Keresés
Győr-Moson-Sopron megye
Balf kastélyszálló
Beled Barthodeiszky kastély
Dénesfa Cziráky-kastély
Dunakiliti Princes Palace-kastély
Dunakiliti Batthyány-Pálffy-kastély
Egyed Festetics-kastély
Egyházasfalu Ebergényi-kastély
Fertőd Esterházy-kastély
Fertőrákos Püspöki kastély
Fertőszéplak Széchenyi-kastély
Hédervár Khuen-Héderváry-Viczay kastélyszáló
Ikrény Merán-kastély
Iván Széchenyi-kastély
Kapuvár Esterházy-kastély
Magyarkeresztúr Baditz-kastély
Mihályi Dőry-kastély
Nagycenk Széchenyi-kastély
Nagylózs Viczay-kastély, régebben Solymosi-kastély
Öttevény Földváry kastély
Rajka Zichy-kastély
Rábasebes Széchenyi kastély
Röjtökmuzsaj Felsőbüki Nagy-Ürményi-Verseg-kastélyszálló
Sopronhorpács Széchenyi-kastély
Sopronnémeti Sághy-kastély
Szany Püspöki kastély
Szilsárkány Baditz-kastély
Tét Pokváry-kastélyszálló
Zsira Gyülevizy-Pejacsevich-kastély
Balf-kastélyszálló |
|
|
|
Az 1700-as évekből származó épület szobáit antik- és stílbútorokkal rendezték be. Ablakukból csodálatos kilátás nyílik a környező parkra. Az ősfás kertet csörgedező patak szeli ketté. Antik szobrok, színes virágágyások, szökőkút fogadja az erre sétálót. Távolban az erdővel borított dombok és a festői táj panorámájában gyönyörködhetünk. A barokk épületben vendégszobák, szalon és étterem állnak a vendégek rendelkezésére. A kastélyszállót üvegfolyosó köti össze a gyógy- és wellness-részleggel. |
|
Barthodeiszky-kastély |
|
|
|
Tulajdonosai a Barthodeiszky család korábban Mihályiban éltek, korábban nem állt kastély Beleden, csak a nagybirtokosok majorházai. Ilyen majorház volt a kastély helyén is gyümöl-csössel, a birtokot jobbágyok művelték. Már egy 1856-os térkép is ábrázolja ezt a nagy területet, ami Barthodeiszky (II.) Antal öröksége volt. A majorházat 1886-ban lebontották és 1890-ben már el is készült a kastély, a terveket Ludwig Schőne német mérnök készítette. Az építkezés jól haladt, egy soproni mester vezetésével, Bécsből hozott téglákból, amit a helyi téglavetőben készítettekkel egészítettek ki. Ám 1890-ben meghalt Barthodeiszky Antal, nem érhette meg a kastély elkészültét, így oda csak özvegye és családja költözhetett be. A kastély 3 szintes épület. Az alagsorba a kiszolgáló helyiségek kerültek. A kastély első szintjét lakták a tulajdonosok, a ferlső szinten személyzeti szobák voltak. -forrás: Wiki | |
Cziráky-kastély |
|
|
|
Cziráky-kastély és parkja a Répce árterében fekszik, ezért már a kastély építése előtt kialakították a védőgátat, amely a gyakori áradástól mentesítette a területet. A Cziráky-kastélyt a családi hagyomány szerint az 1627-ben elhalt Cziráky Mózes építtette. Eredetileg valószínűleg vízi vár lehetett négyszögletes udvarral. A finom vonalú, toszkán oszlopos erkéllyel és timpanonnal díszített klasszicista kastély feltehetően 1825–1830 között, Hild József tervei nyomán nyerte el mai formáját. A kastély parkját egyben természetvédelmi terület is, amelyet gazdái ártéri ligeterdőből messze földön híres angolparkká formálták. A park kialakítása az 1840-es években kezdődött a tölgy-kőris-szil ligeterdők legszebb egyedeinek meghagyásával. Ekkor épülhetett a park tava is, amelyet a Répcéből tápláltak mesterséges csatornán. A nagyobb ültetések 1910 táján befejeződtek, ezután már csak kisebb cserjetelepítés volt. A kert angolparkjellege ma is jól látható – a nagy tisztásokról szép rálátás nyílik a kastélyra és az egyes kiemelkedő fákra. Faállománya igen gazdag, 41 fenyő-, 128 lombos és cserjefaj díszíti, köztük az utóbbi évtizedek fiatal telepítései is. Az öreg parkban nem ritkák 350-400 éves tölgyfa-tuzsálemek, a malomárok mellett pedig az 1700-as évekből származó mocsárciprusok magasodnak. Fenyőik közül a mamutfenyő a legnagyobb 115 cm-es átmérővel, de alig kisebb a hosszútűs fenyő, és hasonlóan nagyok a tó körüli mocsári fenyők. A kastély halastavában és a kavicsbánya tavaiban kiváló horgászási lehetőség biztosított. Említést érdemel a 18. századi késő barokk sírkő a parkban, amelyet II. világháborús emlékművé alakítottak.-forrás: Wiki |
