Keresés
Borsod- Abaúj-Zemplén megye
Abaújkér Bárczay-kastély
Abaújszántó Patay-kastély
Bánhorváti Platthy-kastély
Bánréve Vay-Serényi-kastély
Bodrogolaszi Lónyay-kastély
Boldogkőváralja Péchy-Zichy-kastély
Bózsva Bombelles-kastély
Dubicsány Vay-kastély
Edelény L'Huillier-Coburg kastély
Emőd Rhédey-kastély
Erdőbénye Szirmay-kastély
Fáj Fáy-kastély
Felsővadász Rákóczi-kastély
Felsőzsolca Bárczay-kastély
Füzérradvány Károlyi-kastély
Galvács Törley-kastély
Girincs Dőry-kastély
Golop Vay-kastély
Gönc Pálffy-kastély
Györgytarló Györgytarlói kastély
Hejce Hejcei kastély vagy
más néven Eszterházy- Püspöki-kastély
Hernádvécse Sardagna-kastély
Kéked Melczer-kastély
Károlyi vadászkastély
Krasznokvajda Szentimrey-kastély,
Scholtz-Albin-kastély
Kurityán Pallavicini-kastély
Mezőcsát Dobozy-kastély, Márk-kastély, Édes-kastély
Miskolc Bárczay-kastély
Monok Andrássy-kastély
Pácin Pácini várkastély
Pere Bárczay-kastély
Pusztaradvány Pallavicini-kastély
Putnok Serényi-kastély
Ragály Balassa-kastély
Sajókaza Radvánszky-kastély
Sajólád Erdődy-vadászkastély
Sály Eötvös-Gorove-kastély
Sárospatak Várkastély
Sáta Fáy-kastély
Sátoraljaújhely Waldbott-kastély, Szirmay-kastély
Szalaszend Hönig-kastély
Szalonna Bónis-Gedeon kastély
Szemere Pallavicini-kastély
Szendrő Csáky-kastély
Szerencs Rákóczi-várkastély
Szikszó Csáky-Hunyady-kastély
Szirmabesenyő Szirmay-kastély
Taktabáj Patay-kastély
Tarcal Degenfeld-kastélyhotel
Tállya Maillot-kastély
Telkibánya Károlyi-vadászkastély
Tibolddaróc Bottlik-kastély
Tokaj Rákóczi-Dessewffy kastély
Tolcsva Kurucz-kastély,
Tolcsva Szirmay-kastély
Tolcsva Dessewffy-kastély, Rákóczi-kastély
Tornanádaska Hadik-kastély
Tornyosnémeti Csáky-Pallavicini kastély
Vatta Odescalchi-kastély
Patay-kastély |
||
|
||
Neoklasszicista stílusban épült az 1820-as években, a 3 szintes, teljesen szimmetrikus birtokosi kastély. Több mint 1000 m2-es területén egy kivételesen szép park található, mely több növényritkasággal büszkélkedhet. Az épület állapota az utóbbi években, a folyamatos igénybevétel során tragikusan leromlott. 1983-ban új födémborítást kapott. Jelenleg kihasználatlanul áll, állapota miatt nem látogatható. | ||
Bárczay- kastély |
||
A Miskolctól 64 km-re található település megközelítése a 3-as számú főútról az encsi elágazónál letérve, illetve Szerencset Gönccel összekötő útról lehetséges. A 18. század közepén épült Bárczay kastély barokk stílusban kassai építőmesterek által. A nyugati oldalon van az épület főbejárata. A Bárczay családi címer még megmaradt az épület timpanonjában. A homlokzat falsíkjait pilaszterek és koszorúpárkányok tagolják. Ablakait barokk szemöldökpárkányok és könyöklők foglalják keretbe.Az épület középfolyosós, helyiségei többnyire ívelt mennyezettel rendelkeznek. Egykori parkjának csak egy kis része tartozik ma a kastélyhoz. Az épületben hosszú ideig gyógypedagógiai intézet működött. A kastély jelenleg magántulajdonban van, az új tulajdonos helyreállítatta az épületet. |
||
Platthy-kastély |
||
|
||
Bánfalva ma is épségben megmaradt műemlék kastélya a Bükk északi peremén, a Bánpatakon túl, a domb elé építve áll a 12 holdas ősi parkban. A park felnyúlik a dombon egészen a fenyves erdőbe. Az épület egyemeletes barokk stílusú; a völgy felé néz. Az 1500-as években már állt a kastély mai helyén egy Bárius László kúria, de a jelenlegi 1752-ben kialakított kastélyt a Platthy család építette. A család megfordított címerét, egy szarvascsillagot ott találjuk a bejárat felett. |
||
Vay-Serényi-kastély |
||
|
||
A Vay-Serényi-kastély az 1780-as évekből származik. Építése a Szentmiklóssy családhoz fűződik. A II világháború után államosították, de az utolsó birtokos Serényi család tovább lakhatta még. A manzárdtetős épület copf stílusjegyeket hordoz. Óvodaként és Idősek otthonaként funkcionál. |
