Keresés
Somogy megye
Alsóbogát Festetics-kastély (Festetics-Inkey-kastély)
Babócsa Somssich-kastély
Balatonkeresztúr Festetics-kastély
Balatonszemes Hunyady-kastély
Bárdudvarnok Goszthony-kúria
Balatonboglár Bárány-kúria
Balatonboglár Ágoston-Madách-kastély
Balatonlelle Szalay-kúria
Balatonlelle Jankovics-kúria
Bolhás Tallián-kúria
Büssü Pongrácz-kúria
Csertő Festetics-kastély
Csombárd Pongrácz-kúria, Blaskovits-kúria
Felsőmocsolád Pongrácz-kúria
Felsőmocsolád Kacskovics-Bánó-kastély
Felsősegesd
Fonó Festetics-kastély
Fonyód Boros-kastély
Gyugy Kaszkovics-kastély vagy Kacskovics-kastély
Hencse Márffy-kúria
Hetes Somssich-kastély
Homokszentgyörgy Széchenyi-kastély
Inke Inkei kúria
Jákó
Kaposmérő
Kastélyosdombó Dráva-kastély
Kisasszond Sárközy-kúria
Kisgyalán Festetics-kastély
Kaposújlak-Szarkavár Somssich-kastély
Kercseliget Maár-kastély
Kötcse Bíró-kúria, Kazay-kúria, Keserű-kúria, Antall-kúria, Csepinszky-kúria
Mike Somssich-kastély
Mernye Piarista Jószágkormányzósági-kastély
Nagybajom Sárközy-kúria
Nikla Berzsenyi-kúria
Ötvöskónyi Czindery-kastély
Patalom Gyulai Gaál-kastély
Pusztakovácsi Bogyay-kastély
Pusztakovácsi Maár-kastély
Segesd Széchenyi-kastély
Segesd (Kutas) - Kozmapuszta Hertelendy-kastély
Somogybabod Inkey-kastély (Somogybabod)
Somogygeszti Jankovics-kúria más néven: Jankovich-Bésán-kastély
Somogyfajsz Kund-kastély
Somogytarnóca Széchenyi-kastély
Somogytúr Bosnyák-kúria, Inkey-kúria
Szentgáloskér Kladnigg-kúria
Szőlősgyörök Jankovics-kúria
Szőlőskislak Gaál-kastély
Toponár Festetics-kastély
Varászló Bronkay-kúria
Vése Hencz-kastély
Vízvár Festetics-kastély
Vörs Festetics-kastély
Visz Berencsepuszta Jankovich-kastélyszálló
|
Csapody-kastély |
|
 |
|
| Az épület a Perneszi család XVII. századi kastélya helyén épült 1820 és 1827 között, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban. Építtetője, Csapody Pál volt a község utolsó (jobbágyfelszabadítás előtti) földesura. A szabadságharcban nemzetőr századosként vett részt. 1849. március 2-án Roboz István író volt a vendége, aki itt, az ősfákkal körülvett, romantikus kastélyban írta a Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét.1850-ben Csapody Pálnak híres telivér méneséből összeállított ötösfogat szállította Ferenc József császárt Kaposvárról Keszthelyre, gróf Festetics Taszilóhoz. Említésre azért érdemes ez az eset, mert egy hajtásban tette meg az utat, ami 85 kilométer. Csapody (súlyosabb testalkata ellenére) maga is jó lovas, remek fogathajtó – és kiváló lótenyésztő volt. Ma is áll az uradalmi istálló épülete és ezzel átellenben a valamikori (feltételezhető) kocsiszín, amelyet a világháború előtt marhaistállónak használtak. Ma ebben működik a község művelődési háza. Csapody kastély - kelet Csapody Pál halála után, 1856-tól több birtokosa is volt a kastélynak, így gróf Wickenburg, majd a Tallián család, később az osztrák Satzger család vásárolta meg a kastélyt és annak birtokait, melyeken kiterjedt gazdálkodást folytattak nemzedékeken át, jelentős részt vállalva a falu felvirágoztatásából. A II. világháború alatt a Satzger család külföldre menekült. Üresen maradt kastélyukat napok alatt kifosztották, értékes berendezését széthordták, az épület is megrongálódott. A háború után után a kastélyt és birtokait államosították, majd itt kezdődött meg a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Az páfrányfenyőkkel és piramistölgyekkel beültetett, híres kastélypark nagyrészt elpusztult – helyén ekkor mezőgazdasági gépállomás és szocialista stílusú barakkházak épültek. 1980-85 között a kastélyt átépítették, akkor egyszerűbb tetőzetet kapott, 2000. nyarán pedig belső átalakításra került sor. 2007-ben megszűnt a Csapody kastélyban működő Mezőgazdasági Szakiskola – a kastély azóta üresen áll. -forrás Ádánd |