|
Batthány-kastély |
|
|
|
A Hotel Princess Palace barokk stílusban épült kastély, a Szigetközben helyezkedik el, Dunakiliti a magyar-osztrák határtól 10 km-re, ill. a magyar-szlovák határtól 8 kilométernyire fekszik, Magyarország észak-nyugati kapujában. Az épület a XX. században épült, kifejezetten idegenforgalmi céllal. | |
Batthányi-kastély |
|
A Batthyány család 1858-62 között épített kastélyát szép park övezte, a 900 m² alapterületű épületben jelenleg iskola működik. A kastély berendezését a második világháború után a község lakosai a könyvtárral együtt elégették. A vak gyűlölet leginkább a háborús bűnösként kivégzett gr. Pálffy Fidél nyilaskeresztes volt földművelésügyi miniszter személyének szólt, akinek édesanyja Batthyány Erzsébet volt. Jelenleg iskola működik az épületben. -forrás Wiki |
|
Festetich-kastély |
|
|
|
A település központjában, az Árpási utca elején található kastély egy a 18. században barokk stílusban épült Festetics-kastély helyén áll, amelyet az új tulajdonos, Stern Artúr 1882-ben lebontatott, hogy helyére a kor divatját követve "romantikus", neogótikus stílusban újat építtessen. A régi kastélyból csak a Batthyány család címerét őrizte meg, ezt visszahelyeztette az új épület északnyugatra néző főhomlokzatára. Az új kastélynak eredetileg U alakú alaprajza volt, de északkeleti szárnya a második világháborúban helyrehozhatatlanul megrongálódott, s csak középső része és délnyugati szárnya maradt meg. Az épület jellegzetességei a bástyaszerű sarkok. A háború után a Batthyány-címert a romos főhomlokzatról a délkeletre néző, utca felőli falra helyezték át, itt látható ma is. A kastélypark külön érdekessége volt a falu címerének bal felső mezejében is szereplő, Nagykútnak nevezett kútbörtön, egy többcellás föld alatti téglaépítmény, amelyet a második világháborúig használt az uradalom, persze már nem börtön, hanem almatárolás céljára. A kutat a II. világháború utáni földosztást követően a parcella új tulajdonosa elbontotta és betemette. A kastélyt, amelyben a 2000-es évek elejéig az általános iskola működött, az anyagi nehézségekkel küzdő önkormányzat eladta. Az új tulajdonos az épület cseréptetejét felújíttatta, de teljes rekonstrukcióra még nem került sor. -forrás Wiki |
|
Esterházy-kastély |
|
|
|
„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!" E mondat jegyében épült fel az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén. A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes" Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai látogattak el, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett. Miklós herceg a 18. század barokk-rokokó pompájának minden eszközét felhasználva Operaházat, Bábszínházat hozott létre; német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott. Európa hírű zenekara élén Joseph Haydn, a kiváló osztrák zeneszerző állt, mint a család házi zeneszerzője és karmestere. |
|
Püspöki-kastély |
|
photo: ementor |
|
A püspöki kastély (utolsó nagy építtetőjéről nevezik Zichy-kastélynak is) egyemeletes, rokokó homlokzatú, szabadon álló épület belső udvarral. Erkélyes homlokzata háromszög oromzatos. Dísztermét és kápolnáját barokk falképek ékesítik, két szobáját pedig rokokó stukkók. A kastély alapvetően a győri püspökök nyári rezidenciája volt, de Győr török megszállásának idején állandó székhelyül is szolgált. Az 1681. évi soproni országgyűlés alkalmával I. Lipót magyar király és német-római császár e helyen látogatta meg Széchényi György püspököt, hogy megállapodjon vele a protestánsok elleni intézkedésekről, s a püspök innen irányította az evangélikus Sopron |
|
Széchenyi-kastély |
|
photo: ementor |
|
