Keresés
Fejér megye
Aba Kiskastély Aba Nagykastély Aba Zichy-kastély
Aba-Belsőbáránd Holcer-Jászay-Janiga-Spingler-kastély
Alcsútdoboz Habsburg-kastély
Alsószentiván Szluha-kastély
Bicske Batthyány-kastély
Bodajk Hochburg-kastély vagy Hochburg-Lamberg-kastély
Csákberény Lamberg-kastély
Csákvár Esterházy-kastély
Dég Festetics-kastély
Előszállás Ciszterci rend kastélya
Enying Batthyány-Draskovich-Csekonics-kastély
Fehérvárcsurgó Károlyi-kastély
Hantos Batthyány-Zichy-Sennyei-kastély
Hantos Fiáth-Nagy-kúria
Igar Vámpuszta Strasszer kastély
Iszkaszentgyörgy Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély
Kálóz Belmajor
Kápolnásnyék Halász-kastély
Lovasberény Cziráky-kastély
Martonvásár Brunszvik-kastély
Mátyásdomb Lonkai-kastély
Mór Lamberg-kastély
Mór Ruzsénszky-Láncos-kastély
Nádasdladány Nádasdy-kastély
Perkáta Győry kastély
Seregélyes Zichy-Hadik-kastély
Soponya Zichy-kastély
Sárszentmihály Zichy-kastély
Székesfehérvár Bory-vár
Székesfehérvár-Csalapuszta Kégl-kastély
Székesfehérvár-Kisfalud Simay-Holczer-kastély
Tordas Sajnovics-kastély
Vajta Zichy-kastély
Vajta Weinckheim-kastély
Vál Ürményi-kastély
Velence Meszlény-Weinckheim-kastély
Velence Hauszmann-Gschwind-kastély
Velence Beck-kastély
Zichyújfalu Zichy-kastély
|
Habsburg- kastély |
||
 |
||
|
A pompás klasszicista nyaralót Pollack Mihály építette 1819 - 1827 között József nádor számára. A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott. József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez. Emellett újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, japánakác, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa. József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult. Fia, József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel. A kastély fennmaradt portikusza (oszlopsoros főbejárata). A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum. -forrás: Wikipédia |
||
|
Batthány-kastély |
||
 |
|
|
| A kastélyt Batthyány Lajos gróf, Magyarország utolsó nemzeti nádora építtette 1754-1755-ben. 1770 körül bővítették Batthyány József érsek kezdeményezésére, az ő nevéhez fűződik a kastélyhoz tartozó házi kápolna kialakítása is. A kastély Hild József tervei készült. Batthyány Tivadar, a király személye körüli miniszter átalakíttatta 1796 és 1799 között késő barokk és koraklasszicista stílusban. Az épület U-alakú, kétemeletes, 64 helyiségből álló kastély.
Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején ebben az épületben volt három egymást követő osztrák parancsnok főhadiszállása. A második világháborúban német, majd magyar hadikórházként szolgált. A bicskei kastélyépülethez is fűződik anekdota: 1921-ben Zita királyné számára a keleti szárnyban egy vendégszobát készítettek elő. Ekkor próbált IV. Károly király visszatérni a trónra. Végül azért nem szállt meg itt a királyi pár, mert nem akarta, hogy sikertelen kísérlet esetén egy Batthyány-kastélyban fogják el, és ezért együtt emlegessék a Habsburg és a Batthyány nevet. Jelenleg a Magyar Állam tulajdona, a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon működik a kastélyban. A kastély dísztermében intézménytörténeti kiállítás tekinthető meg. Itt az árvaház idejéből származó képek, dokumentumok, oktatástörténeti érdekességek láthatóak. Itt őrzik Erzsébet királyné és Ferenc József ezüst lúdtollát és kristály tintatartóját. A kastély nyugati szárnyában Batthyány emlékkiállítás kapott helyet. A Batthyány-relikviák között találjuk Batthyány Lajos székét és bölcsőjét. Gróf Batthyány Gyula számos festménye látható itt. -forrás Wikipédia |
