Keresés
Heves megye
Andornaktálya Mocsáry-kastély
Boconád Szeleczky-kastély
Csány Szigeti-kastély
Erdőtelek Butler-Kovács-kastély
Gyöngyös Orczy-kastély
Gyöngyös Haller-Berényi-Orczy-kastély
Gyöngyöstarján Bory-kastély vagy Borhy-kastély
Hatvan Grassalkovich-kastély
Hevesvezekény Szalgháry-kastély
Hevesvezekény Szinay-Vratarics-kúria
Karácsond Csiszár-kastély
Kompolt Grassalkovich-kastély, majd Károlyi-kastély
Nagyréde Izsák (Isaak)-kastély
Nagyréde Brezovay-kastély
Nagyréde Fáy-kúria
Noszvaj De La Motte-kastély (Almásy)
Noszvaj Galassy-kastély
Parádsasvár Károlyi-kastély
Pétervására Keglevich-kastély
Poroszló Graeft kastélyszálló
Szilvásvárad Erdődy-Pallavicini-kastélyszálló
Szilvásvárad Wessely-kastély
Tarnaméra Almássy-kastély
Heves Básty-Újfalussy-kastély
Heves Remenyik-kúria
Heves Halász-kastély
|
Mocsáry-kastély |
|
 |
|
|
A klasszicista Mocsáry kastély Marco Casagrande tervei alapján 1936-38-ban. Marco Casagrande Mocsáry Lajos, a kastély ura, Borsod vármegye alispánja és a Függetlenségi Párt egyik vezére volt. A magyar-román barátság nevében, a XIX. század végén nagy jelentőségű tanácskozások voltak a kastélyban Mocsáry Lajos közreműködésével. |
|
|
Buttler-kastély |
|
 |
|
|
A kastélyt feltehetőleg régebbi falak felhasználásával Butler János Lajos földesúr építtette, majd ennek fia, Butler Gábor bővíttette a mai alakjára a 18. század második felében. A hozzátartozó présházat Povolni János építette 1794-ben.A 1845-ben a Buttler-birtok Kovács József orvos tulajdonába került, aki a kastély parkjában arborétiumot hozott létre.Kovács doktor a családi birtok kezelését 1913-ban vette át, de a kert tervszerű alakításával már 1895-től foglalkozott. Orvosi tanulmányai mellett elismert botanikussá képezte magát. Számos növénytani egyesület tagja, illetve a Kertészeti Egyesülés alelnöke volt. Több dendrológiai tárgyú, azaz fákkal foglalkozó témájú cikket írt, ugyanis Magyarországon a 19. század közepén terjedt el a tájképi kertek harmadik válfaja a dendrológiai tájképi kert, más néven arborétum, vagy gyűjteményes kert. Ennek lényege, hogy a döntően külhoni fenyő és lomblevelű növényeket a tájképi kertművészeti stílus elvei szerint telepítették, így olyan hatást értek el, mely a kompozíciókat a kertművészeti alkotások rangjára emelte. A kert eredetileg 11 hektár volt, mellette gyümölcsös, 4 hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal. -forrás: Wiki |
|
|
Orczy-kastély |
|
 |
|
|
Az Orczy-kastélyt a család birtokán korábban állott udvarház helyén építtette Orczy (I.) Lőrinc 1770-ben. Az egyemeletes, U-alakú, barokk épületet később többször átépítették. 1826-ban Zofahl Lőrinc tervei szerint egy északi szárnyat hozzáépítve négyzet alakú, zárt, klasszicista stílusú palotává alakították, a belső udvarra nyíló árkádokat befalazták. A palotát és a körülötte kialakított parkot a család leszármazottai 1937-ben eladták a városnak, az ugyancsak átadott berendezésnek és műtárgyaknak azonban később nyoma veszett. A kastély később többféle célt szolgált, 1958-tól a Mátra Múzeumon kívül itt működött a városi könyvtár, itt raktározták el a ferencesek híres (azóta visszaszolgáltatott) műemlékkönyvtárát is. 1984-ben az épületet a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságának adták át, az egykori kastély azóta a Mátra Múzeumnak ad helyet. A megyei önkormányzat tulajdonában álló épület és a városi önkormányzat tulajdonában álló Orczy-kert (korábbi nevén Dimitrov-kert) teljes felújítása 2005-ben kezdődött. A régészeti és műemléki feltárás közben több helyiségben korabeli barokk falfestmények kerültek elő. A munkák során kibontották az 1826-ban befalazott árkádokat, üvegtetővel lefedték az addig nyitott belső udvart, új műszaki berendezéseket (világítás, fűtés) szereltek be. A megújult épületben a múzeum 2007. május 15. óta fogadja látogatóit. -forrás: Wiki |
|
|
Borhi-kastély |
|
 |
|
|