||
Lónyai-kastély |
||
|
||
A kastély 1860 körül épült . Az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia főhercegnő volt a birtokosa. Az épületet Lónyai Elemér atyja: Lónyay Ödön, az 1860-as években építtette . A II. vh. alatt a hercegi pár Pannonhalmán talált menedéket, vagyonukat hálából az egyházra hagyták. Miután a család kihalt, az egyház, pontosabban a Pannonhalmi apátság örökölte a kastélyt., A Pannonhalmi Bencés Főapátság 2007-ben, 99 évre a Chemin Neuf közösségre bízta a kastélyt és a hozzá tartozó területet. A kastélyt 12 hektáros park veszi körül. |
||
Péchy-Zichy-kastély |
||
|
||
A település további nevezetessége még az 1786-ban barokk stílusban épült volt Péchy-Zichy kastély. A kastélyt Péchy Gábor építtette, miután a várat és a hozzá tartozó uradalmat megvásárolta a lõcsei jezsuitáktól 1753-ban. A következõ tulajdonos a Zichy család, aki házasság révén szerzi meg a birtokot a századfordulón.
U alakú, több mint 2500 nm alapterületû kastélya a megyében a harmadik legnagyobb kastélyépület. A kastély egyemeletes, alápincézett fõépületéhez átellenesen szintén U alaprajzú, földszintes melléképületek kapcsolódnak, egy nagyméretû zárt díszudvart közrezárva. A melléképületek két sarkán egy-egy zsindelyfedésû, négyzetes alaprajzú, manzárdtetõs saroktorony áll. Az egyes udvarok között kocsiáthajtók biztosítják az összeköttetést. A kastélykert, melyet a kastély építésével egyidõben, az egykori öreg erdõbõl alakított ki a Péchy család, az angol és francia kertépítészet stílusjegyeit hordozza. Különleges mikroklímáját kezdettõl fogva a rajta átvezetõ Tekeres patak és az általa táplált tó határozza meg. Az idõs, nagyméretû fák és a park dús cserjéi igen gazdag madárvilágot tartanak el, a tóban pedig több halfaj mellett folyami rák, pettyes gõte és tõkés réce is él.-forrás Boldogkőváralja |
||
Bombelles-kastély |
||
|
||
A Bombelles család kastélya Kisbózsván állt. Ma márcsak a romjai láthatóak. A legendák szerint I. Miklós cár építetett itt kastélyt egyik száműzött udvarhölgye számára a 19. század elején. A kastély később Lónyai család tulajdonába került. A hagyomány szerint a kastélyban lakó gróf megtiltotta, hogy a falun áthaladó kisvonat dudáljon. Az 1950-60-as években a kastélyt pusztulni hagyták, fedelét, gerendáit, ablakkereteit, nagyobbrészt a köveit is széthordták, ma már csak romjai láthatóak. -forass kastelyutak |
||
Károlyi-kastély |
||
|
||
A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről ugyan a romantika, az eklektika hangulatát őrzi, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsőépítészeti részletek fogadják az érkezőket. Míves kőfaragványai, márványkandallói, ajtókeretei, domborművei a 16-17. századi firenzei mesterek munkái, amelyek hajdan itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. Az épület Károlyi Ede birtoklása alatt épült az 1830-as évek közepén. A kastélyt Károlyi László örökölte, aki 19. század végén hitvesével úgy döntött, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket és berendezési tárgyakat. Károlyi Istvánnak (1898-1967) felesége, Windischgrätz Mária Magdolna luxusszállónak alakíttatta át a kastélyt, mely 1938 májusában nyílt meg, és több évig sikeresen működött. Később tüdőszanatóriumként működött. Hatalmas parkja is látogatható. A kastélyban forgatták A Pendragon legenda című filmet is. A kastély múzeumként látogatható. |
||
Vay-kastély |
||
|
||
