Keresés
Hajdú-Bihar megye
Álmosd Kölcsey-kúria (emlékház)
Ártánd Hodossy-kastély Ártánd Platthy-kúria
Balmazújváros Semsey kastély
Bakonszeg Bessenyei-kúria (emlékház) Bakonszeg Nadányi-Miskolczy-kúria
Esztár Erdődy-Szunyogh-kúria
Füstpuszta (Nagyrábé) Füsti-kastély
Hosszúpályi Zichy-kastély
Komádi-Dobaipuszta Vécsey-kastély
Létavértes Lédig-kúria Létavértes Mendel-kúria Létavértes Móricz-kastély
Nagykereki Bocskai-várkastély
Nagyrábé Des Echerolles-kastély
Nyírábrány Eördögh-kastély
Nyíracsád Vécsey-kúria
Szerep Kornis-kastély
Téglás Degenfeld-kastély
Tépe Préposti-kastély
Tetétlen Zichy-kastély
Tiszacsege Nagymajori kastély Vay-kastély
Zsáka Rhédey-kastély
|
Kölcsey-kúria |
|
 |
|
| Álmosd község gyöngyszemét, a 18. század végén épült népies klasszicista kúriát a Kölcsey család építtette. 1812-15 között itt élt és vált költővé, íróvá a reformkor kiemelkedő egyénisége, Kölcsey Ferenc. A család - szinte eredeti valóságában fennmaradt - egykori lakóházában található kiállítás segítségével megismerhetjük a Himnusz költőjének munkásságát, a házhoz kötődő emlékeit és hajdani nemes kúriák életét. A pincében az Érmellék szőlészetét és borászatát bemutató kiállítás várja az érdeklődőket.- forrás Hajdú Bihar megye | |
| Semsey-kastély | |
 |
|
| Balmazújváros első kastélyait a siklói Andrássy családhoz köthetjük. 1753-ban Mária Terézia Andrássy Zsigmondnak adományozta Balmazújvárost, akitől az uradalmat két fia veszi át, név szerint ifj. Andrássy Zsigmond és István. Andrássy István és felesége a mai kastély helyén álló ún. földesúri kastélyban lakott, amelyhez külön istálló és tiszttartó lakás tartozott. Az ifjabb Andrássy Zsigmond pedig a kúriában lakott, amelyet kis kastélynak neveztek, ezt az épületet 2003-ban bontották el. Zsigmond tulajdonában volt ugyanakkor a mára már szintén megsemmisült Karácsonyfoknál álló kúria is. A fent említett két Andrássy fiú örökös nélkül hal meg, így a birtok visszaszáll a koronára. I. Ferenc pedig 1798-ban Semsey Andrásnak adományozza a területet, aki a ma is álló kastélyt építette.
Az új kastély a korábbi „földesúri kastély” helyén épült, a munkálatok már 1798-ban elkezdődtek az Andrássy család által felhalmozott építőanyagból, ugyanis ők új, reprezentatív rezidenciát akartak építeni. Egy későbbi tiszttartói levélből tudjuk, hogy Semsey András már 1805-re elkészült az új kastéllyal és a hozzákapcsolódó több hektáros kastélykerttel. Az épületről ezen szakaszáról nincs az építészeti stílusra vonatkozó információnk, de valószínű, hogy későbarokkos jegyek uralkodtak rajta. A mostani késői klasszicista stílusát az 1840 körüli átépítés során nyerte el. A kastélyt a XIX. század végéig folyamatosan használták, utána már csökkentett bútorral csak vadászatokra, többnyire csak a jószágigazgató lakta. A kastély utolsó Semsey családból származó tulajdonosa Semsey András Andor, aki 1941-től Argentínában élt. A kastély 1944-től deportáló helyként szolgált, majd a háború után államosították és többféle funkciót töltött be, volt könyvtár, művelődési központ, OTP, utoljára pedig bútorraktár. 