||
|
Hocburg-Lamberg-kastély |
||
 photo: ementor |
|
|
| 19. század elején a birtok 2/14 része (kb. 650 hold) báró Miske Józsefné gróf Bethlen Jozefin (1784-1869) tulajdona lett. Férjével, aki Erdély kormányzója és birodalmi miniszter volt, bérbe vették a többi tulajdonrészt és intenzív gazdálkodásba kezdtek. A korábbi udvarház nem biztosított megfelelő lakhatást a családnak, ezért az 1837-1839 közötti években építtették meg a jelenlegi kastélyt. Zádor Anna a magyar klasszicista építészetről írt könyvében, stíluskritikai alapon, Hild Józsefet nevezi meg mesterként. Az építtetők fia, báró Miske Imre halálát követően, 1893-ban, a mintegy 4400 holdat kitevő birtokot és kastélyt Grünfeld Jakab vette meg, melyen családja az 1940-es évekig gazdálkodott. A háború során megrongálódott épületet 1964-ben újították fel, majd az 1990-es évek elejéig túristaszállóként működött. 2007-ben az önkormányzat eladta, azóta üresen áll. -forrás Wiki | ||
|
Eszterházy- kastély |
||
 |
|
|
| Gróf Esterházy János építtette fel azt a kastélyt. A kerti homlokzaton látható évszám 1781-et nevezi meg a kastély építésének befejezési időpontjaként, de biztos, hogy még az 1820-as években is dolgoztak rajta. Az Esterházy család 1945-ig lakta az épületet, melyben könyvtár, képtár, vadászterem, sőt még lovasiskola is helyet kapott. Az eredetileg barokk stílusú, de az építkezések végére már klasszicista stílust öltött kastély díszudvara fejedelmien előkelő, tágas terét két vörösmárvány, ónfejes Neptun-kút töri meg. A háttérben vörösmárvány lépcső vezet fel a tympanonnal lezárt, dór oszlopcsarnokhoz. Az egykori főúri rezidencia különleges értéke a nagy területű angolpark. A családtagok különböző családi ünnepek, évfordulók alkalmából, a kert félreeső pontjain különös formájú kis kerti lakokat, pihenőházakat, emlékműveket építtettek és ajándékoztak egymásnak. A kerti építményekből fennmaradt és ezidáig felújításra került a Szentháromság-oszlop, a műbarlang, a napóra és a szökőkút, valamint a plébániatemplom, a Geszner-ház és a Török-torony, amely ma ökumenikus Szent Ferenc kápolna. A kórházként működő épület parkja szabadon látogatható. |
||
|
Festetics-kastély |
||
 |
||
| Dégen található Magyarország egyik legszebb - és egyetlen látogatható - klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja ölel körül. A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt. | ||
|
Ciszteri-rendház |
||
 |
|
|
| Az Előszálláson „kastély” néven ismert emlegetett ciszteri rendház 1765-ben épült az uradalom jószágkormányzójának székhelyeként, a gazdasági apparátus központjaként, illetve nyugalmazott rendtagok szállásaként is működött. Az 1930-as években felújították, valószínűleg ekkor készült a tető palafedése és a földszint sávozott vakolata, amely korábbi fényképeken nem látható. 1949-ben elvették a rendtől, 1950-től az 1990-es évek közepéig állami gondozott gyerekek nevelőotthonaként működött. Ezt követően visszakerült a rend tulajdonába, jelenleg üres. Az egykor hozzátartozó, gazdag növényzetű „Cifrakertet” jelenleg újra gondozza a faluközösség, egykori üvegháza azonban nyom nélkül elpusztult. -forrás: Wiki | ||
|
Károlyi-kastély |
||
 |
|
|
|
