Keresés
Veszprém megye
Bakonyoszlop Esterházy-kastély
Balatonakali Pántlika kastély
Balatonederics Fekete-kastély
Balatonfüred Szívkórház
Balatonfüred Széchenyi kastély
Balatonszepezd Sir-David-kastélyszálló
Csabrendek Fekete-kastély
Csabrendek Bogyay-kúria
Csabrendek Osztenhuber-kúria
Csetény Holitscher-kastély
Dabronc Szegedy-kastély
Dáka Festetics-Batthyány-kastély
Devecser Esterházy-kastély
Doba Erdődy-kastély
Gógánfa Gyömörey-kastély
Külsővat Schmidt-kastély
Lesencetomaj Nedeczky-kastély
Lovászpatona Somogyi-kastély
Magyargencs Széll-kastély
Nagyvázsony Zichy-kastély
Nemesgulács Nemesgulácsi kastély
Nyírlakpuszta Tarányi-kastély
Paloznak Pongrácz-kastély
Pápa Esterházy-kastély
Pápakovácsi Somogyi-kastély
Somlószőlős Zichy-kastély
Sümeg Tarányi-kastély
Szentkirályszabadja Talián-Horváth-kastély
Szigliget Esterházy-kastély (Szigliget)
Szőc Hertelendy-kastélyrom
Ukk Gyömörey-kastély
Úrkút Zichy-Schaller kúria
Várpalota Zichy-kastély
Zalahaláp Prónay-kastély
Zirc Cisztercita kastély
| Esterházy-kastély | |
 |
|
| A 18. században barokk stílusban épült Esterhazy-kastély ma gyermekotthon. A Bakonyoszlopi Általános Iskola és Gyermekotthon 1943 óta működik oktatási és gyermekvédelmi intézményként. Ekkor egy alapítvány, amelyet két fővárosi polgár hozott létre, megvásárolta a kastélyt, parkját és a környező földek egy részét, hogy árva leányok nevelésére, ellátására hasznosítsa. Az alapítvány létrehozását az akkori fővárosi önkormányzat 10 %-os részesedéssel támogatta. Az árva leányok a főváros területéről kerültek ide.
A II. világháború után, közvetlenül az apácarendek feloszlatásával egyidőben, az akkori otthon profilt váltott, a leányok helyére árva fiúk kerültek. Először alsó tagozatos, majd az idő múlásával kifejezetten felső tagozatos fiúgyermekek nevelőotthonaként működött. Eközben másfél éven keresztül "kádergyerekek" üdülőjeként is funkcionált, akiket itt helyben oktattak is. Távozásuk után visszatértek az állami gondozottak. 1965-től 1969-ig az intézmény kifejezetten túlkoros gyermekek és fiatalok elhelyezésére szolgált, néhányan különféle bedolgozói munkát végeztek ipari vállalatoknak és szolgáltatóknak. (forrás-gyermekotthon) |
|
|
Fekete-kastély |
|
 |
|
| Balatonederics külterületén, elvadult kastélyparkja közepén áll a Fekete-kastély, amelyet a Nedeczky család építtetett. Nevét tetejének egykori fekete színéről – mások szerint a feketére festett ajtóiról-ablakairól – kapta. Az itt történt események azonban más megvilágításba helyezik ezt a nevet. A kastélyt Nedeczky Jenő vette meg pénzügyi nehézségekkel küszködő bátyjától, Nedeczky Istvántól. Istvánt 1864-ben fegyveres felkelés előkészítésének vádjával letartóztattak, és halálra ítéltek. Deák Ferenc közbenjárására (unokaöccse volt Deáknak) azonban az ítéletet 20 évi várfogságra mérsékelték, végül az 1867-es kiegyezéskor amnesztiával szabadult. Az első gyilkosság 1912 nyarán történt, amikor is egy edericsi gulyás féltékenységből megölte kedvesét, a kastély szakácsnőjét. A második haláleset öngyilkosság volt: Nedeczky Jenő 1914 tavaszán 74. születésnapján önkezével vetett véget az életének. A kastély ezt követően többször gazdát cserélt. 