Dubicsány kastély barokk stílusban épült a 18. század közepén. Első tulajdonosa Vay János volt, majd egy bécsi bankárcsalád sarja Barta Arnold szereztem meg. Át is alakítatta a kastélyt, de a különleges védművek, a várakra jellemző falak, és a sarkokon található őrtornyok megmaradtak. Később SZOT üdülő lett, majd a Borsod Volán kapta meg. Jelenleg szállodaként fogadja vendégeit. 3 hektáros parkjában szép sétányok vannak. Jellemző növények a gesztenye fák, tuja,boróka ciprusok. |
||
L'Hullier-Coburg kastély |
||
|
||
Az edelényi L'Huillier - Coburg-kastély az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya. Az 1716-30-ig épült együttest a lotharingiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány építtette. A várkapitány részt vett Buda visszafoglalásában, ezért bárói címet kapott. A díszítő munkákat már özvegye, Sanat croce Mária Magdolna felügyelte. A kastély építészével kapcsolatban csak találgatás folyik. Lehetett Giovanni Battista Carlone vagy von Hildebrandt bécsi építész is. A kastély körvonalai különleges alakzatot adnak, hiszen a főbejárat felé elnyúló ellipszis alak, viszont a hátsó traktus felé, ha beleszámítjuk a kerítés vonalát is, akkor zárt ellipszis alakzatot kapunk. Két egymásba kapcsolódó zárt dupla ellipszis. A kastély különleges fekvése növeli grandiozitását, hiszen szigeten helyezkedik el. Az 1700-as évek közepét elhagyva Gróf galánthai Esterházy István jelentős átalakításokat végeztetett a kastélyon. Ekkor születtek a rokokó falfestmények az emeleten. Aztán a Szász-Coburg-Gothai hercegi család birtokába került a kastély. 1910-ben Ray Rezső tervei alapján átépítették. Ekkor kapott manzárd tetőt a főépület, és ekkor alakult ki az íves zárt oldalszárnyas előtér a pavilonokkal. 1928-ban még börtön is kialakítottak benne, lehet hogy innen származnak éjjeli őrök szavai szerint a kísértő lelkek története. . A volt rabok keringenek a folyosókon? 2001-ben a Műemlékek Állami Gondnoksága vette a keze ügyébe. 2013-ra teljesen megújul. |
||
Szirmay-kastély |
||
|
||
A település központjában találhatjuk az egykori Szirmay kastélyt. A 18. század második felében, késő barokk stílusban építették a nyújtott szárú, T alaprajzú, nyeregtetős, oromfalas, kétszintes épületet. A kastély a Podmaniczky-, Szirmay- és Ferenczi családok tulajdonában volt. A kastély alatt pincesor húzódik. Az épületet az egykori kastélypark maradványai veszik körül. Ma szeretetotthon működik az épületben.-kastélyutak |
||
Fay-kastély |
||
|
||
A Cserehát lankái közé épített nemesi kúria tervezésekor a terep adottságait érdekes módon használták ki: részben emeletes, részben földszintes épületet emeltek. A domboldalon álló barokk kastélyt a Fáy család építtette a 18. század derekán. A kastély virágkorában, a klasszicizmus időszakában gróf Fáy István, zenész és zenetörténész évente háromszor rendezett kastélyában jeles zenei találkozókat, az ún. "muzsikai Akadémiákat". Az épület kuriózumai a nagyterem hatalmas, mitológiai jeleneteket ábrázoló stukkó domborművei. | ||
Rákóczi-kastély |
||
|
||
A Rákóczi-kastély Felsővadász területén látható műemléki épület. A kétszintes (eredetileg egy emeletes) épület összetett alaprajzú, sávosan vakolt, romantikus stílusú. Az erődített várkastélyt a 16. században a Rákócziak építették, de 1567-ben Hasszán temesvári pasa megostromolta és felgyújtotta. Királyi adomány útján 1713-ban báró Meskó Jakab tulajdona lett a II. Rákóczi Ferenctől elkobzott kastély. A Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám vásárolta meg, s utódai birtokában volt 1945-ig. Mindkét család bővítette és alakítgatta a kastélyt, az 1860-as átépítés során nyerte el ma jellemző romantikus stílusát, és akkor építették rá a második szintet is. A kastély a II. világháború utáni évektől általános iskola. |
||
Bárczay-kastély |
||
|
||
