Keresés
Pest megye
Abony Régi Vigyázó-kastély
Abony Harkányi-kastély
Abony Kostyán-kúria, Lavatka-kúria, Szapáry-kúria, Kisvigyázó-kastély, Vigyázó-kúria, Ajtay-kúria, Sivó-kúria, Teszáry-kúria
Acsa Prónay-kastély (eladó) 1775
Acsaújlak Újlaki kastély
Albertirsa Szeleczky-Szapáry-kastély
Aszód Podmaniczky kastély
Aszód Podmaniczky-Széchenyi-kastély (eladó)
Bernecebaráti Huszár-kastély
Bernecebaráti Szokoly-kastély
Biatorbágy Sándor-Metternich-kastély
Biatorbágy Szily-kastély, majd Fáy-kastély
Budapest Zichy-kastély Kiscell
Budapest Zichy-kastély
Budapest Száraz-Rudnyánszky kastély
Budapest Sacelláry-kastély
Budapest Törley-kastély
Bugyi Forster-kastély (Vadászkastély)
Bugyi Beleznay-kastély
Csobánka Margitligeti kastély
Érd Kutyavár (Vadászkastély)
Érd Sina-kastély
Fót Károlyi-kastély
Galgagyörk Ibrányi-kastély
Galgagyörk Kálnoky-Bedő-kúria
Galgagyörk Tahy-kúria
Gomba Patay-kastély
Gomba Perczel-kúria
Gomba Bárczay-kastély
Gödöllő Grassalkovich-kastély
Gödöllő Hamvay-kúria
Gyömrő Teleki-kastély
Halásztelek Malonyai-kastély
Inárcs Bodrogi-kúria
Maglód Wodianer-kastély
Nagykáta Keglevich-kastély
Nagykovácsi Teleki-Tisza-kastély
Örkény Pálóczy-Horváth-kastély
Páty Várady-kastély
Pécel Ráday-kastély 1722-1730
Pécel Fáy-kastély
Pilis Beleznay-Gubányi-kastély
Pilis Beleznay-Nyáry-kastély
Pilisszántó Orosdy-kastély
Pomáz Teleki-Wattay-kastély
Pusztazámor Barcza-kastély
Ráckeve Savoyai-kastély
Rád Muslay-kastély
Sülysáp Grassalkovich-vadászlak
Sülysáp Sőtér-kastély
Szentmártonkáta Prónay-Dessewfy-kastély
Szob Luczenbacher-kastély
Szob Gregersen-kastély
Tésa Foglár-kastély
Tóalmás Andrássy-kastély
Törökbálint Majláth-kastély
Törökbálint Walla-kastély
Tura Schossberger-kastély
Váchartyán Gosztonyi-kastély
Váchartyán Rudnay-kastély
Vácrátót Vigyázó-kastély
Vámosmikola Huszár-kastély
Verőce Migazzi-kastély
Verseg Podmaniczky-kastély
Visegrád Pálfy-kastély
Zebegény Dőry-kastély
Zsámbék Zsámbéki várkastély
| Prónay-kastély | |
 |
|
|
Báró Prónay Dezső a lánya, Iphigénia számára építtette az új kastélyt 1910-ben. Iphigénia feledégül ment Patay Tibor főispánhoz., így került a kastély a Patay családhoz. Az épület tömbszerű saroktornyai,és az emeleti, lőréseket imitáló ablaknyílások is a vár jelleget erősítik. A boltíves főbejárat oszlopsora visszautal a népi építészet gangos megoldásaira. A csipkés pártázat reneszánsz motívumként is értelmezhető. A kastély összeségében mégis egységes,és a historizáló eklektika jeleit mutatja. Az "öreg" Prónay kastély tervezője Giovanni Battista Carlone volt. 1740-ben fejezték be az építését. A Prónay család 15000 kötetes könyvtárat alakítoot ki a kastélyban, de itt őrizték Báthory István, és Bethlen Gábor kardjait is. A kastély illusztris tuljadonosa volt Prónay Gábor a Szent István-rend lovagja, és az MTA tagja, valamint dr. Prónay Dezső országgyűlési képviselő ,és dr. Prónay György miniszterelnökségi államtitkár. Az öreg , elhagyatott kastély, a faluban egy dombon áll, sűrűn benőtt bozótosban. |
|
|
Podmaniczky-kastély |
|
 |
|
| Podmaniczky-kastély: az U alaprajzú, barokk és copf stílusú kastély középrésze egyszintes, szárnyai kétszintesek. A középrészt 1721-ben, a szárnyakat 1772-ben adták át. A nyugati szárny dísztermének freskóit Kracker János Lukács és Zách József festette 1776-ban. A Podmaniczky-Széchenyi-kastély (Zöld-kastély) téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, késő barokk épület, amit a 18. század végén illesztették a Podmaniczky-kastély északi sarkához. Az épületet 1920-ban gróf Széchenyi Gyula vásárolta meg. -forrás.Wiki |