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd és felesége költözött ide. Amikor az ügyvéd rajtakapta nejét egy másik férfival, öngyilkos lett. Az özvegy új vőlegénye egy kútfúró, szintén öngyilkos lett, amikor megtudta, hogy a nő szíve már másé. A fekete özvegy következő kalandja Kaály Nagy Adorján, aki alföldi földbirtokosnak és tengerésztisztnek adta ki magát, már ismert volt a rendőrség előtt. Tizenháromszoros bigámia vádjával körözték. Miután az özvegy vagyonának nagy részét elköltötte, kereket oldott. Az özvegy a kastélyt egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak adta el, aki a II. világháborúban román feleségével élt itt. Kettős hírszerző volt, látszólag a németeknek dolgozott, de valójában a szovjetek és angolok hírszerzője volt. Erről valószínűleg tudomást szereztek a németek, mivel a front átvonulása előtti napokban, 1945 februárjában öngyilkos lett. A kastély egy időben üdülőként üzemelt, de mára már nagyon elhanyagolt állapotban van. (forrás: Wiki) |
|
|
Szívkórház |
|
 |
|
| A balatonfüredi Állami Szívkórház története visszanyúlik a XVIII. századba, amikor az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráskor beírják, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, melyhez fürdõházat építtetett és 10 fürdõkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek. Halála után özvegye 1741-ben eladta a fürdõt Schuster József orvosnak, aki azt haláláig, 1748-ig üzemeltette. 1749-ben örököseitõl bérbe vette az egész területet Lécs Ágoston tihanyi apát, aki a szerzõdésben közölt leltár szerint " ... fürdõházakat, azokban lévõ üstöt vagy vízmelegítõ rézfazekakat, fürdõkádakat..." vett át. 1759. július 30-án Lécs apát véglegesen megvásárolta az özvegytõl az ingatlant és 7 kisebb fürdõházzal, 23 fürdõkáddal megvetette az alapját a savanyúvízi gyógyhelynek. Ezen a kis telepen 1765-ben épült fel az elsõ épület, az ún. Ófürdõház a mai kórház keleti szárnyán. A Gyógy teret érintõ 1826. és 1834. évi tûzvészek jelentõsen megrongálták az épületet és a fürdõberendezéseket is. 1835-1836-ban Packh János tervei alapján klasszicista stílusban felépítették az ún. Újfürdõházat, melyet fedett folyosó kötött össze az Ófürdõházzal. 1842-ben emeletes, ún. keresztházat építettek az Ófürdõházhoz. 1869-1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra nézõ, gyönyörû, új szárny, az ún. Erzsébet-udvar. Késöbb az egész épület együttest Erzsébet Szanatóriumnak nevezték. 1912-1913-ban az ún. Tibor fürdõ épületszárnyával kialakult az egységes épület és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben. Ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított, és nem véletlen, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore, a nagy hindu költõ is itt, Balatonfüreden keresett gyógyulást. forrás: Balatonfüred Szivkórház |
|
|
Széchenyi-kastély |
|
 |
|
| A Széchenyi kastély 1782-ben épült. Elsősorban nyaralási céllal építette a Széchenyi család. Jókai Mór Aranyember című knyvében is szerepel a kastély. Jelenleg a Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Balatonfüredi Széchényi Ferenc Tagintézménye | |
|
Sir David-Balaton kastélyhotel |
|
 |
|
| A kastély az 1900-as évek elején épült Szepezdfürdőn. Jelenleg kastélyszállóként hasznosítják, olasz tulajdonosa van. A kastély építészetében és berendezésében a hagyományos ír Tudor-stílust követi. Elegáns lakosztályai közvetlenül a Balatonra néznek. Különlegessége a pincehelyiség, ahol az ott működő étterem falán vadászjeleneteket megjelenítő freskók láthatók. (forrás: Wiki) | |
|
Fekete-kastély |
|
 |
|
| A késői barokk kastély 1790 körül épült, majd 1816-ban klasszicista stílusban átalakították. Figyelmet érdemelnek a szintén barokk gazdasági épületek is. A kastély tulajdonosa Fekete János volt, aki magyar kultúra és történelem egyik érdekes, jeles alakja.