|
|
Festetics-kastély |
|
 |
|
| E gyönyörű tájat színesíti a műemlék Festetics-Inkey kastély mintegy 9 hektáros parkja, ahol a Magyarországon őshonos fák közül majdnem az összes megtalálható, amelyek több százévesen hirdetik a múlt letűnő emlékeit.Tovább haladva a lombok közül lassan kibontakozik az 1853 körül klasszicista stílusban - a jelenlegi állapot szerint - épített, magánkézben lévő műemlékünk, a község legjelentősebb látnivalója és címerének egyik fő eleme, a Festetics - Inkey kastély. -forrás Alsóbogát | |
|
Gaál-kastély |
|
 |
|
| A II. világháború előtt a copf stílusban Gyulai-Gaál kastély múzeumi műtárgyak raktárépülete volt. A kastélyt 1796-ban Gyulai-Gaál Kristóf, aki Somogy megye főispánja építtette. A Somogy Megyei Önkormányzat a kastélyt eladta 33.000 millió forintért, 2011-ben : BATÉ AGRIKURIA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.. A cég képviselője: Walter Alfred Heinrich Schnepel | |
|
Festetics-kastély |
|
 |
|
| A berzencei birtokot az addig 1757-től birtokló Niczkyektől vásárolta meg Festetics László 1835-ben. Nem csak a sűrű tölgyesek és bükkösök miatt, hanem gazdag élővilága miatt, a vadászok számára is kedvelt terület volt. S ez volt az oka annak is, hogy a Festeticsek 162.000. holdas uradalmának a legértékesebb birtokai között tartották nyilván. A keszthelyi örökség Festetics Lászlóról legidősebb fiára I.Taszilóra szállt. Azonban ő lemondott az őt illető jussról öccse II. György javára. Mivel Berzence vadban bővelkedő környék volt, ő egy vadászkastély építésébe fogott. Az épület 1846-1848 között klasszicista stílusban épült fel. 1883-ban II.György halála után fiáé, II.Taszilóé lett a birtok. Amikor a hercegek Berzencén tartózkodtak, lobogójuk a kastély csúcsán lengett. Tasziló 1933-ban bekövetkezett halála után fia III.György (1882-1941) örökli az uradalmat. Őt fia IV.György (1940-) követte volna, de gyermekként ezt aligha tehette meg. A "kis herceg" együtt járt iskolába a berzencei gyerekekkel. Az uradalmavadaszatt egyéb örökös híján ezután a háború végig a család valamelyik tagja irányíthatta. György valószínűleg még ma is él. Állítólag egyszer visszalátogatott ősei kastélyához. Rendben lévőnek találta, hogy az ma is áll és hogy közintézményként szolgál. Visszatérve a kastélyhoz: a szobák berendezési tárgyai pompázatos látványt nyújtottak. A falakon a vadászatot, és a lótenyésztést megörökítő festmények függtek. A nevezetes épülethez társuló szép és ízléses vadászházak, a gazdasági épületek, istállók, a hatalmas vadaskert és a gyönyörű parkok egy virágzó főúri udvarház képét mutatták. Számtalan szobája volt, ahol a sikeres vadászatok után megvendégelték a bécsi és pesti arisztokráciát. A kastélyba látogató sok prominens vendég közül Rudolf trónörökös is itt tartózkodott egy vadászat erejéig. 1887. áprilisában a 3600 lelket számláló Berzence valóságos díszbe öltözött. A Nagyatád felől négylovas hintón érkező királyi vendéget 30 fős vörös mellénybe és világoskék dolmányba öltözött bandérium kísérte. A kastély bejáratában díszruhába öltözött huszárok és ünnepi bőgatyás helybéliek nagy éljenzéssel fogadták. A trónörökös fiatalos lendülettel ugrott le a hintóról és szép magyarsággal köszönte meg a szíves fogadtatást. Több napon át községünk díszvendége volt. A nevezetes áprilisi vadászaton 32 őzbakot lőttek, majd a búcsúvacsorán Kótyi Józsi, a híres csurgói cigányprímás húzta a talpalávalót. Képeslap01A kastélypark a személyzet elhelyezésére szolgáló "Kiskastéllyal" egy egységet alkotott. A főbejárat a mai iskola felől volt megközelíthető. Csodálatos fasor vezetett a bejáratig. A herceget és vendégeit a személyzet tagjai felsorakozva fogadták. Néhány, a kastélyhoz köthető személy közt megemlítem Dr. GóczaImre ügyvédet, aki -máig az egyetlen könyvet ő írta Berzence történetéről- a Festetics család támogatásával végezte el a jogi egyetemet, és már diák korában a kastélyban lakott azzal a feladattal megbízva, hogy rendszerezze az irattárat és levéltárat, valamint lássa el a a nyári vakációban a könyvtárosi munkakört. 