A kastély egyemeletes, egymásra merőleges két szárnyból áll. Csatkai Dénes, neves történész írása szerint négy félköríves kapu tagolja (mára ebbol egy kaput láthatunk), melyek oldalán toszkán félpillérek vannak. A hajdani nagy ablakokat befalazták, helyettük ma kicsi, rácsos ablakok láthatók. Az ablakok alatt egyenes szemöldökpárkány található. Az udvarra néző bejárat felett a Széchényi-címer és család jeligéje látható:Deus me regit, nihil me derit! Ha Istenben bízol, sose csalatkozol! - Az 1711-es év karácsonyát a család már ismét Széplakon tölti. Fia Zsigmond állandó segítőtársa a gazdaság irányításában. Növekvő jövedelmei birtokában elhatározza, hogy a kastéllyal szembeni dombon templomot építtet. Gróf Széchényi György 1732. február 20-án, 76 éves korában meghal. Fia I. Zsigmond 1738. október 14-én 58 éves korában hunyt el. Zsigmond halála után fiai szétosztják egymás között a Széchényi vagyont. Széplakon II. Zsigmond maradt. A széplaki kastélyban született 1754. április 29-én ötödik gyermekként Széchényi Ferenc, a nemzetség és a magyarság kiemelkedő egyénisége, a Nemzeti Múzeum alapítója, a legnagyobb magyar Széchenyi István édesapja. 1771-ben a szerződésben megjelölt határidő lejárt, a Széchényi családnak el kellett hagyni a majdnem egy évszázadon (1682-1771) át lakott otthonát. Emlékük ma is élő valóság a falu életében. -forras: fertopart.hu |
|
Khuen-Héderváry-várkastély |
|
Héder lovag feltehetően már a XII. század közepén várat építtetett magának, amely valószínűleg fából volt és a mai kastély parkjának végében emelkedő Zsidó-dombon állt. Maga az építmény a tatárjárás idején pusztult el. IV Béla kezdeményezésére sorra épültek várak és lakótornyok az országban. 1521 -ben Héderváry Ferenc hűtlenség miatt elveszítette a birtokot, majd később a birtok tulajdonjoga visszaszállt Héderváry Jánosra, aki újraépíttette a várkastélyt reneszánsz stílusban. A mai barokk formáját a XVIII. század második felében nyerte el, majd később a XIX. században Khuen-Héderváry Károly a romantikus stílus jegyeit alkalmazta, de rövidesen visszaállították a korábbi barokk külsejét. | |
Széchenyi-kastély |
|
|
|
A falu közepén áll a Széchényi család egykori egyemeletes kastélya, amely 1830 körül épült késő klasszicista stílusban. Ma általános iskola működik benne. A kastélyparkban a Fájdalmas Szűz szobra a 18. századból való. -forrás Wiki | |
Baditz-kastély |
|
A Baditz kastély, feltehetően a XIX. század közepén, második felében épült. Stílusában fellelhetők, klasszicista és késő barokk elemek is. A kastély a XIX. századtól a XX. század első feléig a Baditz család tulajdonában állt. |
|
Dőry-kastély |
|
|
|
Valószínűleg az 1560-as évek elején Ládonyi Demeter építette a korábbi udvarház helyére. A 18. század elején tűzvész pusztította, utána tulajdonosai részenként állították helyre. A század második felében alakítják ki a kastélyt övező parkot. Az 1860-as években Dőry Miklós neogót stílusban alakíttatta át az épületet. Az egyemeletes, két saroktornyos kastélyt 1969 és 1974 között állították helyre. Szálloda és oktatási központ működött az épületben. 2006-tól a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tulajdonában van, műemléki felújítás alatt áll. Jelenleg művészettörténeti és régészeti kiállításoknak ad otthont. A helyreállítást követően a KÖH vendégháza és oktatóközpontja lesz. Pihenésre, kikapcsolódásra nyújt lehetőséget a Kis-Rába által kettészelt 2 hektáros védett park. |
|
Mosónmagyaróvár-várkastély |
|
|
|
A várárkot átívelő felvonóhíd helyén épített téglahídon át jutunk a 15. századi dongaboltozatos, alagútszerű várkapuhoz, melyben gótikus ülőfülkék, falán római kori sírkőfeliratok, és 19., 20. századi emléktáblák láthatók. Az óvári vár a római település maradványaira, a 13. században ráépített és többször átalakított szabálytalan négyszög alaprajzú épület. A Rákóczi szabadságharc leverése után katonai jelentőségét elveszítette. 