A fehérvárcsurgói kastélyt magába foglaló birtok története meglehetősen régre nyúlik vissza. 1834-ben a Perényi család zálogosította el Károlyi György grófnak, ami 1853-ban, vásárlás útján, végleg a Károlyiak kezébe került. A csurgói kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt. A kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen a gróf a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának. A II. világháborút követően a kastélyt államosították. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, majd azok elköltözése után magyar állami nevelőotthonként működött 1955-től 1979-ig. Napjainkban konferencia és kultúrális központként is látogatható. A kastélyt romantikus 50 hektáros park veszi körül. |
||
|
Batthány-Zichy-kastély |
||
 photo: ementor |
|
|
| A XVIII. század végén építette a Batthyány család, akitől a Zichyek vásárolták meg. A kastélyhoz 4 hektáros park is tartozik. | ||
|
Strasszer-kastély |
||
 |
||
| A kastélyt Strasszer Vilmos építtette 1910 körül eklektikus stílusban, Hübner Jenő tervei szerint. | ||
|
Ammade-Bajzáth- Pappenheim-kastély |
||
 |
|
|
|
Iszkaszentgyörgy neve 1691-ben jelenik meg egy körpecséten akkori neve "ISKA ZENT GIORG", amely ekkor már az Amádé család birtoka.[1] A kastély legrégebbi részét 1735-ben építtette Amadé Antal, a keleti mellékszárnyat és a kaput pedig Amadé Tádé építtette 1764-ben. A központi épület alapja valószínűleg egy 18. századi kastély lehetett. 1800-ban a kastély a Bajzáth József veszprémi püspök tulajdonába került, aki 1820-ban jelentős építkezésekbe fogott. A főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban. 1840 körül a park felöli homlokzat nyílásai új kőkeretet, kaptak, melyek terveit valószínűleg Langmasy Mihály építőmester készítette. A neobarokk épületrészben működik mai napig is az általános iskola. 1994-ben itt forgatták a Megint tanú című film egyik - "libacombos" - jelenetét. |
||
|
Zichy-kastély |
||
 photo: ementor |
||
| A kastély 1810-ben épült klasszicista stílusban. A Zichy család tulajdonában volt. A 19. században átépítették reneszánsz stílusú díszítést kapott. 4 oszlopos kocsialáhajtós bejárata felett erkély található. Téglalap alaprajzú épület. | ||
|
Halász-Kastély |
||
 photo: ementor |
|
|
| A dabasi Halász-család egykori kastélya ,melyet a XIX. század első felében klasszicista stílusban építettek meg. A kúriát az 1930-as években neobarokk stílusban kibővítették, ekkor kapta meg végső formáját a kastély. . Homlokzatán a Halász-család címere látható. Az egyik aradi vértanú Schweidel József tábornok lánya a szabadságharc bukását követően itt húzódott meg a kegyetlen megtorlás elöl. A hagyomány szerint itt is temették el a Pázmánd-forrás közelében. Az épület belsejét átalakították, TSZ. iroda üzemelt benne. 2011. szeptemberében műemléki védettséget kapott. | ||
| Cziráky-kastély |
||
 |
|
|
| A kastély mai képét 1804 - 1810 között gróf Cziráky Antal Mózes idején nyerte el, az építész ekkor már a Rieder János fia Rieder Jakab volt, aki klasszicista stílusban álmodta meg a kastélyt. Ekkor készült el a kastély körüli angol tájképi park is, melyben bonyolult alaprajzú mesterséges tavat alakítottak ki kis vízeséssel, szigettel. A tó mellett a kitermelt földből halmozott dombok őrzik uruk és úrnőjük nevét (Antal és Rózsa domb). A parkban pálmaházat, vadászlakot, a patakon kőhidat, a tó partján romantikus halászkunyhót építettek. A kastélyt Cziráky Antal Mózestől fia, János örökölte. Az udvari szárnyak és sarokpavilonok 1850 körül épültek, az akkori építész Ybl Miklós volt. A kastélyt 1943-ban renoválták. Az államosítás után a kastély és a park állapotának leromott. A növényállomány nagy részét kivágták, kivéve a kastély előtt álló két hársfát, a park berendezéseit pedig széthordták. 1951-től gépállomás és irodák voltak benne. Felújítása 1996 óta folyik. | ||