1945-ben a Berzencét megszálló bolgár hadsereg katonái és sajnos a helybéliek barbár módon megsemmisítették vadászkastélyban levő igen értékes irattárat, levéltárat, könyvtárat. A szép bútorzatot, képeket széthordták, amit nem tudtak elvinni azt tönkretették. Így semmisültek meg a hatalmas falitükrök, falikárpitok. A berendezési tárgyak még sokáig fellelhetők voltak a falusi portákon a szobák bútorai közt. 1956-ig határőrlaktanya volt, onnantól pszichiátriaként működik napjainkban is. forrás:berzencei.blogspot.hu |
|
|
Festetics-kastély |
|
 |
|
| A földszintes épület 1886-ban épült az Illés majorban, és a Festetics család tulajdonában volt. | |
|
Pongrácz-kúria |
|
 |
|
| A kúriát a Pongrácz család építtette 1780 körül. Csombárd települése 1856-tól a báró Pongrácz családé, majd a 20. század elején báró Pongrácz Matildnak és a szentbenedeki prépostságnak volt itt nagyobb birtoka. A kúria utolsó tulajdonosa báró klobusiczy Blaskovits Elemér (1912-2000) volt. Az épület termeit, kápolnáját festményekkel díszítették, az épület stílusát tekintve a parasztbarokk jellegzetességeit mutatja. | |
|
Kaskovics kastélyhotel |
|
 |
|
| A családi elbeszélések szerint, Kacskovics Mihály szépapánk az Eszterházyak ügyvédje volt, amikor Eszterházy Pál meglátogatta, felajánlotta neki, hogy kiküldi a főépítészét, hogy egy tisztességes házat tervezzen Mihálynak. A ház szépre sikerült, mert Csehországból hozták a kőműveseket, akik a cseh boltíves gyönyörű, 180 m2-es pincét, valamint a szintén boltíves szobákat falazták. A régi rész tetőszerkezetének gerendái eredetiek, s annak ellenére kibírták az idő és a történelem cseppet sem bársonyos vasfogát Az óriási kémények, méter vastag falak, egyszerű szerkezet jellemzi a majd 200 éves részt. 1819-ben készült el a kápolna traktus, mely a szépen festett, délre néző pipázóból, kőbalkonos szalonból és nyitott verandából, a földszinten (pinceszinten) pedig a kápolnából, előtérből, s "barátszobából" állt. | |
|
Festetics-kastély |
|
 |
|
|
Késõ barokk stílusban, a XVIII. században épült a Festetics-kastély, melyet a következõ évszázadban átépítettek. Az 1990-es években felújították és egy idõre vonzó idegenforgalmi hellyé tették tulajdonosai. A vendégek kényelmét hatalmas park, teniszpályák, lovaglási lehetõségek várták, ezért sokan felkeresték a kis zselici települést. A vállalkozás hanyatlása után azonban megüresedett a szép kúria, jelenleg épp átalakítás alatt áll. A helyiek bíznak abban, hogy újra felvirágozhat településükön az idegenforgalom. -forrás: Gálosfa |
|
|
Kacskovics-kastély |
|
 |
|
| A XIX. század első felében épült, -Kacskovics Ignácz építtette- de 1865-ben részben átépítették a klasszicista stílusú kastélyt. A régi gazdasági épületekkel, parkkal övezett kastély magántulajdonban van. | |
|
Inkey-kastély |
|
 |
|
| Iharosberényben 1726-ban telepedett le az Inkey család, kastélyukat 1750-ben, Inkey Gáspár, császári tábornagy építette és ekkor kezdődött meg a kastélypark kialakítása is. Ez volt az Inkey család iharosberényi ágának lakóhelye és uradalmi központja 1945-ig. A kastélynak államosításkor már 5000 kötetes könyvtára, családi levéltára volt, berendezése Bidermayer bútorokból állt. Értékei között voltak Deák Ferenc faragványai, báró Eötvös József karosszéke, sok Alt-Wien porcelán, több értékes festmény és családi képek.