|
|
Zichy-kastély |
|
 |
|
| A 18. században, barokk stílusban épült templom és trinitárius kolostor a 19. század során a hadsereg használatában állt. 1910-ben Schmidt Miksa bútorgyáros tulajdonába ment át, aki kastéllyá alakíttatta át az épületegyüttest (Schmidt-kastély). Napjainkban a Budapesti Történeti Múzeum - Kiscelli Múzeum várostörténeti és képzőművészeti tárlatainak ad otthont. A kastélyt 1956 viharos napjaiban is erődként használták a szovjetek ellen. A Vörösvári útról orosz harckocsi lőtte az épületet. A helyi legenda szerint egy hadnagy tartott ki itt egy szakasznyi katonával, akik közül háromnak sikerült megmenekülnie és nyugat felé átlépnie a határt. 1956 őszén a kastélyba szabadságharcos felkelők egy csoportja „fészkelte be magát" és közel tíz napon át sikeres rajtaütéseket hajtottak végre a Bécsi úton beáramló szovjet katonákon. A tűzszerészek még az 1960-as években is találtak lőszereket a környéken. |
|
|
Zichy-kastély |
|
 |
|
| A barokk kastélyt 1740-1757 között Zichy Miklós építtette. Tervezője és kivitelezője Jäger János Henrik kőfaragó mester volt. A főépületet a XVIII-XIX. században épületszárnyakkal vették körül, a két szárnyhoz szimmetrikusan teraszos kerti házak csatlakoztak. A kastély homlokzata előtt park állt. A kastély jelenleg kulturális intézményeknek is otthont ad. Óbudai Múzeum | |
|
Száraz-Rudnyánszky-kastély |
|
 |
|
| A magyar késő-barokk építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély a Grassalkovich-típusú kastélyok stílusjegyeit mutatja. A trapézidomba komponált, A betűt formázó épülettömb északra néző cour d'honneur-ös (díszudvaros) főhomlokzatát barokk programmal alakították ki. A korszak igényei szerinti, kissé színpadias, gazdag fény-árnyék hatásokat biztosító párkányok, pilaszterek, oszlopok és fülkék tagolják. Az igényes szobrászati dísz méltó koronája az épületnek: a kupolára emlékeztető tetőszerkezettel fedett középrizalit oromzatában a Száraz és Rudnyánszky család címere büszkélkedik. Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték. A központi szárnyat Horváth Zsigmond testőr, udvari tanácsos kapta. A család grófi rangra emelve a Hugonnay nevet vette fel. Hugonnay Kálmán gróf leánya, Vilma, az első magyar orvosnő 1847-ben. |
|
|
Sacelláry-kastély |
|
 |
|
|
A Bizáncból származó Sacelláry család 1875-ben jelent meg Budafokon (Promontor), mint vásárló. A kastélyt a 19. század végén építtette Sacelláry György, leánya, Irén (*1855) részére, aki 1885-ben Törley József felesége lett. Az 1879. évi összeírásból tudjuk, hogy a Sacelláry féle házban a kerületi körorvos dr. Nagy János lakott. 1890-ben Törley József hatalmas birtokot vásárolt az újonnan felépítendő pezsgőgyára számára. Így a Sacelláry és a Törley ingatlan közvetlen egymás mellé került, de soha nem lett közös, hiszen a két ingatlant mindig is hatalmas kőfal választotta el egymástól. Irén számára az 1890-es évek végén kezdődött el a kastély építése. Az építés valószínűsíthető ideje 1895-1899 közötti évek. Sacelláry Irén kedvence a vadgesztenyefa volt, ezért az épület külső díszítésén sok a vadgesztenye-motívum. 