A kúria a Dőry család nevéhez fűződik. Az 1700-as években készült el. Végső formáját a XIX. században kapta meg. A neoklasszikus épület a Platthy, majd szathmáry Király család tulajdonába ment át. A téglalapba húzott ellpiszis alaprajz,miatt a sarkokban elfalazott cserépkályhát, fűtőhelyeket találtak. A kastély középső traktusa emelettel rendelkezik, ahol terasz található. Napjainkban múzeum, és könyvtár, szóval kultúrcentrum. Soha rosszabb ne legyen egy épület sorsa. |
||
Törley-kastély |
||
|
||
Glatter Henrik az 1865-70-es években építtette fel a kastélyt. Az 1870-es évektől egy mérnök Haschek Károly Friedrich lett a tulajdonos. A Kun család után Dr. Törley Tibor pezsgőgyáros tulajdonába került, innen származik a kastély mai neve is: Törley-kastély. A II. világháborút követő földosztás során a Törley birtok is felosztásra került. A kastélyban a községi iskola kapott helyet. Ezt követően tanítói lakás, TSZ iroda, könyvtár, községháza , egyéb formában használták a 70-es évekig. A kastély 1995-től évente megrendezendő országos íjászversenyeknek biztosít helyszínt. A kastély magántulajdonban van. Nem látogatható. |
||
Dőry-kastély |
||
A girincsi Dőry kastély 1730-as években épült fel. A várkastélyokra jellemző négy kétemeletes saroktorony foglalja egységbe a zárt téglalap alaprajzú épületet. A 19. század elejére kapta meg ma is látható formáját. 1945 után államosították. A kastély egy épületkomplexum területén van. Táblája szerint- óvoda, általános iskola, szakiskola, diákotthon és gyermekotthon funkciókat tölt be. A kastélyajtón belépve, széles, folyosószerű előszobába érkezünk, ahonnan jobbra-balra szobák nyílnak, rögtön a bal elsőben még megmaradtak az eredeti faburkolatok a falakon, és a mennyezeten. A bejárati ajtóval szemben, az előszoba végén van a vörös márvány lépcsősor, mely előbb a félemeletre visz, ahonnan az udvari homlokzat bejárata nyílik, majd még tovább, az emeletre, ahol egy kis fogadószoba mögött következik a nagyterem. Az eredeti berendezésből két kandalló maradt meg, az emeleti szobákban. A kastély egy "különös házasság" révén vált igazán közismertté. Az itt élő gróf Dőry Katalin és gróf Buttler János 1792-ben kötött házassága az alapja Mikszáth Kálmán (1847-1910) Különös házasság (1900) című regényének. A regénytől eltér a valóságos történet, ám az legalább olyan szövevényes mint maga a regény. Valójában Buttler önszántából vette el Dőry Katalin. Egy ideig jól is ment a házasság, azonban fiuk halva született. A tragédia után elromlott a kapcsolat a házastársak között. Buttler léha életmódja, félrelépései után, Dőry Katalin elköltözött. Valójában Buttler ravasz ügyvédje találta ki, hogy igazolják, akár hamis tanuk megvesztegetésével is igazolják, hogy házasságuk erőszak hatására történt. |
||
Pállfy-kastély |
||
|
||
A városháza épülete mellett található az egykori Pálffy kastély. A kastély 1780-ban épült copf stílusban. A kastélyt a későbbiekben erősen átalakították eklektikus stílusban. Az épület földszintes, összetett alaprajzú. A kastélyépületet főhomlokzatát a timpanonos bejárat határozza meg. A kastély épületének állapota megfelelő, belső kertje rendezett képet mutat. A kastély épülete ma leánynevelő-otthonként működik.-kastéyutak |
||
Kőkapu-vadászkastély |
||
|
||
A Károlyi vadászkastély az 1880-as években épült. Az alsós épület svájci minták alapján épült 1902-ben. A Kemence-patak vizéből felduzzasztott tó előterében álló, sziklaszirtre épült kastély jellegzetes fatornyokkal és a völgyre néző panorámás erkélyekkel rendelkezik. A kastély alatti 37 m hosszú alagutat 1903-ban építették meg, mely a szomszédos völgyek bejáratáig hosszabbította meg a kisvasút vonalát. A kastély egyik érdekessége a társalgóban található kandalló előtti burkolatból induló titkos ajtó, mely ma is az alatta lévő szoba szekrényébe vezet. A kastély toronyszobájából csodálatos kilátás nyílik a patakvölgy mindkét irányába. A szalonját kandalló és különféle trófeák díszítik. A kastély jelenleg kastélyszállóként működik. -kastélyutak |