|
Brunszvik-kastély |
||
 |
|
|
|
Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte Angliába képzeltem magamat?" - írta 1815-ben az angol Richard Bright utunk első állomásáról, a martonvásári Brunszvik kastélyról. A kastélyt eredetileg 100 hektáros park vette körül. Ma is gyönyörű parkjában nagy vízfelületű tó található kis szigettel, melyre híd vezet át, a közepén található zenei színpadhoz. |
||
|
Lonkay-kastély |
||
 |
|
|
| A Lonkai-kastélyt 1902 ben Lonkai Ármin építtette, aki 1880-tól a Festetics család feketepusztai birtokát bérelte. Lonkai Ármin az egykor vizállásos területeket lecsapoltatta, okszerű talajműveléssel, gőzeke mélyszántással, folytonos beruházásokkal termékennyé tette, és a bérletet az ország egyik legintenzivebb mintagazdaságává fejlesztette. Lonkai Ármin később maga mellé vette két fiát, Lonkai Zsigmondot és Lonkai Gézát, okleveles gazdákat, akik Lonkai Ármin 1924-ben bekövetkezett halála után még 1938-ig - a családi bérlet lejártáig - Feketepusztán gazdálkodtak. A Lonkai-kastély 1945 után, az államosítást követően mozi és kultúrház szerepét töltötte be. 1980-as években a Fővárosi Kézműipari Vállalat megvásárolta az enyingi tanácstól. Attól kezdve egészen 2000-ig varroda üzemelt a kastélyban, 2000.-ben a termelés leállt, és azóta üresen várja új tulajdonosát. -forrás: enying honlap |
||
|
Lamberg-kastély |
||
 |
||
| A későbarokk Lamberg-kastélyt Lamberg Ferenc Antal gróf építtette a család nyári rezidenciájául Fellner Jakab tervei alapján. Az építkezés 1766-ban fejeződött be. 1803-ban a kastély parkjának forrását két kapucinus mester átalakította, ekkor a szivattyús kútház kastély felőli oldalán építették meg a szökőkutat. Ennek helyén ma ivókút található, mely Nagy Benedek szobrász-művész alkotása. Ugyanebben az évben a kertet angolparkká alakították. 1810-ben földrengés áldozata lett az épület, s ekkor két oldal-szárnyának nagy részét újjá kellett építeni. A főépületet és a melléképületeket egy-egy íves, zárt folyosóval kötötték össze, így zárt udvar alakult ki. A bal oldali melléképület boltozata és falrendszere új, a jobb oldali az eredeti boltozatokat és elrendezést még részben megőrizte. Az emeleten megmaradt az eredeti „enfiladeos” elrendezés (a termek olyan elhelyezése, hogy rajtuk a nyitott ajtók során végig lehet tekinteni). A földszinten - a mai művelődésszervező irodában - egy XIX. századi, romantikus kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek. A kőfaragványok közül a kastély környékén sikerült a kerti lépcsőhöz tartozó urnákat megtalálni. A kastély udvarán az egykori rózsakert helyén ma Korompai Péter és Nagy Benedek által készített szökőkút látható. A kastély eredetileg igen gazdag falfestéssel volt díszítve, a feltárt töredékek jó kvalitású későrokokó festő munkásságáról tanúskodnak. Festett volt a lépcsőház, a földszinti és az emeleti dísztermek fala és mennyezete. Ma mindebből az olvasóterem melletti szoba (az egykori női szalon) falán tekinthetjük meg a falfestés nyomait, a többi ábrázolást, jótékony fehér mész fedi a végleges feltárásig. A kastély történetéről és a Lamberg családról több információ Seidel Ignác 1898-ban készült krónikájából tudható meg. -forrás: Lamber kastély | ||
|
Ruzsénszky-kastély |
||
 photo: ementor |
|
|
| A kastélyt, amely Mór főterén található, az 1790-es évek elején, más források szerint 1791-ben a Luzsénszky család építtette. Nevét az előtte húzódó lánckerítésről kapta.