1926-ban épített egyemeletes vadászkastély. Több holdas kertje természetvédelmi terület. Az egykori Borhy Miklós báró tulajdonában lévő kastély régebben az akkori KPM (Közlekedési és Postaügyi Minisztérium) ma oktatóházként, illetve szállodaként működik. |
|
|
Remenyik-kúria |
|
 |
|
|
1840 körül építették. Nyolc holdas park vette körül. A család áldozatkészségével |
|
|
Grassalkovich-kastély |
|
 |
|
|
A Hatvan központjában álló kastélyt eredetileg Grassalkovich Antal építtette 1758-ban.Az építkezéshez felhasználták a hatvani vár romjait is. |
|
|
De Lamotte-kastély |
|
 |
|
| A de la Motte kastély a magyar kastélyépítés miniatűr remeke, késő barokk, copf stílusban épült 1774-78 között. Építtetője, Báró Szepessy Sámuel később eladni kényszerült gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. A kastély közkeletű elnevezése az ő második házasságából származik: férje de la Motte ezredes Mária Terézia udvarából, neki tulajdonítják a kastély belső franciás díszitését és utalásait. Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János. A falfestmények Kracker János Lukács és Zách János, Szikora György valamint Lieb Antal munkái. A kastélyt nagykiterjedésű park ú.n. angol kert övezi. |
|
|
Károlyi-kastély |
|
 |
|
| 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt itt, Károlyi Mihály. A Károlyi család tulajdonába a Debrőy uradalom 1846-ban került, az emigráció után Károlyi György 1893-tól1903-ig élt a kastélyban. A Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, ma azonban régi fényében pompázik. Kastélyhotelként várja vendégeit. |
|
|
Keglevich-kastély |
|
 |
|
|
Az 1760-ban elkészült kétszintes barokk stílusú kastélyt Keglevich I. Gábor építette Chrisoforo Quadri itáliai mesterrel. Az oldalszárnyakkal a XIX. század elején bővítették az épületet. A lépcsőház kapuja az Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található. A pince ajtaja -ötnyelves zárral- valamint a lépcsőkorlát Fazola Henrik lakatosmester munkája. Az emeleti díszterem freskóit Beller Jakab készítette 1762-ben. A freskókon a kastély építésének jelenetei, a négy évszak és görög mitológiai alakok láthatóak. A falakon a gyanakvást, a kétsébeesést, a bujaságot és az előkelőséget jelenítette meg a művész. A kastélyt a második világháború után csak 1964-ben kezdték meg felújítani. Jelenleg a Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet és annak kollégiuma működött az épület falain belül. Jelenleg zárva. -forrás: Wiki |
|
|
Graeft-kastélyszálló |
|
 |
|
|
1872-ben építtette Graefl Károly, később fia, Jenő megnagyobbíttatta az épületet. A 2. világháború után majorságként, Tsz irodaként funkcionált, és most egy hosszan tartó felújítás után 1995-től szállodaként várja az ide látogatókat. A család birtokában volt egy, a településtől 4 km-re lévő vadászkastély is, amit a XIX. század elején építettek, ám ennek állapota sajnos egyre rosszabb. A helybéliek szerint a két kastélyt alagútrendszer kötötte össze, de a Tsz idején balesetveszély miatt nagy részét betemették. A Graeflek régi német család, melynek tagjai a Lánchíd építésére érkeztek hazánkba Széchenyi István hívására. 1869-ben jelentek meg Poroszlón, majd nemsokára a környék legnagyobb birtokosai lettek. A család tagjai aktív közéleti életet éltek, Graefl József Pest főbírája volt, testvére Károly pedig a kastélyt építtette. Károly egyik fia, Andor országgyűlési képviselő lett, és az ő nevéhez fűződik a vadászkastély megépülése. Károly elsőszülött fia Jenő, apja halála után átvette a család irányítását és országosan ismert gyümölcsfa-telepet hozott létre, illetve ló, juh és szarvasmarha tenyészete is kiemelkedő volt, valamint kibővíttette a poroszlói kastélyt. Horti Miklós 1931-ben kinevezte a felsőház tagjává. Felesége, Paulina Horti István lánya volt. A II. világháború után a család tagjai Svájcba majd Brazíliába emigráltak, később visszatértek Svájcba. |
|
|
Lacontessa-kastélyhotel |
|
 |
|