1937-ben a kastélyt átalakították. A bejárattól egy keskeny folyosón lehetett eljutni az úgynevezett Nagyterembe vagy hallba, amely a kastély központi része volt. A hallból lehetett megközelíteni az ebédlőt, a szalont, a télikertet, a könyvtárszobát és a biliárd-szobát. A hallban látható a családi címer a címerpajzsban szereplő hattyúval. Innen a hallból gyönyörűen faragott lépcső vezetett fel az emeletre, ahol a hálószobák voltak. Az egész belső kialakítása a szecessziónak volt alárendelve, melyből még ma is felfedezhetők részletek. Róth Miksa készítette az aula ólomüveg-ablakait, máig épen megmaradtak a belső faburkolatok és gipszstukkók. Az épületet húszezer négyzetméteres őspark veszi körül vadgesztenyékkel. Sacelláry Irén (ekkor már özv. Törley Józsefné) 1925. januárjában meghalt. A kastélyt két fiútestvére örökölte, akik 1926-ben eladtál a Postának. A Posta tüdőszanatóriumot rendezett be a kastélyban. Az államosítás után az épület a Tétényi úti kórházé lett, aki továbbra is szanatóriumként használta. 1987 nyarán a Magyar Hitelbank Rt. megvásárolta, majd felújíttatta. A felújítás Harrer Cézár belsőépítész tervei szerint zajlott. Az 1920-as évektől az 1980-as évekig szanatóriumként működött, rövid ideig iskolaként szolgált (Közép-Európai Egyetem Rt.), 2002-től magánkézben. Az épület és a kert alkalmanként rendezvények helyszíneként működik. -forrás.Wiki |
|
|
Tahy-kúria |
|
 |
|
|
A galgagyörki Tahy-kastély az 1600-as évek végén épült. A Tahy családnak nemcsak a községben, de megyeszerte is jelentős szerepe volt a közéletben, mivel a család feje Nógrád vármegyei alispánt volt. A kastélyban több alkalommal is megyegyűléseket tartottak. Ilyenkor a vármegye jelentős személyiségei, birtokosai látogattak el a községbe. A Tahy család igen sokat tett a község fejlődése és az itt lakók érdekében. Hatosztályos iskolát építettek, mely épület ma is iskolaként szolgál. A templom az 1700-as években épült hozzá a kastélyhoz, majd a Tahy család 1815-ben hátrafelé is bővített az épületet. A Tahy-kastély, mely a legjelentősebb a helyi kastélyok közül, egy több hektáros ősfás park közepén állt, ahol lovas és teniszpálya is volt, illetve cselédházak több gazdasági épülettel egyetemben. A kúria még meglévő része mint 1200 m² alapterületű. A benősült Sturmann család a kocsibejárót beépíttette és a helyén hatalmas szalont alakított ki. A szalont csodálatos freskók díszítették. A második világháború idején a kastélyban katonai kórház működött. A világháborút követően államosították az épületet, benne művelődési házat és lakásokat alakítottak ki és az ősparkot parcellákba osztotta a helyi vezetőség. A helyi önkormányzat 1994 és 1996 között pályázatokon nyert pénzből felújított az épületet. Jelenleg a Polgármesteri Hivatal, gyermek- és felnőtt orvosi rendelő, a Rendőrség és Művelődési Ház található benne. A hatalmas szalon a fűtési rácsokkal mind a mai napig bejárható, bár a freskók már nem láthatóak. A galgagyörki Tahy-kastélyt számos felújítás után 2016-ban nyitották meg a nagyközönségnek többek között esküvőkre, konferenciákra, szemináriumokra és rendezvényekre. Bár a helyi közösség már évek óta falunapokkor kihasználta az egybenyitható termeket a kastélyon belül, a nagyközönségnek ezidáig ilyenre lehetősége sajnos nem adatott.