||
Püspöki-kastély |
||
|
||
Hejce központjában találhatjuk a Püspöki Kastélyt. A település évszázadokon keresztül az egri püspökséghez tartozott. 1774-ben gróf Esterházy Károly püspök, Fellner Jakab tervei szerint copf stílusú püspöki kastélyt építtetett a községben, ami 1805-ben átkerül a kassai püspökséghez és a püspök nyaralója lett. Napjainkban szeretetotthonként, 40 férőhelyes, csak nőket befogadó intézményként funkcionál. A püspöki kastély kertje védett terület. | ||
Sardagna-kastély |
||
Nyitás 2014-ben jelenleg zárva. |
||
Az eredeti épület 18.századi barokk kastély. Kérdés a nyitás időpontja. | ||
Melczer-kastély |
||
|
||
A falu központjában található a gótikus eredetű 15.-16. századi, Melczer-kastély. Mai formáját a 17.-19. században nyerte el a hengeres saroktornyos, zárt udvaros udvarház. Tulajdonosa a Kékedy, majd a Zombory és végül - három évszázadon át - a Melczer - család volt. A 16. században megépült kastélyrészt 1613-ban felújították, majd a 17. század negyvenes éveiben átalakították. Ekkor új szárnyakkal bővítették a kastélyt, zárt udvarossá alakították át, és két sokszögű olaszbástyával is megerősítették. A kastélyt 1979-ben újították fel, ezután szállodaként működött, majd bezárták. |
||
Szentimrey-kastély |
||
|
||
A 18. században épült barokk kastély. Egyszerű vonalvezetésű, téglalap alaprajzú. Vasrácsokkal díszített. Önkormányzati tulajdonban van, jelenleg felújításra vár. |
||
Bodrogközi-kastélymúzeum |
||
|
||
A múzeumépület Magyarország legnagyobb reneszánsz kastélya. Műemléki értékét is ez adja. Története évszázadokra nyúlik vissza. A XIV. században a Tokaji vár tartozéka volt, a török hódoltság után a Serédi, majd az Alaghy-család tulajdonába került. Birtokjogát 1571-ben a Mágóchy-család szerezte meg: a jelenleg is látható kastély falait 1560 - 1581 között emelték fel. |
||
Pallavicini-kastély |
||
|
||
Őrgróf Pallavicini Roger 1830 –b an egy földszintes, klasszicista kastélyt építtetett. Ez a mostani épület alapja. Örököse, az adoptált Csáky-Pallavicini Zsigmond nem bírt a gazdaság irányításával, és eladta Radvánszky bárónak a kastélyt, és birtokot. 1185-ig emelettel, és erkéllyel bővítették a kastélyt. Az épület klasszicista eklektikus stílusú lett. A vastag falak 110cm és az ablakrácsok komoly védelmet biztosítottak a betörők ellen. A főbejárat teraszos kocsi aláhajtóval rendelkezik. A kastélyt az államosításig férje gróf Batthyány István és Radvánszky Gabriella bárónő lakta. Jelenleg biztosítja a tanköteles korú sajátos nevelési igényű (enyhe fokban és középsúlyos értelmi fogyatékos), tanulók nyolc évfolyamos általános iskolai oktatását, nevelését; az előkészítő szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán biztosítja az általános műveltséget megalapozó oktatást és a szakmai előkészítő ismeretek átadását. |
||
Dobozy-kastély |
||
|
||
A Dobozy-kastély Mezőcsát közelében (Keselyűhalom) található, a településtől 3 kilométerre Tiszakeszi irányába. Eklektikus stílusban épült 1889-ben, L alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős kastély, főhomlokzatán két nyolcszögletű saroktoronnyal, timpanonos középrizalittal. Az udvari szárnyának végéhez kétoldalt 1-1 gazdasági épületrész csatlakozik párhuzamos gerincű nyeregtetővel. Telkén több lakó- és gazdasági épület. Az egykor impozáns kastély ma már az enyészet birodalma. A falak állapota rossz, a nyílászárók mindenütt hiányoznak, a tetőzet is a legtöbb helyen hiányzik. A sűrű növényzet miatt nehezen megközelíthető. A rom területén nagy mennyiségű omladék található. Műemléki védelem alatt áll. |