1741-ben született Csabrendeken, apja országbírói címet szerzett, ő maga katona tábornoki tisztséggel és költő volt. Levelezett Voltaire-rel, akinek elküldte francia nyelvű verseit, néhány palack tokaji bor kíséretében. Kazinczy Ferenc állítása szerint Voltaire azt üzente, hogy a bor jobb, mint a versek. Részt vett 1792-ben Ferenc császár koronázásán is. 1803-ban hunyt el Fóton. (forrás: Wiki) |
|
|
Holitscher-kastély |
|
 |
|
| A kastély felújítása során azonban találtak még Esterházy János gróf által -1692. előtt- vettetett téglákat is. A kastély természetesen ritkán szolgált állandó lakásául az általában Bécsben és Pozsonyban tartózkodó Eszterházy grófoknak. Alkalmanként szállhattak meg az épületben, nyaralónak, vadászháznak használva azt. Feltehetően 1852-60. között került sor a másik nagy átépítésre, tulajdonosa ekkor ifj. Zitterbarth Mátyás, a kor egyik legnevesebb klasszicista építésze. Az ezt követő 30 év alatt toldotta meg a földszintes részt egy víztoronnyal valamelyik tulajdonos, az 1890 körüli alaprajz az akkor a kastélyban szolgálók visszaemlékezései alapján készült. Egykoron a kastélyhoz tartozott az úgynevezett kiskastély is, mely a mai emeletes szárny helye előtti részen volt, és 1890. előtt elsősorban vendégszobák voltak benne. A nyitott verandás kiskastélyt fedett átjáró kötötte össze a toronnyal. Zitterbarth Mátyás 1862-es halála és a több tulajdonosa volt az épületnek, majd végül a kastélyt emeletes szárnnyal megtoldó Holitscher Lipót és leszármazottai. | |
|
Esterházy-kastély |
|
 |
|
|
Az első adatok a 15. századból vallanak arról, hogy a környéken birtokos Choron nemesi família egy udvarházban lakott, amelyet azonban 1514-ben Dózsa György felkelő keresztes csapatai elpusztítottak. Az újjáépített lakóházat a törökkel vívott vesztes 1526-os mohácsi csata utáni időszakban a belháborús viszonyok miatt várszerűen megerődítették, vagyis erős kőfallal vették körbe, amit magas őrtorony tagolt, míg körülötte egy vizesárokkal oltalmazták. Védelmi ellenálló erejét jelzi, hogy 1532-ben a Bécs városának ostromára indult óriási szultáni seregek lovasportyázói nem bírták lerohanni, rendes ostromára pedig nem volt elegendő idő. Devecser erődítménye is részét képezte a haditanács által kialakított végvárrendszernek, mellyel próbálták megállítani a hódító Oszmán Birodalom katonáinak betöréseit a magyar és osztrák területekre. Mivel azonban nem került sor az ágyúkkal vívott hadviselés szabályainak megfelelő kiépítésére, nem számították a jelentősebb végvárak közé. 1562 tavaszán a devecseri vitézek is részt vettek a hegyesdi vár visszafoglalásában, amit még az előző esztendőben szálltak meg a törökök. 1583-ban Choron Margit házassága révén a dúsgazdag Nádasdy bárói család szerezte meg, de mivel nem ez volt a szálláshelyük, nem sokat fordítottak az omladozó végvárra. 1626-tól előbb zálogként, majd örökbirtokul az Esterházy főnemesi család tulajdonába került át, így tántoríthatatlan Habsburg-hűségük miatt nem robbantották fel, mint oly sok feleslegessé vált magyar erődítményt. A késő gótikus eredetű, de reneszánsz hatásokat is mutató épületet 1790-ben R. Zillach tervei alapján késő barokk stílusban, majd a 19. században Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban megújították. A 18. században jelentősebb mértékben átépítették, részben megfosztották külső védőműveitől, lecsapolták és barokk kastélykertté alakították át a közeli halastavat