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, Mária Terézia Habsburg uralkodó veje, agrár-felsőoktatási intézményt alapított az épületben. Ennek jogutódja a vár épületében található Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara. Az egykori gazdászképző 1818-ban kezdte meg működését két éves, előbb latin, majd német, s 1869-től magyar és német nyelvű oktatással. A vár bejárata mellett látható az egyetem fennállásának 185. évfordulója alkalmából, 2004. április 29-én felavatott mellszobor, mely az intézmény jogelődjének alapítóját, Albert Kázmér herceget ábrázolja. Az alkotás Prischler Ferenc pécsi szobrász munkája. A belső várudvarban látható Nikolaus Lenau költő mellszobra és emlékpadja, aki 1822-23-ban az akadémia diákja volt. A vár épületében intézménytörténeti múzeum látogatható. -forrás: Mosonmagyaróvár információs portál | |
Széchenyi-kastély, Hotel |
|
photo: ementor |
|
A Széchenyiek 1677-től zálogjogon, 1711-től örökös birtokként kezelték a nagycenki birtokot. Erre a kezdeti szakaszra, a birtoknagyságon kívül nincsenek adataink. Az bizonyos, hogy Széchenyi Antal generális 1741-ben már emeletes udvarházba költözött. Valószínűsíthetjük, hogy ez az épület a jelenlegi kastély helyén állt, ugyanis Franz Anton Pilgram ide tervezett barokk kastélyt az 1750-es években Antal gróf megbízásából. Ekkor készültek a kastély együttes épületei, amelyek több átépítéssel ma is állnak. Hangsúlyos eleme az épületnek a családi címerrel díszített középrizalit, amely mögött díszterem és lépcsőház került kialakításra. Az épület keleti szárnyában kápolnát, a nyugatiban színháztermet hoztak létre. |
|
Viczai-kastély |
|
|
|
Solymosy (I.) László a Viczay birtok megvásárlása után alapjáig lebontatta a barokk kastélyt, és 1881-ben felépítette a mai, historizáló stílusú, neoreneszánsz formaelemeket tartalmazó kastélyt. Az építkezés munkálatait Handler Nándor soproni építész vezette. A kastélyt park övezi, az egykori melléképületek egy része átalakított formában ma is áll, így az egykori istálló, és a kocsiszín is. 1951. szeptember 28-án mint Szociális Otthon nyílt meg a rászorulók előtt. 1968-ban, 1976-ban és 1984-ben az intézmény lakói számára új épületeket emeltek a kastélyparkban. Napjainkban az Időskorúak Otthona 5 gondozási egységgel és a csáfordjánosfai részleggel 250 idős embernek nyújt teljes körű gondozást.-forrás: Nagylózs |
|
Földváry-kastély |
|
A múlt század közepén Öttevény legnagyobb birtokosai a Viczay-Héderváry, báró Sina, gróf Wenckheim és a Földváry családok voltak. Ez utóbbiak közül báró Földváry Miklós építtetett 1870-ben egy szép ”úrilakot” a Bécs-Pozsony-Budapest főútvonal mentén, melyet imádott feleségének ajándékozott. A kastélyban számos üzleti találkozó zajlott, de leginkább a nemesi réteg szórakozó helyszíneként szolgált. A környék gazdagon kielégítette a nemesek vadászati szenvedélyét és a kiváló bor iránti imádatukat. Később a kastély birtoka Csáky Andor tulajdonába került egészen 1945-ig. Második ezredforduló egyben a kastély újonnani felvirágozását jelentette. Folyamatos felújítások sorozata lényegesen megváltoztatta a kastély arculatát, melyet az új tulajdonos kezdeményezett 2009 tavaszán. A Kastély újra büszkén viselheti a Chateau Földváry nevet. A mai fenséges arculata és az eredeti neobarokk építészet ötvözete kiváló helyszínt teremt a gondtalan kikapcsolódáshoz, de a barátokkal töltött feledhetetlen pillanatok sem maradhatnak el egy minőségi bor társaságában. -forrás Földváry kastély |
|
Széchenyi-kastélyszálló |
|
|
|
A rábasebesi kastélyt Széchenyi Jenő építette fel az 1903-tól 04-ig terjedő időszakban Franz Josef Engel tervei alapján . A neobarokk épületet Széchenyi Jenő fia örökölte, aki a szóbeszéd szerint elkártyázta. Később Dobos Gábor Vág község jegyzője lett a tulajdonos. A visszaemlékezések szerint fényes mulatságok helyszíne volt az épület. A Wildburg család volt utolsó tulajdonosa a szép épületnek. Ők értékeiket hátrahagyva menekültek a II. világháború végén. Az államosítás után falai között a TSZ, orvosi rendelő, fodrászműhely, könyvtár, a nyári óvoda és a községi tanács is volt. Szállodaként próbálták újrahasznosítani, de a vállalkozás kudarcba fulladt, a kastélyt bezárták. |