||
Bárczay-kastély |
||
|
||
A XVIII. századi barokk eredetű kastély eklektikus stílusát, mai alakját a XIX. században nyerte el. Szép arboretum szerű park övezi. Az épületben üzemel a Gárdonyi Művelődési Ház. A felújított épület a Hejőcsabai városrész közösségi igényeit szolgálja ki. |
||
Andrássy-kastély |
||
A kastélyt Andrássy György 1881-ben bekövetkezett halála után a család már nem használta, ezért gróf Andrássy Dénes az Országos Gyermekvédő Ligának ajándékozta. Az épületben 1914 óta általános iskola működik.A domboldalon körül-belül 3,5 hektár nagyságú parkban álló U alakú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetővel fedett kastély a magyar barokk, illetve klasszicista építészet egyik mintadarabja. A középső szárny mindkét oldalon lekerekített, timpanonos rizalit, amelyhez a főhomlokzaton oszlopokra támaszkodó erkély kapcsolódik. A kastély főhomlokzata más, klasszicista stílusban emelt épületekhez hasonlóan szimmetrikus elrendezésű. A díszterem kialakítására az 1760-1780-as felújítás alkalmával került sor. Az építész a dísztermet a főépület középpontjában helyezte el, éppen a földszinti előcsarnok felé, ahonnan a kastély bizonyos emeleti termeit és a kertre néző erkélyt közelítették meg. A díszterem a kastély egészéhez viszonyítva egy nagyméretű, a kápolnához hasonlóan rokokó freskókkal díszített ovális alakú terem. A mennyezetre festett korlát mögül egy rokokó dáma és púderes parókájú gavallérja tekint le ránk. Más részén pipázó, poharazgató, zenélő, magyar dolmányos alakokat fedezhetünk fel. A terem négy sarkán a művész a négy világtájat ábrázolja allegorikus formában. Ezek meglehetősen rossz állapotban maradtak meg. A világtájak közül Európa fiatal nő alakjában mutatkozik, formái még felfedezhetők. A másik két világrészből csak egy teve, illetve egy ló figurája ismerhető fel. -forrás wiki |
||
Monoki-várkastély |
||
|
||
A 16. században emeltetett várkastély reneszánsz stílusban épült. A Monaky család jól védhető, várfallal, és lőrésekkel ellátott bástyás védművel fogadta a rossz szándékú látogatókat. Ennek ellenére 1567-ben Hasszán temesvári pasa Monaki Mihály itteni kastélyát elfoglalta. Később a család sorsa jobbra fordult. Monaki Jánost Rákóczi Zsigmond füleki várkapitánnyá nevezte ki, majd 1625-ben Monaki Miklós bárói címet kapott a királytól. 1673-ban már Thököly Zsigmond tulajdonába megy át a várkastély. Az Andrássyak is birtoklák, majd a Széchenyi család szerzi meg. Napjainkban pedig az enyészet feni rá a fogát. Magántulajdonban van. A környékbeliek szerint hatalmas pincerendszer húzódik a falai alatt. Óvatosan kell közlekedni a területen emiatt. Ma bezárva, romló állapotban várja gazdáját. –forrás Melegh Szabolcs |
||
Pallavicini-kastélyhotel |
||
|
||
Pusztaradvány falu közepén, egy ősfákkal borított domboldalon áll a historizáló stílusú, neoklasszicista formaelemeket tartalmazó Pallavicini-kastély. A téglalap alaprajzú kastély a domborzat következtében főhomlokzatán emeletes, míg hátsó oldalán földszintes magasságú. Főhomlokzata közepén timpanonos rizalit emelkedik ki, felső részében a Pallavicini család címerével, míg jobb oldali oldalhomlokzata egy kisméretű bővítménnyel egészül ki. Hátsó homlokzatát is a középen kilépő timpanonos rizalit határozza meg. A nyílásokon vakolt ablakkeretezést, míg a sarkokon kváderezést láthatunk. A pusztaradványi kastély felépítésének pontos ideje ismeretlen. Építésének datálásában