is. Manapság az egykori Choron-várban működik Devecser városának nyilvános könyvtára, melynek termeiben megcsodálhatók a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek. (forrás: Wiki) -A szépség nem mindig a díszes épületek sajátja. Egyszerű vonalvezetéssel is el lehet érni magával ragadó látványt. Jó példa erre a devecseri várkastély látképe is. A lágyan hajló vonalvezetés megfigyelhető a várkastély kapuján, majd az udvarba belépve, a torony szögletes vonalvezetésének kontrasztjában is felefedezhetjük a hullámzó vonalakat. Ha beljebb lépünk, jobbra, egy szép kovácsoltvasdísszel ellátott kutat szemlélhetünk meg. A teret a napjainkban könyvtárként funkciónáló hatalmas épülettömb zárja le, melynek bejárata a kút közeléből nyílik. Érdemes még megtekinteni a várfal nyugati oldalán található lőrésekkel lyuggatott támpilléres falat, és egy sétát tenni a várkastély tornyos épülete előtt fekvő kertben.-szerk |
|
|
Nádasdy-kastély |
|
 |
|
| Nádasdy kastély, mely országos műemléki védelem alatt áll. Az épületről az első írásos emlékek 1800-ból valók, később ezt az épületrészt bővíttette, korszerűsíttette ifjú Nádasdy Tamás s a kastély 1820-ban nyerte el ma is látható formáját. A Nádasdyak után a Festeticsek birtokához tartozott, majd 1858-ban vásárolta meg a svájci emigrációból hazatért özv. Batthyány Lajosné. A grófné emlékszobát alakíttatott ki a mártírhalált halt miniszterelnök emlékére. A kastélyt 1942-ben Veszprém Vármegye vette meg és az épületben 1949-ben nyílt meg a szociális otthon. A községben létrejött Szülőföld Baráti Kör kezdeményezésére1989-ben helyeztek el emléktáblát a Batthyány grófi család tiszteletére. (forrás: Dáka) | |
|
Erdődy-kastély |
|
 |
|
| A dobai Erdődy-kastély 1839-ben épült klasszicista stílusban, az építéshez a Somlóvár köveit is felhasználták. Az egyemeletes, timpanonos homlokzatú, dór, ion oszlopfős épület nagy kiterjedésű arborétum közepén található.
Az eredetileg nyaralókastélynak szánt épületet Erdődy Károly (Erdődy Kajetán) gróf, varadi főispán emeltette a 19. század elején a park legmagasabb pontjára, egy Somlóvár nevű dombra.[1] Tervezője Charles Moreau, a neves francia építész volt, a munkálatokat pedig Anreith János György, a szombathelyi székesegyház építésvezetője és Woyta Donát irányította. A szükséges anyagokat, mint a lakatosmunkákat, parkettát, ajtókat külföldről, a szakembereket pedig Morvaországból, Horvátországból, Itáliából és Bécsből hozatták, ha a Vas és Veszprém megyében fekvő birtokokon nem találtak megfelelőket. Alaprajza, homlokzati rendszere a klasszicizmus szellemének megfelelően letisztult, világos képet mutat. A főhomlokzati portikusz alól nyílik az előcsarnok, a bécsi Engl által tervezett emeleti lépcsővel. Az ehhez kapcsolódó folyosóról nyílnak a szobák. Az épület déli és északi végét egy-egy, a homlokzatokon építészeti tömegként megjelenő csarnok zárja. A déliben, amely télikertnek, növényháznak épült, az e korból ismert legnagyobb méretű mozaikpadló maradt fenn: az évszámos családi címer alapján 1839-ben készült. (forrás: Wiki) |
|
|
Külley-kastély |
|
 |
|
| A Külley-kastély mai épületét a főbejárat előtti terasz burkolatában és a bejárati homlokzat jobb sarkán látható jelzés szerint 1921-ben emelték egy régebbi épület helyén. Az 1930-as évektől iskola működik az épületben majd Közös Fenntartású Napköziotthonos Óvoda Gógánfa-Zalaerdőd-Ukk Gógánfa. Hajdanán a mainál nagyobb park vette körül, néhány szép facsoport még emlékeztet rá.Közös Fenntartású Napköziotthonos Óvoda Gógánfa-Zalaerdőd-Ukk Gógánfa, Kisfaludy u. 2. (forrás: Gógánfa) |