|
Verseghy-kastély |
|
photo: ementor |
|
A Felsőbüki Nagy-Ürményi-kastély – Eredetileg a Széchényiek egyszerű udvarháza volt, 1770 körül Felsőbüki Nagy-család kastéllyá alakította. 1910-ben Hans Mayer bécsújhelyi építész átformálta. Versegi Nagy Elek 1925 táján az egész kastélyt korszerűsíttette és a parkot is újjáalakíttatta. A park dísze a kastély főbejárata előtt álló hatalmas feketedió, amelynek átmérője az 1 méternél nagyobb.-forrás: Wiki | |
Széchenyi-kastély |
|
|
|
A falu másik híres épülete a Széchenyi kastély, melyet Széchényi Zsigmond özvegye 1771 és 1774 között építtetett. 1800 körül gróf Széchényi Ferenc a földszintes kastélyt emeletesre bővítette. A nyugati oldalon könyvtárat létesített. A késői barokk stílusú műemlék jellegű épületet 1972 és 1976 között átalakították és felújították. A 24 holdas kastély-park ma természetvédelmi terület. A park alapját a síkvidéki tölgy-kőris-szil ligeterdők képezik, amelyekből a szebb csoportokat meghagyták a kastély építésekor. E fák közé kerültek a hársak, a platánok, a vadgesztenyék, a hazai fenyők, majd 1850-től a külföldi egzotikus növények. A fejlesztés a második világháborúig tartott. Ezt a család annyira a szívén viselte, hogy Széchenyi Alexandra Angliában kertészeti főiskolát is végzett, hazatérve ő irányította a park munkálatait. Az akkor még 30 holdas parkot joggal tartották a megye legszebb és fajokban leggazdagabb kertjének, ahol a fenyőknek 60, a lombosoknak 87 faja és változata él. A ma is mintaszerűen gondozott park bővelkedik kiemelkedő fákban. Az egyik legnagyobb a duglászfenyő, amely 3,3 m törzskerülettel és 29 m magasságával hazai viszonylatban kiemelkedő. Másik észak-amerikai fája a mamutfenyő, amelynek villámsújtotta koronája már lassan száradni kezd. Ázsiát a park egyik legszebb fája, a japán ciprus képviseli, amely 26 m magasra emelkedik karcsú oszlopként. |
|
Püspöki-kastély |
|
|
|
A püspöki kastély szép, klasszicista stílusú, egyemeletes épület 1783-ban épült. Az épület középrizalitos, felette háromszögű timpanon emelkedik, az ablakok kőkeretesek. Az emeleten sima könyöklő- és szemöldökpárkányok vannak. Az udvari homlokzat dísze a szép kertre néző ion oszlopokon nyugvó balusztrádos erkély. Eredetileg az emeleten volt a nagyterem és 6 szoba, a földszinten pedig öt szoba és a mellékhelyiségek helyezkedtek el. Az 1800-as évek végén átalakították. Az épület régen a napközi otthonos iskolának adott helyet. Akkoriban nyitotta meg kapuit a könyvtár (1200 db. könyv), ami mai napig is működik a kastélyban. Most a kastély a falu-múzeumnak ad helyet.--forrás: Szany |
|
Pokváry-kastélyszálló |
|
|
|
A kastélyt a Bay Ödön tulajdonában épült fel 1905-ben historizáló stílusban. A kastély tervezője Schlichter Lajos győri mester volt. Egyemeletes, oldalszárnyain földszintes épületet egy kúria előzte meg a birtokon, mely később a kiskastély nevet kapta.A kastély földszintjén előcsarnok, dohányzó, 3 vendégszoba , szalon, míg az emeleten hálószobák, gyermekszoba, és cselédszobák voltak többek között. | |
Batizd-kastély |
|
1830 táján Bozzay Miklós átalakíttatta a kastély alapjául szolgáló kastélyt kúriává klasszikus stílusban. A század második felében historizáló elemeket kapott. Baditz Lajos m. királyi közjegyző vásárolta meg az 1930-as években. A kastélykertet leválasztották, de még ma is megvan a hajdanán kastélyhoz tartozó szökőkút, és medence. |
|
Rimanóczy-kastély |
|
|
|
A XVII. században a Rátky családé volt a gyülevizi birtok, Rátky Katalin házassága révén jutott a Rimanóczyakhoz. Később Rimanóczy Antal udvari tanácsost a betöltött tisztségei kötelezték a gyülevizi, ma zsirai kastély megépítésére, amit 1739-ben kezdtek el. A kastély tervezője ismeretlen, az építés stílusából következtetve Lucas Hildebrand vagy Johann Fischer von Erlach osztrák építészek vagy valamelyik tanítványa lehetett. A művészettörténészek szerint Európa legszebb barokk kastélyai közé tartozik. |