A parkban dór oszlopokon nyugvó csodálatos télikert is épült, melynek nyomai még napjainkban is fellelhetők. 1780-ban Mária Terézia udvartartásának tagjai jártak a kastélyban és kritikával illették az épület homlokzatának, tiszta barokk-stílustól eltérő vonásait. Inkeyék az épületet azonnal átépítették. Az épületben a háború alatt katonakórház működött, 1950-ben általános iskolát alapítottak falai között, amely ma is itt működik. A SOMOGYTERV tervei szerint 1970-ben átalakították, (vízellátás, csatornázás, konyha, pince külső bejáratának megszüntetése, elektromos vezetékek szabványosítása), majd 1978-ban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség tervei szerint talajnedvesség ellen injektálásos módszerrel alászigetelték. 1980-ban központi fűtéssel váltották ki az egyedi kályhás fűtést, a pincében alakítva ki a kazánházat. 2001-ben állami támogatással átfogó konyhai korszerűsítést végeztek el az intézményfenntartó önkormányzatok, amelyet 2003-ban a fűtési rendszer gázüzemű korszerűsítése követett. ( Wiki) |
|
|
Hunyady-kastély |
|
 |
|
|
Kéthely közelében, pontosan Sáripusztán található a Hunyadyak barokk stílusban épített kastélya. Az épület falait az 1760-as években húzták fel, majd 1912 és 1920 között neobarokk stílusban átépítették. A kastély szimmetrikus vonalvezetésének középpontjában a kocsifelható áll, melynek tetejére franciaerkélyt ültettek. A kastély mindkét oldalszányán manzárdtetős halószobák voltak kialakítva. Az épület a II. világháborúban sebesült kórházként működött. Később eredeti funkcióját veszítve gabonaraktár és istálló lett. 1951-től idős emberek otthona, 56-tól pedig Értelmi Fogyatékosok Otthona lett. 1986-ban a kastélyt tragikus tűzvész pusztította. A tetőszerkezet szinte teljesen megsemmisült, csak az egyik oldalszárnyon maradt meg az eredeti tetőszerkezet. 2004-ben újabb, de jóval kisebb tűz pusztította a kastélyt. A kastélyért a II. világháborúban súlyos harcok folytak az orosz csapatokkal. Idézet Tassonyi Edömér beszámolójából : az erdőben a Hunyadi-kastély birtokáért heves harc tombolt: a rohamlövegeket azonnal odairányítottam. A mérleg ekkor már kezdett javunkra billenni, számos foglyot ejtettünk. A rohamlövegek megjelenése új lendületet adott a támadásnak, a kastélyt rövidesen elfoglaltuk, a jobb szárnyunk előre lendült, az oroszok visszavonulásban voltak, Sári-pusztát jobb szárnyunk elfoglalta. Közelharccal, melyben a páncélosok közvetlen részt véve támogattak, az orosz erőket az erdőből kinyomtuk, csak egy kis része maradt orosz kézben." December 18-án vége lett a viszonylagos csendességnek. A Hunyadi-kastély, Sári-puszta és a felderítő zászlóalj állásai ellen támadás indult, melyet bombázás, tüzérségi tűz és ködlövés előzött meg. Sári-puszta ellen még lángszórókat is bevetettek, miközben a falut kilenc repülőgép támadta. Az előrenyomuló szovjet egység Sári-pusztát birtokba vette, majd a felderítő zászlóaljat megfutamította. Az ejtőernyősök keményen, elkeseredetten védekeztek. Kiss Zoltán zászlóaljparancsnok tartalékát bevetve közelharcban visszafoglalta Sári-pusztát, s tűzfegyvereivel eredményesen pásztázta a felderítő zászlóalj sávját. A szovjet csapatok visszavonultak. (forrás: vorosmeteor.hu/szakirodalom) |
|
|
Széchenyi-kastély |
|
 |
|
|
A Széchenyi-kastélyt Széchenyi György, a pölöskei és egervári végházak főkapitánya építtette 1680 körül. Erre az épületre vagy ennek helyére épült a jelenlegi késői barokk kastély 1780 körül. Leghíresebb lakója a vadász-író Széchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven keresztül , 1931 őszéig lakott a kastélyban. Itt született meg első máig is nagy sikerű műve – első vadászexpedíciójának élményéből – a Csui. (1930) Kőröshegyről az Ünnepnapok című művében ír. (Wikipédia) |
|
|
Zichy-kastély |
|
 Fotó: (kastelyok.eu) |
|
|