segítséget nyújt a kastély biliárdszobájának igen különleges fedése is; a téglából készített poroszsüveg boltozatot itt nagyvasúti sínek tartják, amelyek megegyeznek az 1860-ban átadott budapest–miskolc–kassai vasút építésekor felhasznált sínekkel. A kastélyt tehát feltehetően az 1850-es évek közepén emelték. A II. világháború után tanácsházát helyeztek el az egykori őrgrófi rezidenciában.Az épületet 2001 februárjában a Candela Kft.vásárolta meg, amely a „sírból hozta vissza” újjáépítésével a kastélyt. Észak-Magyarország egyik legszebb kastélyszállója 2004. július 3-án nyitotta meg kapuit, az épület enteriőrje a 19. század hangulatát idézi, azon kevés kastélyszállók egyike, amelyet döntően korhű, restaurált bútorokkal rendeztek be. Külön érdekességet jelentenek a berendezési tárgyak közül a 100-120 éves lámpatestek. a kastély pedig ily módon lámpamúzeumként is szolgál. A kastélyszálloda 2010 ősze óta nem üzemel. -forrás: Wiki |
||
Serényi-kastély |
||
1834-ben, az egykori putnoki vár helyén épült fel a klasszicista stílusú Serényi-kastély Serényi Alajos megbízásából. Ezt követően 1860-ban Serényi László átalakíttatta az épületet, mely ekkor nyerte el a ma is látható megjelenését. A kastély parkja egykor hatalmas volt, mára szemmel is könnyedén bejárható az egész terület. Egyes források szerint a kastélykertben volt megtalálható a XVIII. századi, barokk stílusban készített Nepomuki Szent János szobra, jelenleg a kastély kerítésébe van beépítve. A kastély államosítása után szociális foglalkoztató intézet működött a szebb napokat megélt nemesi hajlék falai között. A kastély jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható. A szociális intézmény kiköltözése után a környék lakói elvittek belőle mindent, ami mozdítható volt. A plafonokat díszítő stukkók, freskók csak nyomokban fedezhetőek fel. A parkettát számos helyen felszedték, csak a keresztléceket meghagyva. Állagmegóvás érdekében az elmúlt években az épület új tetőszerkezetet kapott, cserepeit kicserélték. Jelenleg megadóan várja sorsát, hogy visszanyerje eredeti pompáját a gömöri klasszicista kastélyépítészet egyik legimpozánsabb példája. -forrás: Wiki A kastély tulajdonosa. Ináncsy Miklós |
||
Balassa-kastély |
||
Az 1743-ban épült Ragályi kúriát utoljára báró Ragályi Balassa Ferenc építtette át klasszicista stílusban 1906-ban. Ekkor nyerte el ma is látható formáját. Az épület jobb oldalán az 1950-es években két bejáratot alakítottak ki, egyik a jelenlegi könyvtárhelységhez vezet, a másik a Polgármesteri Hivatalba. Az épületben találhatjuk még a Falumúzeumot, Balassi Bálint életéről és munkásságáról szóló állandó kiállítást (mindkettő egész évben látogatható), valamint a házasságkötő termet. A cselédbejáró mellett, a külső falon volt II. Lajos (1506-1526) feleségéről, Máriáról elnevezett kőpárkány. Ez a kőpárkány Ragályi István Borsod megyei alispán alsószuhai kúriájából került ide, ahol kandallópárkányként használták. Jelenleg a Diósgyőri várban tekinthető meg. A kastély kertje is egyedülálló volt annak idején, ugyanis a báró minden külföldi útjáról hozott facsemetéket, így hazánkban nem honos, ritka fajokkal is telepítették a parkot. A kastélykert öregedő fái között találjuk Balassi Bálint 2005. májusában felavatott bronz szobrát. A mellszobrot Borsi Antal szobrászművész készítette. -forrás:Ragály |
||
Radvánszky-kastély |
||
1830 a Radvánszky kastély születésének éve. A klasszicista stílus eklektikus kiegészítő elemeket kapott. Ennek nem igazán örült a a kastély. A rokokó elemei megmaradtak a cserépkályhákon. Napjainkban iskola. | ||
Rákóczi-várkastély |
||
|
||
A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette.