| A kastély és a szilvásváradi uradalom életében három jelentősebb nemesi család játszott szerepet: a Keglevich, az Erdődy és a Pallavicini család. A Keglevich grófi család 1666-ban kapta meg hűbér birtokként az akkoriban nagyon értékes waradi uradalmat. A kastély elődjének építtetése feltehetően gróf Keglevich Béla nevéhez köthető és Ybl Miklós tervei alapján készült. A Keglevichek majd 230 évig, 1894-ig birtokolták a kastélyt. A család birtoklása alatt épült a klasszicista stílusú református Kerektemplom, az iskola, az új grófi kastély számos uradalmi épülettel és a református temető. A templom egyik ékessége a hímzett, Keglevich-címert ábrázoló fekete selyem úrasztali terítő, melyet Keglevich Gáborné (született Sándor Matild) készített. A Keglevich család egyik tagja, Miklós (1798-1847) a kor fenegyereke volt. Országos hírnevét különcségeinek, vaskos csínytevéseinek köszönhette. Nem véletlen, hogy ahogy azt Jókai Mór feljegyzéseiből tudjuk, Kárpáthy János figuráját (Egy magyar nábob), illetve Bálvándy gróf (És mégis mozog a föld) vérbő, különc alakját a szilvásváradi gróf ihlette. Ezt követően egy rövid ideig az Erdődy család volt a birtokos, majd a Pallavicini őrgrófi család lett a tulajdonos. A kastélyt a Pallaviciniek építették át neobarokk stílusban és 1944-ig a család tulajdonában maradt. Őrgróf Pallavicini Alfonz Károly birtokaival nagyon alaposan törődött, s bár minden kérdésben magának tartotta fel a döntési jogot, igazából az erdőt szerette a legjobban. Kedvenc birtoka volt a szilvásvárad-nagyvisnyói, ahol az év nagy részét, különösen a nyári meleg hónapokat töltötték kedvező klímája miatt. A II. világháborút követően a kastélyt államosították, s hosszú évekig SZOT üdülőként működött. Utolsó komolyabb renoválása 1981-ben, a Szilvásváradon megrendezett fogathajtó világbajnokság alkalmából volt. A rendszerváltást követően több más SZOT üdülőhöz hasonlóan a HUNGUEST HOTELS szállodalánchoz került, s ebben a kötelékben működött kétcsillagos szállóként egészen 2005-ig. 2009-től megújulva várja vendégeit.- forrás: Lacontessa |
|
|
Almássy-kastély |
|
 |
|
|
A késő barokk kastély 1770 körül épült fel. Több átalakításon esett át: 1860 körül, valamint az 1870-1880-as években is átalakították. Az Almássyak után a Schossberger család, majd a Hirsch család kezébe került. Az épület 32 helyiségből áll. A nagytermet freskók díszítik. A kastélyban ma rendőrmúzeum működik, amely 1996. augusztus 31-én nyílt meg, és ez volt az első hivatalos magyar rendőrmúzeum. Dr. Francsics Ottó rendőr alezredes,és Dr. Gulyás István erki állatorvos munkája indította el a múzeumot. |
|
|
Károlyi-kastély |
|
 |
|
| A Heves megyei Grassalkovich-, majd Károlyi-kastély az egykor itt álló középkori bencés apátság helyén illetve az apátság pincerészeinek felhasználásával épült a 18. század közepén. Az ekkor megkezdett építkezés teljes egészében csak a század végén fejeződött be.A kastély építtetője Grassalkovich Antal kamaraelnök volt. Az épületet a 19. század elején bővítették, majd a 20. század elején ismét nagyobb átalakításokat végeztek. A templom mögött, dombon álló kastély főépülete egyemeletes, utcai épületrésze földszintes, kontyolt nyeregtetős. Homlokzatát faltükrökben elhelyezett szalagkeretes, zárókődíszes ablakok tagolják. Keleti homlokzata előtt öntöttvas oszlopokra támaszkodó, nyugati homlokzatán faszerkezetű, beüvegezett tornác áll. Az épület pincéje a kastély keleti homlokzata előtt álló lapostetős borházból közelíthető meg. A díszteremhez kétkarú, orsótér nélküli lépcső vezet, 19. század végi öntöttvas, bábos korláttal. A középrizalit földszinti belső terét nagy, fiókos dongaboltozattal fedték, az emeleti részen teknő- és tükörboltozatok vannak. Az udvar déli oldalán magtár részben barokk kori. Az északi oldalon egy földszintes cselédház tartozik az épületegyütteshez. A háború után Mezőgazdasági Kísérleti Intézet működött benne. 1993-ban felújították, tetőterét beépítették (Hoór Kálmán terve alapján). -forrás: utazas. |
|
|
Brezovai-kastély |
|
 |
|
| A Brezovay Klasszicista stílusban épült 1770 és 1800 között. Belső terében fakorlátos lépcsőház. | |