|
|
Schmidt-kastély |
|
 |
|
| Bánhalma puszta, Schmidt-kastély. A 19-20. század fordulóján épült eklektikus stílusban. Az impozáns épületet valamikor angolpark vehette körül. A kastély országos műemléki védelem alatt áll. Erre mondják azt, hogy az Isten háta mögött van. Úttalan utakon járva, a semmi közepén, néhány majorsági épület mellett, egy szűk balra kanyarodó ösvényen át juthatunk el a kis kastélyhoz, mely hirtelen bukkan elő a mély susnyásból. Vadregényes pusztaérzés. Siess, mert szétesik. |
|
|
Somogyi-kastély |
|
 |
|
|
A lovászpatonai kastélyt 1794-ben kezdték el építeni. A tulajdonos gróf Festetics Ferenc borzasztó módon eladósodott , s mire a kastély 1796-ban lakható állapotba került, már meg is kellett válnia tőle. Somogyi János vette meg a kastélyt. Ekkor építették a kastély főhomlokzati oldalán a családi címert és a faragott erkélyt is. A barokk kastélyt ebben az időben még zsindelytető borította. A beltérben az ebédlő két cserépkályhája felett két szobor, egy férfi, és egy női alak kapott” alsó fűtést”. Somogyi János alkancellár nevéhez fűződik az angol tájképnek megfelelő park kialakítása is. Somogyi János idejében a kastély uradalmában selyemhernyó tenyésztéssel foglalkoztatták az „unatkozó” környékbeli lakosokat. (gondolom nagyon örültek neki) |
|
|
Széll-kastély |
|
 |
|
|
Magyargencsen hajdanán több főúri kastély és nemesi kúria is volt, mára sajnos egyrészük eltűnt, vagy átépítették azokat, viszont a három legnagyobb még ma is eredeti szépségében hirdeti a letünt idők hangulatát. A kastély helyén hajdanán kúria állt, amelyet Kerkapoly Károly pénzügyminiszter akaratából épult. A kivitelezés1885-1891 közé tehető. 1911-ben a kúria Radó Gyulára szállt. A kúria épülete 1916-ban leégett, majd neobarokk stílusban átépítették. 1935-ben került Széll Emilné Radó Cecília tulajdonába. Férje Széll Emil Vas vármegye főszolgabírója volt. A család Veszprém megyei ágának leghíresebb tagja Széll Kálmán volt, aki 1899-1903 között Magyarország miniszterelnöke volt. 1985-ben újították fel. Ma a könyvtár és a helytörténeti múzeum és hadipark (22 db haditechnikai eszköz, köztük a 4025 oldalszámú MiG-21 MF repülő gép, T-55 harckocsi, légvédelmi lövegek, tarackok) található itt. forrás: Magyargencs |
|
|
Zichy-kastély |
|
 |
|
| Nagyvázsony egyetlen barokk világi emléke a község északi részén (Veszprém-Tapolcai út mentén) fekvő Zichy kastély. Az 1652-től birtokos Zichyek nem tartózkodnak állandóan Vázsonyban, az év nagy részét az ország más helyein fekvő kastélyaikban és lakóházaikban töltik. A kőből épített zsupfedésű házat építenek gazdatisztjeik számára. A kastély építéséhez csak a század végén Zichy Ferenc idejében kezdenek. Az épület későbarokk stílusú, az utcai homlokzatát 1820 körül klasszicista stílusban átalakították. A középrizalit elé egy négyoszlopos kocsifelhajtót, ennek timpanonjába órát építettek. A kastély 1997 óta magántulajdon, napjainkban nem látogatóható. (forrás:Nagyvázsony) | |
|
Tarányi-kastély |
|
 |
|