Kivitele egyemeletes, egytraktusos, 16 tengelyes, sátortetős épület. 2 kosáríves, vörös márvány keretezésű kocsibehajtója van, a bal oldalin 2 címer, a jobb oldalin gótizáló copf ajtószárny. Középen 3 páros oszlopon triglifes párkány hordozta kőbábos vörös márvány erkély. Az épület két végén U alakban hátranyúló rövid szárny helyezkedik el, a belső oldalon hengeres lépcsőtornyokkal. A hátsó homlokzat teljes hosszában a földszinten és az emeleten árkádos folyosó. Az épület középpontjában helyezték el a dísztermet, amely a bécsi mintájú társasági élet színtere volt. A 18. század közepén és a 19. század elején földrengések rázták meg a környéket. A kastély 1810. januárjában és 1814. májusában jelentős károkat szenvedett. Jelenleg az épületben a móri polgármesteri hivatal működik.-forrás:Wiki |
||
|
Nádasdi-kastély |
||
 |
|
|
| A sok-sok évszázados dicső múlttal és hatalmas vagyonnal rendelkező család erejét és őseihez méltó voltát is megjelenítették a nádasdladányi Nádasdy-kastély építtetői. Nem véletlen, hogy rezidenciájuk építészeti mintájául, az 1500-as évek angol és skót kastélyait választották. Ezzel nemcsak a Nádasdy család ősi eredetét demonstrálták, hanem egyedülálló építészeti kuriózumot is létrehoztak Magyarországon. A historizmus korának egyik legszebb magyar kastélya 1873 és az 1880-as évek eleje között átépítéssel szépült Tudor stílusban Linzbauer István tervei alapján. | ||
|
Győry-kastély |
||
 |
|
|
| A település múltjában a XVIII. század utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet. Mária Teréziától Radványi Győry Ferenc (IV.) 1775. június 25-én kapta meg Perkátát, ahová vincéseket telepít le, iskolát alapít, saját költségén római katolikus templomot építtet. Klasszicista kastélyukat 1820-ban építtették. A család egyik tagja, a birtokot kitűnően vezető Győri Terézia (1843–1936), a falu jótevője élete végéig itt élt. Halálával lezárult az a másfél száz esztendő, amely a Győri család tevékenységével függött össze. -forrás: Wiki | ||
|
Zichy-Hadik-kastély |
||
 |
|
|
A kastélyt Gróf Zichy Ferenc, a monarchia pénzügyminisztere építtette 1821-ben. Lika Károlytól tudjuk, hogy Zichy Ferenc gróf Pich Ferencet bízta meg a kastély szobáinak és termeinek kifestésével. A nagyterem freskóinak érdekessége, hogy úgynevezett árnyfestési technikával készültek, amik főleg filmeken és képeken térhatású látványt nyújt. A kastély keletkezésével kapcsolatban érdekes történet kapott szárnyra a tulajdonos családban, miszerint Ferenc császár így szólt gróf Zichy Ferenchez: "A jövő esztendei hadgyakorlatok Fejér megyében lesznek, hallom ott Önnek szép kastélya van, ott fogok megszállni.". Utolsó lakói gróf Hadik Béla és Széchenyi Alice grófnő, akik a seregélyesi család sírhelyén nyugszanak. A második világháború alatt a kastély értékei többnyire német és szovjet kézbe került, aminek csekély része került elő, ezért is fontos az a néhány lelet, amit 1976-ban a kastélyparkban találtak. A leletek között ezüst és aranyozott evőeszközöket, medalionokat, tarsolyokat, dobozkákat, ékszereket és egyéb értékes dolgokat találtak, amit ma a székesfehérvári Szent István Múzeum tudhatja tulajdonában. Mint sok más kastélyunknak, úgy ennek is a hánytatott sorsa 1945 után történt. Sokáig üres volt, de az 1950-es évek elejétől a Videoton gyár raktára lett. A kastély igazi helyreállítását megelőző munka 1982-ben történt, amikor a Taurus Gumiipari Vállalat jelentkezett az épületet üdülő- és oktatási központként szerette volna rekonstruálni. 2000 óta új tulajdonososa lett és attól kezdve folyamatosan szépítgetik a kastélyt. Jelenleg zárva. -forrás: Wiki |
||
|
Zichy-kastély |
||
 |
|
|