-forrás.Wiki |
|
|
Törley-kastély |
|
 |
|
|
Két nagyobb ütemben épült, 1904-re készült el teljesen. Belső berendezése kicsit később készült el, ezért egykori pompájában Törley József már nem is láthatta, mert 1907-ben elhunyt. A vagyont és a kastélyt is Törley unokaöccsei örökölték, akik a megkezdett munkát folytatták. Csak a gazdasági világválság idején álltak meg. Az épület sorsát a második világháború után következő államosítások pecsételték meg, az orosz katonai parancsnokság kapta meg. Ebben az időben helyreállíthatatlan károkat szenvedett, elpusztult az egykori berendezés és a díszkert. Ideiglenesen itt állomásozott a magyar katonai egység is, a honvédség kivonulását követően a kastély másfél évtizedig magányosan pusztult. 1956 nyarán ide helyezték az 1954-ben alakult Országos Onkológiai Intézet sugárbiológiával foglalkozó osztályát, így a további pusztulástól az épület megmenekült. A költöztetés 1957 elején valósult meg végleg, január 1-jén a Minisztertanács döntése alapján létrehozták a Központi Sugárbiológiai Intézetet, mely a ma is az épületben működő intézet jogelődje. A tánc- és zenetermet helyreállították, mely napjainkban könyvtárként, illetve konferenciák helyszíneként szolgál. Bár jelentős átépítések zajlottak, az épület így is mutatja egykori pompáját. Jelenleg az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetének épülete, területére csak engedéllyel lehet belépni. -forrás.Wiki |
|
|
Margitligeti-kastély |
|
 |
|
|
A szanatórium-kastély 1917-ben a Szociális Misszió Társulat apácarend tulajdonába került. Prohászka Ottokárról elnevezve hadiárvaházként használták egészen 1948-ig, majd jött az államosítás. Ezután az épületegyüttes, immár Bárczy Gusztávra átkeresztelve, a Pest megyei Tanács üzemeltetésében, állami gondozottak otthonaként működött. Majd jött a rendszerváltás ... és a 91. évi 32. törvény lehetőséget adott az egyházi ingatlanok visszaigénylésére. Jelenleg gyermekotthon található benne. |
|
|
Károlyi-kastély |
|
 |
|
| A birtokot a Károlyi család 1806-ban vásárolta meg. A kastély építése több lépcsőben zajlott le. Az építkezés az 1820-as években kezdődött,és végül egy klasszicista kétszintes kastélyban nyerte el végső formáját az épület Ybl Miklós irányítása alatt. A kastély fénykorában 20 000 kötetes könyvtára volt csigalépcsővel. A szépen díszített termek szobák sokaságából csak a díszterem maradt meg részben eredeti állapotában. Az intarziás parketta, és a díszítő festés még megmaradt. A hajdani angolkertnek, és a kastélyt visszatükröző tó képét csak régi fotókon láthajuk ma már. A II. világháborúban a család elhagyta az épületet, és katonai kórházat alakítottak ki benne, majd a határőrség kaparintotta meg, és kiképzőbázist tervezett a kastélyba. Szerencsére ebből nem lett semmi, és gyermekotthon lett a kastélyból, majd a híres fóti gyermekváros alakult ki a helyszínen. 20-30 fős hálókban aludtak a gyermekek, és a kastélyban voltak a tantermek is, a kezdetekben. Napjainkra a kastélyban egy szép, grandiózus éttermet alakítottak ki. | |
|
Grassalkovich-kastély |
|
|
|
|
A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építtette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U-alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak. A kastélynak sok illusztris vendége volt. Járt itt többek között 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A második világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták. Az 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött. A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.-forrás: Wiki Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát 1735 körül kezdte építtetni a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) gróf. A kettős U-alakú, 8 szárnyból álló épülethez az északi oldalon templom, narancsház és fürdő tartozott, míg a déli oldalon az istállók és a lovarda kapott helyet. Az épület egyedi építészeti megoldásai mintaként szolgáltak a magyar barokk kastélyok számára. |
|
|
Teleki-kastély |
|
 |
|
| A kastélyt Teleki Sámuel Hild Józseffel, a kor híres építészével terveztette, aki egyebek között a budapesti és az esztergomi bazilikát építette.