| Sümeg közelében Nyírlak-pusztán, védett park ölelésében, található a 17-18. században épített barokk Tarányi kastély, amelyet a 19. század második felében romantikus stílusban átalakítottak, illetve kibővítették. Ebben az időben készült a háromemeletes lakótorony, ekkor kerültek az épületre a geometrikus díszítő elemek is. Parkjában 1807-ben Madonna-szobor csodálható meg, északi kapujának oszlopait fekvő oroszlánok díszítik. Az intézmény1952-től lát el szociális feladatokat, előbb egyházi működtetés keretében Idősek Otthonaként. 1987-ben változott az elnevezés, Pszichiátriai Betegek Otthonaként működött tovább. Az intézmény területileg az idegenforgalmáról és festői környezetéről híres város, Sümeg határában helyezkedik. A lakók egy kastély és forfa épületben vannak elhelyezve. A kastély, műemlék jellegű épület, hajdan a Tarányi földbirtokos család vadászkastélya, parkja és pihenőhelye volt. Magja eredetileg barokk stílusban épült XVII-XVIII században. A magyar kormány, a volt földtulajdonosok kárpótlása következtében 1991-ben rendezte a tulajodon viszonyokat. Az otthon gyönyörű természetvédelmi park is, amely kellemes környezetet, jó közérzetet és levegőt biztosít lakóink számára. Történeti korszakától a kastélyépületben, majd 1980-tól a felújítása óta pedig, egy forfa épületben is folyik a szociális szakellátás. (forrás: Wiki) |
|
|
Pongrácz-kastély |
|
 |
|
|
A kastély feltehetőleg az 1700-as években épült . Jelenleg Márffy István restaurátor tulajdona. 1894-ben Pongrácz Jenő ügyész vásárolta meg. Barokk stílusú épület szépen felújítva. |
|
|
Esterházy-kastély |
|
 |
|
| Pápát a kihalt Török-család utáni örökléssel 1626-ban szerezte meg Esterházy Miklós nádor. A rövid ideig, 1630 és 1648 között Csáky László zálogában lévő Pápát az Esterházy-család tagjai közötti birtokmegosztás révén 1670 körül az ifjabb fraknói (pápai) ág alapítója, Esterházy Ferenc kezében találjuk. A Rákóczi-szabadságharc végével a vár katonai feladatai megszűntek, ezért a birtokos Esterházy Ferenc úgy döntött, hogy a várat egy nagy barokk kastéllyá építi át. Az első munkálatok 1717-ben kezdődtek. A munka akkor gyorsult fel, amikor 1743-ban Franz Anton Pilgram neves bécsi építész kapott megbízást a kastély tervezésére. Ő alkotta meg azt a grandiózus tervet, amelyet a nádor-termi Pápa-látképen láthatunk. Pilgram terve nem valósult meg teljes egészében, mert az 1750-es évek végén az új birtokos, gróf Esterházy Károly püspök figyelmét az egyházi építkezésekre fordította. Kisebb munkálatok azonban még az 1780-as évek végén is folytak, olyan híres építészek vezetésével, mint Fellner Jakab és Grossmann József. A kastélykápolna freskóinak elkészítését Johann Ignaz Mildorfer bécsi akadémikus művészre bízta Esterházy Ferenc. A kastély külsejében a 18. századot követően alig történt változás. Gróf Esterházy Pál az 1860-as években a belső termeket felújíttatta, ekkor alakította ki a nádor termet, Ősök Csarnokát, illetve sok új bútort hozatott. Legfontosabb változtatás a kastélykapu felállítása volt. A kaput Párizsban vette, a szóbeszéd szerint a Tuileriák egyik, akkor leszerelt kapuja volt, amelyet 1750 körül készítettek Versailles-ban. A kastély sorsa 1945-ben fordult tragikusra. Ekkor a szovjet hadsereg szállta meg, a bútorzatot elszállítatták, elégették, tönkretették. Ma már csak nagyon kevés berendezési tárgy található meg, az épületben is komoly károk keletkeztek. A szovjet megszállás a kastélyban 1959-ben ért véget, azóta a várost szolgálja az épület. Dr. Nagy-L. István |
|
|
Zichy-kastély |
|
 |
|
| Nagyszőlős (Somlószőlős) település XVIII. sz. elejétől a nagyvázsonyi uradalomhoz tartozott (katonailag már korábban is), a Zichy-család birtokában volt.