2004-től üresen, elhagyatottan áll. Semsey kastély A kastély az őt övező hajdani kastélykert dél-nyugati részén áll, egy szintes, téglalap alaprajzú klasszicista épület. A délnyugati oldalon középrizalittal és oldalrizalitokkal vízszintesen tagolt homlokzatot figyelhetünk meg, amelyeket 1+2+3+2+1 arányban tovább tagolnak falnyílások. A középső rizalit felett, a timpanonban a Semsey család címere állt, amelyből mára csak a címert körbefogó koszorú látható. A középső részt a timpanon alatt négy ión fejezetű pilaszter osztja három részre. Az épület szimmetria tengelyében áll a mostani főbejárat, amelyet a második világháború után nyitottak egy ablak helyén, előtte csak az udvar felől volt bejárata a kastélynak. Az északkeleti oldalon, az épületen csak középen van rizalit, így három közel egyforma nagyságú falsík keletkezik, amelyet 4+5+4 aranyban tovább tagolnak nyílászárók. Középen négy dórszerű pilléreken nyugvó kocsiáthajtót láthatunk, amelynek lapos tetejét hajdan süttői márvány borította. Az épület középső tengelyében osztott kazettás ajtók vannak, az első szinten az erkélyre a kijárat, a földszinten pedig a hajdani főbejárat helyezkedik el. A földszinten az pillérekkel szemben négy dór pilasztert fedezhetünk fel, emeleten pedig összesen hatot mert a rizalit szélénél is van még plusz egy-egy. A középső kiugrás felül egy fogazott főpárkány zárja, amely alatt az épületet teljes egészébe körülfutó osztópárkány található, amely közvetlenül az emeleti falpilléreken nyugszik,a fentihez hasonló párkány található a két szint találkozásánál. -forrás: Kastélylexikon |
|
|
Lédig-kúria |
|
 |
|
|
A kúriát késő barokk stílusban építették a 18. század végén. A tetőteret beépítették, az üvegezett tornácos építmény alatt pince húzódik. A kúria tulajdonosa Lédig Dezső volt. 1980-ban a református egyház tulajdonába került, és a Vértesi Református Szeretetotthon működik benne. |
|
|
Degenfeld-kastély |
|
 felújítás előtt |
|
| Téglást 1799-ben gróf Bek Pál arisztokrata szolgálati jutalmául királyi adományként kapta I. Ferenc (1768-1835) 1792-1835 magyar királytól. Ő épített egy kastélyt (udvarházat), a lakott terület határán 1800-1803 között. 1817 után Debrecen királyi biztosának tisztét, s földmérő-mérnöki képzettsége révén részt vett Téglás község rendezésében, utcái szabályozásában, sakktáblaszerű kialakításába. A kastély jelentős könyvtárral rendelkezett, s Kazinczy is nagyra becsülte. Az értékes angol park kialakítását is Ő kezdte el, a debreceni Füvészkert létrehozásában is közreműködött. Később, házasság révén a bírtok gróf Degenfeld-Schomburg Imre tulajdonává lett, aki ugyan nem lakott itt, de kedvelt nyaralóhelye lett. Kovácsoltvas díszítményei, kovácsoltvas oszlopai még ma is eszünkbe juttatják Kazinczy Ferenc lelkesen dicsérő mondatait, aki gyakori vendége volt a kastélynak: "olyan királyi épület kicsinyített mása, hogy a szemlélőt frappírozza". A XVIII. és a XIX. században igen élénk szellemi élet folyt a kastélyban. Gyakori vendég volt itt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, a reformkor nagy egyénisége gróf Széchenyi István a "legnagyobb magyar", az 1848-as szabadságharc jeles tábornoka Nagy Sándor József és Fedák Sári primadonna is. A gróf fia Gusztáv azonban itt született, képviselői évei után ide is költözött, s híres lótenyésztő lett. A hagyományos barokk cour d' honneur vagyis U alakú alaprajzi elrendezésű emeletes kastélyt valószínűleg gróf Bek Pál építette, hiszen ez a stílus már nem volt használatos. Az épület homlokzatait gróf Degenfeld Gusztáv alakíttatta át klasszicista stílusban az 1860-as, 70-es években. Ekkor építtette, a nyugati kapualáhajtó fölötti emeleti szobát, a déli erkélyt az új bejárattal, és a romantikus stílusú U alakú istállót, melyet valószínűleg Vecsey Imre debreceni kőműves mester készített.. A rendszerváltást követően a kastély az Önkormányzat tulajdonába került, melytől 2002-ben magánbefektető vásárolta meg. A kastéyl 2012-től kezdődően teljes felújításon esett át. -forrás: Wiki A kastély re4ndezvények számára igénybe vehető. Esküvők számára is kiváló hewlyszín lehet | |