Az a ma is álló klasszicista stílusban épült kastély 1840-47-ben készült el, melyről a "Honderű" XIX. századi folyóirat értesít. Az új, főúri kastély tervezője minden bizonnyal a versaillesi példát követve alkotta meg az épület és környezete együttes kompozícióiba illesztésének jellegzetes és nagyon szép példáját. |
|
| Malonyai-kastély |
|
 |
|
|
Az eklektikus, leginkább neobarokk stílusú épületet 1892-ben építették. Több, mint egy hektáros őspark veszi körül, alaprajza a klasszikus kastélyok elrendezésének felel meg, tulajdonképpen egy fő- és két melléképületből álló együttes. A főépület manzárdtető fedi, benne egy 130 m²-es bálterem található, az alagsorban boltíves megoldással elválasztott szobák helyezkednek el. Az épületegyüttes sokáig üresen állt, majd TSZ-irodának használták, később magánlakások részére történtek benne átalakítások. 2005-ben újították fel Pintér Tamás és Deák Zoltán tervei alapján, azóta újra eredeti pompájában csodálhatjuk. Jelenlegi üzemeltetője egy osztrák-magyar vállalat; a kastélyt esküvők, koncertek, előadások, konferenciák rendezésére használják. -forrás: Wiki |
|
|
Teleki-kastély |
|
 |
|
|
A kastély 1840 körül épült. Előbb Wattay-kastély, Teleki család, majd a Tisza család tulajdonába került. 1849 májusában Görgey Artúr itt rendezte be főhadiszállását. Többször átalakították. Tisza Lajos az 1880-as években Benedicty József tervei alapján átépíttette, ekkor került a homlokzatra a Tisza család címere. Utolsó birtokosa 1946-ban Tisza Lajos Kálmán, Tisza István korábbi miniszterelnök unokája volt. A II. világháború után államosították. 1956-ban itt volt Király Béla nemzetőrségének utolsó szálláshelye. 1958-től a Vidékfejlesztési Minisztérium elődintézményeinek fenntartásában működő Erdészeti Nevelőotthonként funkcionált. 1992-ben megalakult az FVM Mezőgazdasági Szakképző Intézete és Nevelőotthona, melynek fő profilja a középfokú szakoktatás, kollégiumi nevelés, valamint szakmai tanfolyamok és rendezvények szervezése. 2004-ben FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium nevet kapta . 2007-ben jogutódja a Mezőgazdasági, Erdészeti Szakképző Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola, Piliscsaba lett. 2008-ban a kastély épületében működő kollégium megszűnt. Az épületet kiürítették, használata megszűnt. Nagykovácsi önkormányzata Magyar Cserkészszövetség tulajdonába adná.- forrás: Wikipédia |
|
|
Pálóczy-kastély |
|
 |
|
| Az 5-ös főút mellett található a Pálóczy-Horváth-kastély, amely jelenleg a város művelődési házaként működik. 1888-ban jelent meg Örkényen a református nemes, a vállalkozó kedvű Pálóczy-Horváth István, aki a téglagyár, a református templom, tanyasi iskolák és a máig működő mezőgazdasági szakközépiskola mellett megépíttette a ma is látható kastélyt. Pálóczy-Horváth István nevét és alakját a szakközépiskola és a református templom parkjában található mellszobor őrzi. forrás: Wiki | |
|
Beleznay-kastély |
|
 |
|
| A megye egyik legrégebbi kastélya, melyet az itteni földesúr, Beleznay János építtetett 1710 körül. Az U-alakú, barokk stílusú kastélyt itáliai mesterrel építtette. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedõ példája. A még jelentõs méretû park közepén álló, barokk stílusú emeletes főépületet kétoldalt tornyok fogják közre, melyekhez földszintes oldalszárnyak csatlakoznak és alkotnak hangulatos belsõ udvart. A kastélyban, számos író vendégeskedett, köztük Kármán József, aki itt írta a Fanny hagyományai címû művét, a leánylélek finom ábrázolását. A II. világháború után elõször leányotthon, majd nevelõintézet került az épületbe, ma Általános Iskola és Diákotthon. -forrás: Pilis város | |
|
Teleki-Wattay-kastély |
|
 |
|
|
A kastélyt a 17. század elején a Bornemissza család egyik leszármazottja, Wattay Pál építtette 1773-ban, barokk stílusban. Később a kastélyt és a birtokot unokahúga Teleki Józsefné örökölte. Unokájuk, Teleki József, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke itt írta a Hunyadiak kora Magyarországon című történelmi művét, és a hagyomány szerint a kastélynak ugyancsak vendégei voltak a kor ismert költői: Pálóczi Horváth Ádám, Erdélyi János és Vachott Sándor. A földszintes, árkádos, manzárdtetős épület oromzatán a kastély építtetőjének címere látható. A 19. század végi pusztító filoxéra-járvány következtében a pincékre kevésbé volt szükség és az épületben lakásokat alakítottak ki. A grófi család 1927-ben a kastélyt eklektikus stílusban átépíttette. Az első világháború után a család hadiárvaház céljára felajánlotta. A második világháború után államosították, majd gyermekvédelmi intézmény működött benne. Jelenleg szállodaként , étteremként működik.-forrás: Wiki |