A falu a Lengyel család birtoka az egész középkoron át. 1660-ban a szigligeti várhoz tartozott. Egy 1703 tájáról való összeírás Zankó Miklós és Boldizsár birtokának mondja. 1715-ben 20 háztartást írtak benne össze. 1726-ban is a Lengyel családé. A XIX. század első felében a Lengyel család örökösei bírták. Közülük báró Fechtiqnek itt híres gazdasága és ménese volt. Később, részben vétel, részben örökség útján, a Zichyeké lett, és a XX. század elején Zichy Bélának volt itt a legnagyobb birtoka és két kastélya. A régebbi emeletes kastélyt a Horváth család építette a XVII. század vége felé. Az újabb kastélyt a Lengyel család a XIX. század elején építtette, de az Inkey család átalakíttatta és megnagyobbította. A kastélyt Zichy Béla 1914-15-ben modernizáltatta és újítatta fel. Korszerűsítette a fűtési rendszert, bevezetette a villanyt, vízvezetéket építtetett, a fürdőszobákat és konyhát kicsempésztette, új ajtókat, ablakokat készíttetett, a kastély fő- és melléklépcsőire, erkélyére műkőborítást csináltatott, a plafonokat gipszstukkókkal díszítette, valamint kifestette a belső tereket. A kastélyban a földszinten 15 szoba és folyosók voltak, az emeleten 12 szoba, 1 kredenc szoba és folyosók, az egész épület alatt pedig pince húzódott. Ezenkívül a kastélyhoz tartozott még konyhaépület, jégverem, kulcsárság, fészer, szerszámos kamra és angolkert. Egy 1927-es leírás szerint a gróf lovai számára a kastélyudvarban parádés boxot építtetett, melynek falait lóversenyt ábrázoló fényképek díszítették. A dolgozószobájának falán 10 nagyméretű lóverseny sportot ábrázoló színes angol kőrajz, valamint ugyanennyi nevezetes lovakról készült fénykép függött. A gróf hálószobájának falát 34db lóversenyt és rókavadászatot ábrázoló színes, angol litográfia díszítette. A hálószobákban biedermayer, vagy reneszánsz velencei faragott szekrények voltak. A kastélyt díszítő olajfestmények közül nagy értékűek voltak Valentiny János képei (Cigányleány (1874), Casanova). A kastély könyvtára 3138 kötetet és 340 füzetet foglalt magába, köztük az ókori klasszikusoktól a modern szépirodalomig. A tervek szerint négycsillagos kastélyszálló és wellness-központ mellett pezsgőpincészet és borászat lesz a kastély további funkciója, de a projektek az egymilliárd forintos uniós támogatás ellenére évek óta nem valósulnak meg. A HVG szerint a project megvalósítója a Viktória Sziget Kft. Helyi hírforrások szerint a projectből eltünt a pénzt, több száz millió tünt el ki tudja hova, és egy offshore céges vállalkozó vásárolta meg, majd eltűnt. A jövő biztató, mert végül a kastély a GONDVISELÉS SZOCIÁLIS OTTHON hálózat tulajdonába került, és megindul a helyreállítás, melynek során a kastély szociális otthon lesz. |
|
|
Széchenyi-kastély |
|
 |
|
| A XVIII. sz-i Széchényi- kastély helyén épült, 85 helyiségből álló új kastély 1913-ban készült el. A neobarokk épület jelenleg a városi kórháznak ad otthont. Parkjában az öreg faóriások között tölgy, vérbükk, platán, selyemfenyő, feketedió egyaránt fellelhető. Itt látható Széchenyi István és Tóth Ágoston mellszobra. Forrás: Marcali | |
|
Piarista-kastély |
|
 |
|
| Mernye közepén áll, s jelenleg magántulajdonban van az 1905-ben emelt piarista kastély. Annak idején ez volt a térség oktatási és gazdasági központja, innen irányították a mezőgazdaságot. A világháború után iskolává alakították, majd rendszerváltáskor magánkézbe került.
A piaristák nyomait a temetőkertben álló 1700-as évekből való sírkövek is őrzik. (forrás: Mernye) |
|
|
Pallavicini-kastély |
|
 |
|
| A skót lovagvárakat utánzó kastély építését 1892-ben fejezték be. Építtetője, Pallavicini Ede a falu földesura volt, akinek nagyobb birtokai Szeged környékén voltak, mosdósi uradalmára vadászni járt. Az őrgróf asztmás betegségben szenvedett és úgy gondolta, hogy a környék klímája könnyít a betegségén. A kastély a gróf 1932-ben bekövetkezett haláláig otthonául szolgált. A nagy értékû ingatlan, benne a 4000 kötetes könyvtárral, értékes szarvasagancs-gyûjteménnyel fia, György tulajdonába került, aki az intézmény sorsát intézőjére bízta. Érdekességként megemlíthető, hogy 1947-ben görög menekült gyermekek otthona is volt a kastély. -A faluból kanyargós úton jutunk el a Pallavicini épülethez,ahol nagy parkoló fogad. A kastélyt modern épületek is körülveszik, ezért ne ijedjünk meg, ha rögtön nem pillantjuk meg a tornyos építményt. Egyébként szép park rejti el déli irányból az épületet, helyenként igazán gyönyörű részletekkel, érdemes kicsit elkalandozni a zöld ösvényeken. Na és a levegő, igazán más mint az Alföldön megszokott. Igazán friss és üdítő itt a lélegzetvétel, mintha a hegyekben volnál. Lépj be vándor a kastélykórház bejáratán, és a fogadótérben izgalmas faragott lépcső fogad. Különleges fejekkel indít a fakorlát, és mint valami óriáskígyó tekeredik fel az emeletre, ahol kitudsz nézni az erkélyen, ha végig lejtesz az öreg falépcsőn. -szerk |
|
|
Zichy-kastély |
|
 |
|