|
Bocskai-kastély |
|
 |
|
|
A várat 1660-ban Szejdi pasa ostroma során nagy pusztulás érte. A lakóépület is elhanyagolódott, birtokosai nem itt éltek. Az 1720–30-as években a falu földesura Joseph Kiczing császári hadbiztos, aki a vár ép részében lakott. Katonaságnak és katolikus káplánnak is helyet adott 1749-ig. Ekkor vásárolta meg a birtokot a kastéllyal együtt id. Hodossy János, kunkapitány második felesége, özv. Mensáros Györgyné Magyary Kossa Judit részére. Férje halála után ő, majd leánya Klára és veje Csanády Sámuel, hajdúkerületi főkapitány a földesúr. Rendbe hozatták a kastélyrészt, de a várnak többé szerepe nem volt. A lepusztult lakóépület helyén 1752–84 között barokk kastély épült, délkeleti sarkán toronyszobával. Utoljára Csanády Sándor 1848–49-es megyebiztos, nemzetőrkapitány, később országgyűlési képviselő lakott itt. A klasszicista kocsifeljáró, délnyugati porticus és belső átalakítás 1850-ben, a romantikus neobarokk átépítés 1870-ben a nevükhöz fűződik. A Csanádyak alatt a bihari középbirtokosok kúriáira jellemző élet folyt. A kastély 1878–1929 között a Lakatos családé. 1927-ben került nem helyi birtokosok kezére, azóta nem lakták. A háború alatti években már gazdasági célt szolgált. A trianoni békeszerződést követően a Romániához csatolt Bors település Magyarországnál maradt Nagyzomlinpuszta nevű részét (275 magyar lakossal) Nagykerekihez csatolták. A pusztulás 1945 után fokozódott. Elhordták a 17. századi körítő fal, a kapubejárat és a délnyugati sarokbástya maradványait is. Az Országos Műemléki Felügyelőség helyi kezdeményezésre 1959–1962 között állított helyre. Benne más jellegű hasznosítás mellett könyvtár és állandó múzeumi kiállítás is helyet kapott. forrás: Wiki |
|
|
Füsti-kastély |
|
 |
|
| A kastély építésének idejéről nincs pontos adat. A jelenlegi épület, már csak a jóval nagyobb kastélyépületnek a maradványa. Csupán a nyugati szárny maradt meg, (pipázó, vadász szoba, az emeleten gyerekjátszó, háló, kápolnaszoba) az egykor neoklasszicista épületből. Des Ecehrolles Kruspér kastélyban szabad szellemiség uralkodott. A cselédek, ha volt valamilyen ügyes bajos dolguk, szabadon bemehettek a kastélyba, hogy elmondják a kastély urának. A II. világháborúban 1 évig itt őrizték a Nagyváradi Levéltár iratanyagát. A háború után részben lebontották a sérűlt kastélyt. Jelenleg vadászház. | |
|
Des Echerolles-kastély |
|
 |
|
| A Rétszentmiklósi kastély építését az 1860-as évek ekőtt kezdték meg, tőbb átépítesen esett át. Eredetileg egy régi kúria ált a helyén melyből csak a kápolna rész maradt meg. (A jelenlegi nyugati szárny) 1909-re fejeződik be az első átépítés Des Echerolles Sándor esküvőjére. Mai állapotát 1927-ben nyerte el, a későbbiekben csak belső átépítések történnek. A földbirtokos 1929-ben kőfallal kerítette körül. A Nagyrábéi Des Echerolles család hajdani kastélya, amely helyenként középkori hangulatú, néhol saroktornyokkal tagolt, összességében kicsit franciás, romantikus kastély. A kastély maga közel 2000 négyzetméter alapterületű. A Des Echerolles család francia származású, a 19.század elején telepettek le Nagyváradon, házasságkötés révén kerültek a birtokra. | |