|
|
Ráday-kastély |
|
 |
|
| Ráday Pál 1722 és 1730 között épített kúriát Pécelen, miután hitvese, Kajali Klára hozományaként került a család birtokába a péceli uradalom. Fiuk, Ráday Gedeon barokk kastéllyá bővíttette az épületet 1755 és 1774 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg. Így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek. Az épület kuriózuma a termeit díszítő freskók, amelyek nagy részét Scherwitz Mátyás készítette 1766 és 1771 között. Egykor az épületegyüttes részét képezte az úgynevezett "Képesház", melyet nevével ellentétben feltételezhetően inkább orangerie-nek vagy nyitott mulatóháznak szántak, valamint a kastélyhoz tartozott néhány, egyéb gazdasági célokat szolgáló melléképület és egy istálló is. |
|
|
Fáy-kastély |
|
 |
|
|
Fáy György 1910 körül építette az eklektikus stílusú kastélyát, amiben a neobarokk elemek dominálnak. Az oromzatot a Fáy család címere díszíti. Az épületet a II. világháború után mezőgazdasági iskolává alakították. A Fáy család története a tatárjárástól, IV. Béla idejétől kezdődik. A család már 1612-ben birtokos volt Pécelen. Fáy András iskoláit Sárospatakon végezte. Az ügyvédi vizsga letétele után 8 évig Pest vármegye szolgabírája. 1818-ban adta ki Friss bokréta című művét. A legnagyobb írói sikereit meséivel aratta: Fáy András eredeti meséi és aforizmái címmel. E mesék szinte kivétel nélkül célzatosak, valamilyen politikai vagy erkölcsi nézetet fejtenek ki. Pesti háza és fóti szőlője a kor számos nevezetes férfijának lesz találkozóhelye (fóti szőlőjében írta Vörösmarty a Fóti dalt). 1825-től tevékenyen részt vesz a politikában, Széchenyi eszméinek támogatója. Pest megye országgyűlési követe, a Budai Színház egyik igazgatója, a Kisfaludy Társaság első igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia helyettes elnöke. 1840-ben megalapítja az első magyar takarékpénztárt Hazai Első Takarékpénztár Egyesület néven. 1948-ban a péceli Fáy család kastélyában és a kastélyhoz tartozó parkban gépállomást hoztak létre, melyet 1952-ig működtettek. Az akkori Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztálya hozott létre a fölszámolt gépállomás épületeit, eszközeit felhasználva egy szakmai képzést nyújtó iskolát Pécelen. 1956-tól az iskola már mezőgazdasági szakiskolaként működött. Ennek keretében mezőgazdasági technikumban, gimnáziumban érettségizett tanulókat vettek fel, országos beiskolázással.- forrás: Wiki |
|
|
Savoyai-kastély |
|
 |
|
| A Savoyai-kastélyt Johann Lucas von Hildebrandt építész tervezte a bécsi elővárosok „nyaralókastélyainak" stílusában. Hildebrandt kastélyterveihez, megvalósult épületeihez később is gyakran választott nyolcszögű centrumot, például a bécsi Starhemberg-Schönborn-palotában. A kiemelkedő kupolával fedett középrész és a változatosan alakított mellékterek összefűzése a francia téralakítás legfontosabb problémái közé tartozott. A kényelmet, a rendelkezésre álló tér jó kihasználását szem előtt tartó diszpozíció első nagy példája Louis Levau vaux-le-vicomte-i kastélya (1657-1660). A ráckevei kastély középrésze emlékeztet erre a műre. Hildebrandt valószínűleg metszeten látta, s onnan vette át elrendezését. A kastély belső elrendezését az határozta meg, hogy nem városi rezidencia, hanem vidéki tartózkodásra szánt kastély (Lustschloss, maison de plaisance), s így semmilyen reprezentatív vagy hivatalos funkcióval nem rendelkezett. A hercegnek Bécsben palotája, a város szélén nyaralókastélya állt, s a távoli Ráckevén nem kívánt huzamosabb ideig tartózkodni, nem számított társasági életre. Ezért lett földszintes, szélesen elnyúló a kastély, díszlépcsőház, audienciaterem és egyéb hivatalos helyiségek nélkül. A külső leggazdagabb eleme a középrész homlokzata. Földszintes tömege előtt diadalívre emlékeztető, háromnyílású struktúra áll. A diadalív - mint a homlokzat fő eleme - az itáliai reneszánszban jelent meg először - Hildebrandt bizonyára itáliai példák nyomán alkalmazta. A mitológiai figurák a korszak szobrászatának állandó szereplői; nem pusztán dekoratív elemek, hanem rendszerint egy átgondolt művészi program részei, amelyben a mitológiai alakok az építtető egy-egy tulajdonságát szimbolizálják. A Hercules- és Antaeus-csoport például az építtető hősiességét, az Aeneas- és Anchises-csoport pedig jámborságát, lelki nagyságát hirdeti. Ráckevén nyilván ugyanolyan jelképes tartalom fűződik a szobrokhoz, mint Savoyai Jenő bécsi palotáin. A ráckevei kastély nem a tömegekkel, hanem díszes, kulisszaszerű falfelületével éri el a mű utánozhatatlan hatását. -forras:mmielte |