| Az eredeti kastélyt 1714-ben építtette a Zichy család, még barokk stílusban, majd 1830-tól klasszicista stílusban átépíttették, s emelettel bővítették. A kastélynak értékes könyvtára is volt, amely 1945 után eltünt. Az épület volt itt iskola, tsz-iroda, orvosi rendelő, gyermekotthon is. Pályázati forrásból igyekezte felújítani a Nágocsi Zichy kastély Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. Zichy László vezetésével. Napjainkban üresen áll. |
|
|
Vigyázó-kastély |
|
 |
|
| A kastélyt az 1760-as években építtette a Schmidegg család, majd az 1860-as években került a Vigyázó család tulajdonába, a hozzá tartozó magtárral együtt. A háború után a kastélyban hosszú ideig általános iskola működött. 1980-ban a Községi Tanácstól a Somogy Megyei Tanács vette át, ekkor került ide a Somogy Megyei Levéltár kihelyezett anyaga és ekkor újították fel az épület. Levéltárként 1985-ben nyitották meg, adták át, ahol azóta földhivatali iratokat, községi tanácsi, termelőszövetkezeti iratokat tárolnak. 1986-tól – mint a Somogy Megyei levéltár legújabb kori osztályát – megnyitották a kutatók számára is. A kastély alapterülete 1100 m². A park területe 2 hektár – mely természetvédelmi terület a benne lévő, sajnos már csak néhány darab ritka fafajtára, cserjére tekintettel –, rajta egy kultúrházzal, megmaradt a helyi Önkormányzat tulajdonában. A természetvédelmi területnek nyilvánított park legértékesebb növényei az öreg platánok, a lucfenyők és a japánakácok, találhatunk még itt termetes fekete dió- és vadgesztenyefákat is. A testes tuják és a karcsú közönséges nyírek törzse és lombozata egész évben szemet gyönyörködtető, míg a tamariskák különösen a virágzás idején nyújtanak pompás látványt. Az önkormányzatok jelenleg eladásra hirdetik az épületeket illetve a parkot is. A szintén műemlék magtár viszont mára lényegében elpusztult. (Wiki) |
|
|
Jankovich-kastély |
|
 |
|
| ankovich József az uradalom értékét nagyszerű építkezésekkel és beruházásokkal emelte. Ő építtette a ma is álló laki kastélyt is, a falu legimpozánsabb épületét, mely a család állandó lakóhelye lett.
A kastély festői környezetben, ősi fáktól körülvéve az 50 kh-as őspark emelkedettebb helyén épült a múlt század közepén. Mivel az épület iratait széthordták, ezért pontosabb adatokkal erről nem rendelkezünk. A kastély több épületszárnyból áll. A főépület egy olyan manzárdtetős kastély, amely nyolc ablaktengely szélességre nyúlik és nála valamivel alacsonyabb és egyszerűbb szárnyban folytatódik. A főépülethez jobbról és balról is hosszú, földszintes épületszárnyak csatlakoznak. A baloldali szárny össze is van építve a főépülettel, ez volt egyébként a múlt század előtti kastély. Ma itt a Somogy megyei Általános Iskola és Diákotthon konyhája működik. A jobboldali épületszárny gazdasági célokat szolgált. (forrás: Öreglak.hu) |
|
|
Tallián-kastély |
|
 |
|
|
Osztopán főútja mellett el sem lehet téveszteni a község valamikori urainak birtokát. 1910 körül épült eklektikus stílusban, és a falu legnagyobb büszkesége. A kastély tornyát szinte mindenhonnan látni a faluban, viszont az épületet eltakarják a körülötte lévő park ősi fái. Elsőként ezt lehet észrevenni, s a kaputól egy 30-40 méteres út vezet az impozáns kastély bejáratáig. A parkban örökzöldek, gesztenyefasor vezet körbe. Az épületben jelenleg az egykori alispán-tulajdonosról, Tallián Andorról elnevezett általános iskola működik, ám szívesen látják a vendéget is. A homlokzaton címerek, a kapu fölött egy oroszlánfej domborműve látszik. A könyvtárat könnyen megtaláljuk, az közvetlenül a torony alatt található. Innen vezet a lépcső a padláson berendezett helytörténeti tárlathoz, majd tovább a toronyba. A történet szerint a kastélynak ez a része jóval később épült fel. A Tallián család akkori tulajdonosa nem tudta elnézni, hogy a cselédei télen-nyáron úgy hordják a vizet az udvarról. Épp ezért emeltette a magas tornyot, s benne egy víztartályt. Ezzel a kastély elveszítette szimmetrikus alaprajzát, viszont egy újabb előnnyel szolgált. A körteraszáról fantasztikus látványt nyújt egész Osztopánra és a környékére. Még a Balaton, illetve a Badacsony kettős teteje is látszik. Ha elképzeljük, hogy egy évszázada a tó hullámai egészen Somogyvárig benyúltak a Nagyberekbe, s nem volt ennyi országút és adótorony, igazán fenséges lehetett a kilátás már akkoriban is. A főutca szemközti oldalán, az uradalom egykori lóistállóját alakították át az önkormányzat, a körjegyzőség és a művelődési ház részére. A kastély parkja és a régi uradalomhoz kapcsolódó két magtár épület is helyi védettség alatt áll. -forrás: Osztopán |