|
Eördögh-kastély |
|
 |
|
|
1827-ben épült, kétszintes klasszicista Eördögh-kastély. Az épület tengelyében csak egy teraszt tartó kocsi áthajtó áll. Tervezője, Povolny Ferenc volt. Különleges építészeti remek, a kör alaprajzú fogadóhelyiség, mely gömbsüveg boltozattal készült. Huszonkét hektáros angolpark közepén állt . Kazinczy Ferenc levele alapján az eredeti kastély 4 oldala négy különböző stílusban épült. Az épület nem hétköznapi kialakítása a francia felvilágosodás hatásait tükrözik. A kastélyban járt a híres zeneszerző Erkel Ferenc is. A mai neoklasszicista kastély formáját, a Szapáry család alakítatta ki az 1900-as évre. |
|
|
Kornis-kastély |
|
 |
|
| A közigazgatásilag Szerephez tartozó Hosszúhát impozáns kastélyát az 1880-as évtizedben építtette gróf Kornis Károly historizáló stílusban. Az 1905-ben a Magyar Katolikus Alap vette meg az épületet. 1994-től Pszchiátriai betegek otthona. Gondozott parkja ma is méltó környezetbe helyezi a kastélyt. | |
|
Préposti-kastély |
|
 |
|
|
A kastély építése 1820-ban fejeződött be, a nagyváradi prépost tulajdonlása alatt. A kastély késő barokk stílusú T alaprajzú 1 toronnyal rendelkező épület. A II. világháború utána helyi tsz elnök lakásásnak rendezték be, majd agronómus mérnökök lakták. A kastélyban a felújítás után, 1962. decemberében 50 fős férfi szociális otthont hoztak létre. 1968-ban, az átszervezések után tüdőbetegek szociális otthonaként működött, aminek következtében teljesen kicserélődtek a lakókkal együtt a betegségtől tartó dolgozók is. 1971 –től Értelmi fogyatékosok pszichiátriai otthona. |
|
|
Vay-kastélyszálló |
|
 |
|
|
Vay Miklós hadmérnök , császári kir. kamarás kuruc generális építette a Nagymajort. A kastély épülete 1819-ben már biztosan állt. Az empire stílusú épület rokokó kagylódíszítésekkel van kiegészítve. Hatezer holdas birtok tartozott hozzá, gulyákkal, ménesekkel. Az épület- együttes az ötszintes főépületből, egy kolostor-épületből és egy lovardá-ból áll. Mivel a Tisza parti városnak, Csegének komp joga volt, itt úri tizedet is lehetett szedni . A báró úr pallos joggal rendelkezett, ezért a kastély alatt egy tömlöcrendszert is építettek. A leghíresebb betyár "Ződ Marci" volt, aki itt raboskodott. Azért hívták így, mert az asszonyok szerint szép zöld volt a szeme. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után 1711-ben labanc kézre került. A labanc tábornok elég iszákos volt, sőt a kártyát sem vetette meg, így hamar elkártyázta a birtokot. A második világháború után egy Radák nevezetű hölgyé volt a birtok, de mivel nem volt utódja, így az államra szállt a tulajdonjog. Az épületegyüttes 1998-ra teljesen tönkrement. Ekkor egy debreceni vállalkozó a romokban is meglátta a szépséget és lehetőséget arra, hogy a főépületet kastélyszállóvá alakítsa át, a lovarda épületében éttermet és konferenciatermet létesítsen. Hét év felújítás után 2005-ben nyílt meg a kastélyszálló 21 szobával. A kastély pincéjében található fülkés építészeti megoldás több legenda forrása is lett. A feltevések szerint börtöncella, vagy vadászagarak tartása céljából alakították ki. A legvalószínűbb, hogy gabonatárolásra használták. -forrás : http://www.kastely-hotel.hu/ |
|
|
Rhédey-kastély |
|
 |
|
|
„Paksy Józsefnének itt szép kastélya van, melyet 1858-ban gróf Rhédey Gábor építtetett.” |
|