|
|
Luzenbacher-kastély |
|
 |
|
|
Az Árpád utca és a Duna-part között fekszik a Luczenbacher család kastélya, amelynek történetében sok a fehér folt, kevés írásos dokumentum található róla. Az udvarán XIII. században épült Árpád-kori templom, amelyet a XVIII. század elején bontottak le. A kastély mai parkjának területén több lakóház épült ezután, valamint itt állt az első szobi iskolaépület, az "oskolaház". A Luczenbacher család vagyoni gyarapodásának eredményeképpen lehetősége nyílt folyamatosan felvásárolni ezeket az épületeket és telkeket. Először egy kis házban laktak, amelyet folyamatosan bővítettek. A mai utcafronton álló egyszerű földszintes épület eredetileg két külön ház volt, amelyek a XVIII. század végéről származnak. Ezek mögé, a terület közepére építettek egy földszintes kúria jellegű épületet a XIX. század második felében. Erről fennmaradt egy századvégi fénykép, tehát ismerjük a külső épületformát, amelynek átépítésére a XX. század elején került sor. 1904-1907 között készült el az új kastélyépület klasszicizáló és neobarokk stílusban. A kastély tervezője Alpár Ignác budapesti építész volt. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1987-ben "városképi jelentőségű építmény"-nek nyilvánította. A kastélyt 1930-ban a csődbe jutott család eladta, amelyet a lazarista rend vásárolt meg és rendházként működtetett. 1950-ben a rendek megszüntetésekor felszámolták a papneveldét, majd államosították az épületet nevelőotthon céljára. A rendszerváltás után visszakapta a rend a kastélyt, ahol azóta a Szent László Gimnázium kollégiuma működik. -forrás: Szob |
|
|
Valla-kastély |
|
 |
|
| A törökbálinti Walla kastélyt 1895-ben építették. Az eklektika határozza meg építészeti stílusát. Hatalmas "szikla tömbjében" lőrésszerű neoromán ablaknyílások, kilátó jellegű toronykupolája az erdélyi fatemplomok világát idézi. Jelenleg magántulajdonban van, műemléki védettséget kapott. A régi temetőben található családi kripta szintén különleges építészeti remekmű. | |
|
Majláth-kastély |
|
 |
|
| A jezsuita rend 1701-ben iktatott új tulajdonába, s rögtön építkezéshez és új lakosok telepítéséhez fogott. Ekkor építik kolostor-épületüket is. A rend feloszlatása-kor (1773) a kormány a birtokot a szerveződő tanulmányi alap javára foglalja le. Innen kerül 1777-ben Majláth József cs. és kir. kamarai tanácshoz Mária Terézia adománylevelével. Ő az elhanyagolt épületet egy második emelettel nagyobbítatja meg, s így, valamint az első emeletről nyíló erkély építésével és a talált cellaszerű beosztás megváltoztatásával lakályosabbá teszi. E kastélyt aztán a község változó birtokosai lakják, csinosítják..." - írja Wittinger Antal. Az épület az 1920-as évek óta tüdőszanatórium. | |
|
Schossberger-kastély |
|
 |
|
| Báró Schossberger Zsigmond (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítója) építtette fel egy hatalmas park közepén Ybl Miklós tervei alapján a város legszebb műemlék épületét, az egyemeletes, eklektikus jellegű, franciás neoreneszánsz kastélyt. Az épület belső elrendezésében reneszánsz elképzelések uralkodóak. Az államosítás után az általános iskola kapott helyet a kastélyban, 1972-ig. Jelenleg magántulajdon. A kastélyban több filmet videoklippet forgattak különleges szépsége, atmoszférája magával ragadó. Fotó: délután az egész kastély, látványos oldala, jól fotózható, délelőtt hátoldal a növényzet miatt nehezen fotózható. | |
|
Andrássy-kastély |
|
 |
|