|
|
Márffy-kastély |
|
 |
|
| Kastélyszállóként működik, működött az épület, mely egykor a Márffy család kúriája volt. | |
|
Jankovich-Besán-kastély |
|
 |
|
| Jankovich-Bésán család kastélyát Botka János építette 1823-ban, klasszicista stílusban, 1926-1927-ben átépítették. Parkja természetvédelmi terület. Jelenleg magántulajdonban van, kastélyszálló lett belőle. A Jankovich-Bésán család kastélyának héthektáros parkja természetvédelmi terület. Növényei kiemelkedő botanikai értéket képviselnek. Figyelmet érdemelnek a platánok, az ezüsthársak, a luc-és erdei fenyők. (Wiki) | |
|
Somssich-kastély |
|
 |
|
| A Somssich-kastély a 18. század közepén épült barokk stílusban, később átépítették neobarokk stílusban. Kertje természetvédelmi terület. Az 1953-ban létrehozott méntelep és a kastély 1993-ban a Belügyminisztérium tulajdonába került. Itt folyt a lovas rendőrök kiképzése 2007-ig, amikor a rendőrség felhagyott a ménteleppel. A kastély azóta szigorúan védett, nem látogatható. A kastély és az istállók állapota a rendőrség időszakában erősen leromlott, egyes gazdasági épületek állapota életveszélyes. A kastélyépület állaga is fokozatosan romlik. Somogysárd jeles személyisége Somssich Pál 1811-ben született a faluban. 1888-ban halt meg Budapesten. A Deák-párt politikusaként 1869-72 között a képviselőház elnöke volt. Egyik megalapítója és mecénása volt annak a kaposvári reálgimnáziumnak (ma Táncsics Mihály Gimnázium), amely nevét is sokáig viselte. | |
|
Bosnyák-kúria |
|
 |
|
| A somogytúri Kunffy Lajos Emlékmúzeum két épülete: Kunffy egykori otthona, egy XVIII. századi kisnemesi kúria és egy fehéroszlopos, timpanonnal koronázott görög templomot idéző műterem. E kettőt kellemes park fogja össze.
Az 1000 holdas földbirtok is 40 éven át Kunffyé volt, benne 30 hold szőlő, 20 hold halastó, továbbá gyümölcsös, híresen jól termő almafákkal; ugyanakkor a marhatenyésztés is a birtok büszkesége volt. Az itt virágzó művészet és gazdálkodás egyedülálló volt Magyarországon. Kunffy kiállított festményei majdnem egy évszázadot átfogó ívben nyújtanak ma is eleven élményt a sok elmúlt gazdagságból. forras: Museum.hu |
|
|
Széchenyi-kastély |
|
 |
|
| A környék egykori birtokosa, a Széchenyi család, illetve Széchenyi Bertalan építette 1901-ben a romantikus stílusú kastélyt. Az épületben ma szociális otthon működik. Az egykori Széchenyi-kastélyban 1954-ben nyílt meg az időseket gondozó otthon. Az épületet 29 hektáros park veszi körül. Az intézményben közel négyszáz emberről gondoskodnak, így Somogy egyik legnagyobb szociális intézménye működik Segesden. -A kedves személyzet beneged a kapun,ha udvariasan kéred. A kastély bizarr, és egyben félelmetes, néhol reneszánsz jegyekkel. Olyan, mintha kicsit egy rémfilm számára épült volna. Fimjelenetekbe illő részletek, pici ajtók, mintha a manóknak is lenne bejárat, és hatalmas látványos kandalló a kastély gyönyörűen megörzött fogadóterében- mintha óriásoknak készült volna...A félig nyitott ajtó mögött a szél meglebbenti a hosszan hullámzó függönyt...kicsit kísérteties az egész...-szerk |
|
|
Hertelendy-kastély |
|
 |
|
| A Kutast és Segesdet összekötő út mellett, Belső-Somogyban Kutas-Kozmapusztán található. A jelentős birtokkal, igényes gyümölcs és agrárkultúrával rendelkező Hertelendy Andor és családja az 1920-as-1930-as évek között építtette a kastélyt eklektikus stílusban. Ebben az időszakban a kastély rendelkezett könyvtárral és dolgozó szobával, és ekkor alakították ki a kastély díszparkját is. Ebben az időszakban a kastély rendelkezett könyvtárral és dolgozó szobával is.(Wiki) | |
|
Széchenyi-kastély |
|
 |
|
|
A kincstári birtokokat az 1700-as években vette meg a Széchenyi család, majd a Somogyváron álló régi kastélyt gróf Széchenyi Dénes 1870-ben alakította át eklektikus stílusban. Széchenyi Dénes fia Széchenyi Imre saját költségén kiásatta a kupavárhegyi templom és kolostor maradványait, ahonnan sok értékes dombormű és feliratos kő került elő. Ezek egy részét beépíttette a kastély falába. A kastélynak hétezer kötetes könyvtára, és nagy értékű családi levéltára volt, értékes bútorokkal berendezve. A kastély lépcsőházának művészi faburkolatának román stílusú motívumát egy juhászlegény faragta, akit a gróf taníttatott ki erre a mesterségre. A lépcsőház jelenleg is megtekinthető, lefényképezhető. A kastély 1946 óta általános iskola és sérült gyermekek nevelőotthona. Parkja védett terület, hatalmas fenyőfái árnyékában van a Széchenyi család mauzóleuma. (Wiki) |