| A mai épület elődjét 1751 és 1757 között építette Zichy János barokk stílusban, mely akkor egy földszintes L-alakú kúria volt. A következő építkezés 1772-1773 között történt, az eredeti épületet a jobb oldali szárnyba beépítették, ekkor nyerte el U-alakú alaprajzát. Ekkor építették az emeletet a főszárnyra, és ekkor készült el az udvar lépcsőháza. Az építkezés valamikor 1807-ben fejeződött be, ezt az évszámot megörökítő címert a főhomlokzat oromzatáról 1945-ben leverték. A 2. világháború alatt a kastélyt kifosztották, ezek után sokáig üresen állt. 1958-tól iskola és gyermekotthon céljára alakították át az épületet Ádám Zsigmond vezetésével, ezután az épületben hosszú ideig a Soponyai Gyermekváros működött. 1984 és 1989 között felújították. Az épület jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonában van, hasznosítására jelentkezőket várnak. A kastély jelenleg üresen áll és nem látogatható.-forrás: Wiki | ||
|
Zichy-Szterényi-kastély |
||
 photo: ementor |
|
|
|
A Zichy grófok 1900 körül építették fel Sárszentmihályon második kastélyukat. A terveket Möller István budapesti építész készítette romantikus, angol neogót stílusban. 1930-ban a brassói báró Szterényi család vásárolta meg a kastélyt, 1941-ig Szterényi József tulajdonát képezte. A Szterényi család 1918-ban, az utolsó családok egyikeként kapott bárói rangot József személyében. Szterényi József 1905-10 között kereskedelemügyi miniszteri posztot töltött be, április 20-28. között kijelölt miniszterelnök is volt. A báró 1941-ben bekövetkezett halála után Szterényi Sándor lett a kastély tulajdonosa. 2000-ben boldog Apor Vilmos tiszteletére Dr Takács Nándor székesfehérvári megyés-püspök kápolnát szentelt a parkban. Itt található a püspök díszes ereklye-tartója, benne szövetdarabbal, amely átitatódott a mártírhalált halt püspök vérével. |
||
|
Bory-vár |
||
 |
|
|
| A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház állt acélból, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. Ezt követte a háború kitérője, a már említett elmaradt építészeti megbízás, mely az itthoni építkezés megkezdésére sarkallta. Bory Jenő saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. A látszólag öncélú díszítményekkel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.-forrás: http://bory-var.hu/ | ||
|
Kégl-kastély |
||
 |
|
|
| A székesfehérvári Kégl György földbirtokos, országgyűlési képviselő volt, aki jelentős szerepet játszott a Fejér vármegyei közéletben, a megyei közkórház alapításához is jelentős összeggel járult hozzá Kégl György építtette fel 1878-ban Csalapusztán Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz családi kastélyát, mely Fejér megye egyik leglátványosabb kastélya. Az egykor kiterjedt park nagy részét kipusztították. 1945 után mezőgazdasági célokra használták az épületet. A székesfehérvári Kégl –kastély ma romos, és egyre romló állapotú. | ||
|
Simay-Holczer- kastély |
||
 fotó: Badó Péter |
|
|
| A kastély az 1900-as évek elején épült, és a Simay Holczer család építette. Feltehetőleg Adamek Ferenc mérnök tervezte. Romantikus stílus jellemezte egykoron. 1945 után termelőszövetkezeti tulajdonba került. Parkját ekkor szüntették meg. Napjainkban magántulajdon. | ||
|
Sajnovics-kastély |
||
 photo: ementor |
|
|
| Az államosítás után úttörőtábort rendeztek be a kastélyban, majd a legendásd Aranycsapat edzőtábora volt. Később szociális intézet lett, ahol fogyatékosokat gondoznak. A kastély alapjai a Sajnovics család birtoklása alatt születtek meg, a 17.sz végén, és a 18.sz elején. A település egyik híres szülötte is a kastélyból indult. Sajnovics János jezsuita szerzetes, a nyelvészeti kuatatásaival alkotott maradandót, de foglalkozott csillagászattal,matematikával is. 1875-ben Dreher Antal vásárolta meg a kastélyt. Az átépítés során Tudor kor forma elemeit, romantikus stílusjegyeket is kapott a napjainkban is látható kastély. Ezért is látható a Dreher címer a kastély hosszanti frontján. Érdekésség még, hogy a György walesi herceg is ellátogatott a kastélyba 1930-ban. | ||