1724 után ennek hatására került az Árpád-kori templom a katolikusok tulajdonába. 1725-ben kezdték el a felújítást Zichy János gróf utasítására. A XIV. századtól XV. század végéig a Vezsenyi-családhoz tartozott Nagyszőlős. Ettől az időszaktól van utalás arra, hogy a mai kastély helyén egy udvarház állt. Legutoljára a kastély báró Watzdorff Konrádé volt, aki 1844. augusztus 22-én született Drezdában és 1922. május 28-án temették el Somlószőlősön, a Zichy kriptában, (felesége gróf Zichy-Ferraris Emília, 1847-1935). A kastélyt és a birtokot 1936-ban a Watzdorff család tartozásai miatt elárverezték, és a falu tulajdonába került. A birtokot kisebb részekben megvásárolták, az épületet többféle hasznosítás után (tanács, óvoda, magtár) 1999-ben értékesítették. (forrás: Nagyszőlős (Somlószőlős) település XVIII. sz. elejétől a nagyvázsonyi uradalomhoz tartozott (katonailag már korábban is), a Zichy-család birtokában volt. 1724 után ennek hatására került az Árpád-kori templom a katolikusok tulajdonába. 1725-ben kezdték el a felújítást Zichy János gróf utasítására. A XIV. századtól XV. század végéig a Vezsenyi-családhoz tartozott Nagyszőlős. Ettől az időszaktól van utalás arra, hogy a mai kastély helyén egy udvarház állt. Legutoljára a kastély báró Watzdorff Konrádé volt, aki 1844. augusztus 22-én született Drezdában és 1922. május 28-án temették el Somlószőlősön, a Zichy kriptában, (felesége gróf Zichy-Ferraris Emília, 1847-1935). A kastélyt és a birtokot 1936-ban a Watzdorff család tartozásai miatt elárverezték, és a falu tulajdonába került. A birtokot kisebb részekben megvásárolták, az épületet többféle hasznosítás után (tanács, óvoda, magtár) 1999-ben értékesítették. (forrás: Somlószőlős) |
|
|
Esterházy-kastély |
|
 |
|
|
A kastélyt 1780 körül 15. századi alapokra építették, jelenlegi klasszicista formáját 1815-ös átépítése során nyerte el. Első tulajdonosa báró Putteani Géza volt, (első épületét br. Putteani Vencelné építette, ő a szigligeti várat egykor birtokló Tóti-Lengyel család leszármazotta volt) gróf Esterházy Pál tulajdonába 1916-ban került, aki ismét átépítette. Halála után 1945-ig özvegye volt a tulajdonos, a kastély 1952 óta, Bölöni György író kezdeményezésére irodalmi alkotóházként működik, 1968 óta nemcsak írókat, de más alkotóművészeket is fogad, a rendszerváltás óta a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában áll. Az alapítvány a szigligeti mellett több alkotóházat is kezel. A tájképi kert ma 9,2 ha területű, legkorábbi ültetvényei a telekhatáron futó Tapolca-patak partján láthatók (tiszafák, fehér nyárak, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek, hársak, bükkök). A 19. századi fenyőtelepítések következtében ma az ország egyik legnagyobb fenyőgyűjteménye látható (120 körüli fajszám), a fajok összszáma kb. 520. A kert 1954 óta védett, 1997 óta fokozottan védett. A parkban szobrok is láthatók, így Pátzay Pál Törölköző nője vagy Borsos Miklós Primaverája, de látható az alapító Bölöni György szobra is. (forrás: Wiki) |
|
|
Zichy-kastély |
|
 |
|
| A vártól nyugatra, a római katolikus templom felett, a Kastélydombon áll. 1724-ben, Palota egyik földesura, gróf Zichy II. Imre Árva megyei főispán felesége, gróf Erdődy Terézia kezdte meg építtetését. A város uralkodó pontját választotta ki a kastély színhelyéül. 1860-ban leégett a kastély, szerencséjére azonban éppen akkor egy művészetpártoló földesúr, Waldstein János – Széchenyi barátja – birtokolta, aki 1865-ben Ybl Miklós tervei szerint újjáépítette. Művészi alkotásokkal és könyvtárral gyarapította. A hatalmas kör alakú könyvtárszoba falait és mennyezetét freskókkal díszíttette. Sajnos a könyvek és az oldalfreskók a háború és az utána következő időszak alatt megsemmisültek, de a mennyezet freskója, mely Pállik Béla alkotása, szerencsére megmaradt, s kevés javítással ma is látható. Napjainkban az épület az ország egyetlen Trianon Múzeumának ad otthont. (forrás: Wiki) | |
|
Ciszteri-kúria |
|
 |
|
| Akli major egy a ciszterci rend alá tartozó gazdasági major Zirctől 5 km-re – . barokk építésű alsó szint később rákerült az apát klasszicista nyári lak, A major műemlékvédett. | |