|
|
Véssey-kastély |
|
 |
|
|
A századforduló idején megépült a kastély Szőcsénypusztán. A kastély építőmestere Csomós Gyula volt. A kastély körül angolkertet és ahhoz kapcsolódóan parkerdőt létesítettek. A temetőhöz vezető út 1897-ben készült el. A sétaút buxusokkal szegélyezett és a hely felöli oldalon az omlás veszélye miatt téglamellvéddel megerősített. A temetőt és az utat Véssey Sándor lányáról, Margitról nevezték el. A birtok felvirágzott, a vármegye legjobb gazdaságai közé számított. Véssey Sándor halála után 1912. novemberében iktatták be birtokosnak fiát, Véssey Lajost. A Szőcsénypusztán megépített eklektikus kastélyhoz dél-nyugatról és dél-keletről kavicsos feljáró út vezetett. Az épülethez angolkert kapcsolódott. A kert kiépítésénél a századforduló kertészeti gyakorlatának legkedveltebb növényfajaival találkozhatunk. A változatosan használt lombhullató és örökzöld növényekkel tették változatossá a kert képét. A parkból, a parádéskocsi-szín mellől két út indult. Az egyik Marcaliba, a másik a Várhegy kápolnájához vezetett fel. A Szent Vendel kápolna előtti tisztáson állították fel - a parádéskocsis emlékére – Gábor arkangyal szobrát. 1933-ban Véssey Lajos felesége, Somssich Margit terveztette meg Csomós Gyula építőmesterrel a kápolna új oltárát. Az oltárt Vizler Nándor asztalosmester készítette el borovi fenyőből. Az oltárt 1934-ben a kápolna tatarozása után helyezték el. Szintén a tatarozás után készült el a főoltár képe, mely szőcsényi erdőrészletet ábrázol. A birtok 1945-ig volt Véssey Lajos tulajdonában. -forrás :Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola |
|
| Tallian-kastély | |
 kép forrása: szabasert.hu |
|
| A falunak több birtokosa volt az elmúlt évszázadokban. A legutolsó birtokos a Tallián család, kik közül Tallián János az 1800-as évek derekán felépítette kastélyát, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát. A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. A Tallián-kúriába költözött a községháza, a kastély pedig a Gondviselés Szociális Otthon szenvedélybetegek rehabilitációs részlegeként működik. forrás:smgondviseles.hu |
|
|
Welsersheim-kastély |
|
 |
|
| A XIX. század első felében, klasszicista stílusban épült a Welsersheim-kastély. A Welsersheim grófok egykori otthona-jelenleg a Dr Takács Imre Szociális Otthon. Gróf Welsersheim Zénónénak Tabon 126 kh, Bábony és Zics határában 2800 kh. földje volt. E családban őrizték a sok más értéktárgy között egy Alt-Wien szervizt, melyet Mária Terézia ajándékozott gróf Hadik Andrásnak Berlin megsarcolásáért, s kitől nőágon került a készlet a családba. | |
|
Hoyos-kastély |
|
 |
|
| Kiemelkedő látnivaló a hajdani Magyarlad és Németlad határán, ma a falu közepé található, Hoyos Miksa féle grófi kastély és az azt övező park. A kétszintes, ötszáz négyzetméteres építmény alatt nagy, kétszáz négyzetméteres pincerendszer is van. A kastély ma egy vállalkozó tulajdona. | |
|
Jankovich-kastélyszálló |
|
 |
|
| Napjainkban kastélyszállóként műkődik. Visz kastély. Gróf Jankovich kastélya a falu határában, a dombtetőn épült a vadászkastélyként. . A viszi vadászkastély is e célból épült: a városi palota mellett csendes vidéki rezidencia, főúri fogadások színhelye volt. Ma ismét régi pompájában tündököl. Eredeti funkciójának megfelelően a vendégeknek újra az elvonulás és exkluzív ünnepélyességek helyszínéül szolgál. | |
|
Zichy-kúria |
|
 |
|
| A jelenlegi egyszintes nemesi kúria 1820 körül épült, amelynek északi szárnyához a festőművész építtetett egy "L" alakú toldást, műterem céljából. A Zichy Mihály Emlékmúzeumot 1927-ben alapította a család, az egykori műtermet a művész hagyatékából rendezve be. Jelenleg a kastélynak majdnem az egészét - nyolc egymásba nyíló terjedelmes szobát - a múzeum tesz ki, valamint az épület hátsó traktusában él a művész dédunokája, akinek lakása magánmúzeumként is szolgál. (Museum.hu) | |
|
Zichy-kastély |
|
 |
|
| A Zichy-kastélyt a Zichy család az 1835-ben épült udvarházból 1911-14 között kastéllyá alakíttatta. Az eklektikus úrilak 1945-től iskolaként működik, a kastélypark több növényritkasággal és hársfasorával szerez élményt az idelátogatóknak. Zákányfalu | |