|
Zichy-kastély |
||
 |
|
|
|
A kastély Pollack Mihály 1815-ben elkészült tervei alapján épült meg. Akkoriban Pollack Mihályt Zichy János bízta meg a tervek elkészítéséhez. A tervek egy ó-szőnyi kastélyhoz készültek volna, de végül már nem Pollack tervei alapján építették fel azt a kastélyt. Pollack tervei a családi archívumba kerültek. Végül az 1923-as esztendőben Zichy Aladár megbízásából Havel Lipót és Schmidt Miksa a terveket a kor kívánalmaihoz „aktualizálva” építették fel a Pollack Mihály által megtervezett kastélyt, de már Vajtán. A vajtai Zichy-kastély a Golgota Keresztény Gyülekezet tulajdonában levő kastély. A kastélyban a Golgota Teológiai Főiskola kap helyet. -forrás: Wiki |
||
|
Zichy-Weinckheim-kastély |
||
|
|
|
|
| A Zichy család első vajtai kastélya egy összetett alaprajzú, földszintes épület. 1800 körül épült, később többször átépítették. 1918-ban házasság révén került a Wenckheim Antal tuladonába. Felesége Zichy lívia grófnő volt. Az államosítás után posta , óvoda tsz iroda is votl a kastélyban, ma iskolaként használják. | ||
|
Hauszman-Gschwindt-kastély |
||
 |
|
|
| A Meszleny család a XVIII. század első felében építette fel Velencén a kúriát, melyet Hauszmann Alajos (magyar eklektika egyik legnagyobb mestere eklektikus, döntően neobarokk elemeket tartalmazó stílusban.) átépítette emeletes, eklektikus kastélynak. 1923-ban készült el. A kastélyt magának építette nyári nyaralónak. A neves építész nem sokáig használta az épületet, ugyanis 1926. július 31-én meghalt. Örökösei a budafoki gyáriparos Gschwind családnak adták el a kastélyt.
Az épületet 1954-ben államosították, a dohányipari szakszervezeté lett. Az 1960-as évek óta az ÉDOSZ üdülője. A terület olyan épületcsoportot takar, amelynek legértékesebb eleme ez a kastély. Az épület belsejének egy része máig megmaradt eredeti állapotában: az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet stukkók borítják. Az emeletre szépen faragott falépcső vezet fel. A díszterem mennyezetét is stukkók díszítik, a sarokban az eredeti majolika kályha áll. A területen fellelhető többi épület állapota rossz. A kastélyparkban védett hárs és gesztenyefák találhatóak, de a kertet sajnos benőtte a gaz és egyéb gyom. A park le van zárva. -forrás: Wiki |
||
|
Meszleny-Weinckheim-kastély |
||
 |
||
|
A kastély 1888-89-ben épült Say Ferenc fehérvári műépítész tervei szerint. Meszleny Pál volt az, aki gazdálkodott a velencei családi birtokon, amely 632 hold 1350 ölnyit tett ki. (Viszonyításképpen Velence község területe kb. 6000 hold volt.) A fokozódó infláció 1921-ben arra kényszerítette őket, hogy a velencei házukat gróf Wenckheim Ferencnek eladják. 1945 után ebből az épületből lett Velencén az általános iskola. Jelenleg a Meszleny-Wenckheim-kastély könyvtárként, házasságkötő teremként és az Önkormányzat testületi üléseinek helyszíneként szolgál, helyi védelem alatt áll.-forrás: velenceinfo Zichy-kastély |
||
 photo: ementor |
|
|
|
A Zichy család az 1800-as évek elején építette fel a kúriáját Újfaluban (ez az úgynevezett kis kastély, amit a nagy kastély megépítése után a gazdatiszt lakása lett). A kastélyt Zichy János építette az 1900-as évek körül eklektikus stílusban. Ma L alakú építmény egykor U alakú volt, de a jobb oldali szárny elpusztult. Régen 28 hektáros park övezte, vadaskerttel, fácánossal, amelyet Zichy János hozott létre. Főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, közepén 2 oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki. Jelenleg a kastélyban működik a polgármesteri hivatal, a községi könyvtár, a nyugdíjasklub is itt tartja találkozóját, továbbá itt található a bálterem.-forrás: Wiki |
||