| Prónay Gábor már 1737 előtt számos cserép tetejű gazdasági épületet és lakóházat építtetett a faluban, özvegye, Róth Éva pedig a falu északnyugati részén lévő dombocskán emeletes kastélyt építtetett. (Ma öreg kastély néven ismert, magántulajdonban van, romos állapotú.) A kastély lakója a 19. század elején báró Prónay Sándor, aki a kastélytól délnyugatra, létrehozta a Bócz kertnek nevezett parkot, 60 hold területen, amely akkoriban Pest vármegye egy legszebb parkjának számított. A kertet tavak, fürdőház és emlékkövek díszítették. A honfoglalás ezeréves évfordulójára, a Milleniumra Warmann Renáta, Ybl Lajos tervei alapján, 1894 és 1895 között 50 szobás, fényűző, barokk stílusú kastélyt építtetett a Bócz kertben. A kastélyban az előcsarnokot íves kétkarú falépcső díszíti, amely a párizsi Opera lépcsőjének másolata. A kastélyhoz - egykor divatos fémszerkezetű - üvegház csatlakozik. Az elhanyagolt kertet pedig angol parkká alakíttatta. A 20. század első felétől a második világháborúig az Andrássy család birtokában volt, akik a csíkszentkirályi, krasznahorkai és pesti paloták mellett nyaralásra és vadászatok alkalmával használták A háború után államosították, berendezése eltűnt, az épületet megrongálták. Majd a SZOT kezelésébe került, ekkor gyermeküdülőként használták. 1989-től a WOL Élet Szava Magyarország Alapítvány tulajdonában került. | |
| Rudnay- kastély | |
 Photo:rlevente |
|
| 1802. megépítik a Rudnay kastélyt, mintegy húsz holdnyi park tartozott hozzá, eredetileg francia stílusban építették meg (a Rudnay családban találhattuk Veres Pálné nevét, akit a magyarországi nőnevelés úttörőjeként szokás említeni. Rudnay József feleségül vette Veres Pálné leányát Szilárdát. 1863-ban költöztek Váchartyánba, és Veres Pálné haláláig, 1895. szeptember 28-án bekövetkezett haláláig igen élénk társasági élet folyt itt. A nagy társasági élet egyik oka, hogy a férj, Rudnay József megyegyűlési képviselő, a választó kerületi bizottság elnöke volt. A másik ok, az anyós, Veres Pálné hatása. Ebben az időben, az Ő meghívására, a kastélyban neves közéleti és irodalmi személyiségek fordulnak meg: Mikszáth Kálmán, Madách Imre, / a hagyományok szerint itt olvasta fel első alkalommal Az ember tragédiáját / Vámbéry Ármin, Gyulai Pál, Vadnay Károly, Palágyi Menyhért, gr. Vay Sándor, br. Podmaniczky Frigyes, Madarász József és sok más korabeli híresség. -forrás: Váchartyán.hu |
|
|
Migazzi-kastélymúzeum |
|
 |
|
| A jelenleg álló kastélyt gróf Migazzi Kristóf olasz származású püspök, később bécsi érsek emeltette 1769-ben, barokk stílusban. Tervezője Izodore Canevale, a híres olasz építész, aki a váci Dómot tervezője is volt. Fél évszázaddal később klasszicista ízlés szerint átalakították. Híres bérlői közé tartozott Zubovics Fedor huszárkapitány, akiről sok igaz és legendás történet maradt fenn a környéken. Az ő szolgálatában állt Sisa Pista, a börzsönyi betyár.-forrás: Wikipédia | |
|
Podmaniczky-kastély |
|
 |
|
| A kastély 1805-ben épült klasszicista stílusban. Mai formáját 1868-ban nyerte el, amikor báró Podmaniczky Levente romantikus stílus-elemek felhasználásával átépítette és kibővítette. A századfordulón 1000 kötetes könyvtár, régi fegyver-, porcelán-, és értékes acélmetszet gyűjtemény díszítette a kastélyt.A Podmaniczky család 1913-ig birtokolta a kastélyt. A múlt század második negyedében, a híres műgyűjtő és művészpártoló, báró Hatvany-Deutsch család szerezte meg a birtokot. A kastélyba a II. világháború során német, majd orosz csapatok költöztek be. Az 1947-ben államosított kastély fokozatos pusztulásnak indult. Szolgált katonai raktárul, TSZ. irodaként, volt benne kollégium, valamint cirkuszból kiöregedett állatok menhelye. A romos épületet 1986-ban a Chemolimpex Vállalat vásárolta meg és műemlék jellegének megőrzésével újította fel Ferencz István építész vezetésével. Ekkor készültek az uszodába vezető "Szörnyecskék", Minya Mária plasztikasorozata, valamint Szilágyi András és Kovács Júlia üvegmunkái. A 90-es évek elején a kastély a Budapesti Ingatlan Rt. tulajdonába került és napjainkban 23 korhűen berendezett szobájával kastélyszállóként üzemel a 13 hektáros őspark – egykor említésre méltó angolkert - közepén álló épület. -forrás: Wikipédia | |
|
Dőry-kastély |
|
 |
|
| Az eklektikus kastélyt a XX. század elején képítették a zebegényi Dunaparton több nyaralóval, kúriával egyetemben, köztük a Dőry-kastélyt is a maga eklektikus stílusában. 2001-ben teljesen felújították, azóta üresen, funkció nélkül áll, látogatók elől elzárva. |
|