A mohácsi csata után ugyanis az ő birtokába került a város és a XV. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el. Ez utóbbi a pártharcok során, 1528 után romba dőlt. Perényi a középkori városközpontot bástyás várfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a "belső várat", rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. 1540-1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak. A félbemaradt munkát Perényi Gábor országbíró fejezte be 1563-ban, s talán ő építtette a tornyot kívülről körülölelő ötszög elővéd bástyát, a „párkányt" is. Halála után Patak a Szepesi kamara kezelésébe került 1567-ben. 1573-ban zálogbirtokként a Dobó család kapta, majd 1602-ben Dobó Ferenc halála után az örököseié lett. 1605-ben Bocskai hatalmába került, majd 1608-ban Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat. 1642-től a kastély déli szárnyára is emeletet építettek, 1647-ben pedig elkészült a Lorántffy-loggia. 1656-ban a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával. 1617-1618-ban a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, 1628-ban elkészült az új-bástya, s megerősítették a templom északi falát is. |
||
Fay-kastély |
||
|
||
A kastély egy domboldalon áll, maga az épület szabadon álló. Alaprajzában és felépítésében rokon az ugyancsak Platthyék által építtetett bánhorváti kastéllyal. Az ingatlanhoz tartozik egy korábban mezőgazdasági művelés alatt álló szántó-kert, udvar, valamint néhány gazdasági épület. |
||
Eötvös-Gorove-kastély |
||
|
||
Mozgásjavító intézet, volt Eötvös-Gorove-kastély, barokk, 18. sz.-i eredetű. Klasszicista, 1830 körüli kiépítéssel. Parkban álló, téglány alaprajzú, egyemeletes kontyolt nyeregtetővel fedett kastély, mindkét hosszoldalán hangsúlyos középrizalittal. Parkjában emlékmű, klasszicista, 1814 (43-1175) valamint újabb egyemeletes épület. forras muemlekem. hu |
||
Waldbott-kastély |
||
|
||
Waldbott-kastély, barokk, 18. sz. Átépítve. Öregek napközi otthona.Utca vonalon szabadon álló, téglalap alaprajzú épület. Domboldalban épült, így az utcai (keleti) hosszanti homlokzati oldalon kétszintes, míg a nyugati, kerti oldalon földszintes. Héttengelyes, háromablakos középrizalittal. A főhomlokzaton tagozott osztópárkány. Az alagsori négyzetes ablakok kőkeretelésűek, a felső ablakok mellvédje ugyancsak kőből készült, míg a többi részen vakolatból alakították ki a kereteket és vakolt az íves szemöldökpárkány is. A lábazat kőlapokkal burkolt. Az épület bejárata az udvar felől nyílik. Bejárati ajtaja kőkeretes, egy-egy füllel, szerény tagozattal, fölötte vakolt íves párkány, fa kapuszárnyai szépmívűek. Manzárdtetős, cserépfedésű épület. -muemlekem.hu |
||
Gedeon-kastély |
||
|
||
A településen két kastély van Gedeon kúria, és a Bónis-Gedeon kastély. Az egyik iskola , a másik Teleház. A képen a Gedeon kúria látható. A Bónis-Gedeon kastély a település másik fontos emléke. A 19.század elején épült műemlék jellegű. A kastély az 1800-as években épült barokk stílusban. A II. világháború után a település általános iskolája kap helyet az épületben. A kastélyban lakik, illetve tanít hosszú időn keresztül a faluban született költő, Kalász László. A kastély jelenleg önkormányzati tanácskozó teremnek, a községi könyvtárnak, valamint egy helyi civil szervezetnek ad otthont. A kastélyban továbbá teleház is működik. A kastély jelenlegi fizikai állapota felújításra szorul.-kastélyutak |
||
|
||
|
||
Az épületet az alapok meghagyása mellett a 19. század során klasszicista stílusban átépítették, az épület ekkor nyerte el mai formáját. Az egyemeletes kastély domboldalban épült, földszintjén neogótikus keresztboltozatos helyiség látható, 15. századi mennyezeti freskónyomokkal. A kastélyban található helyiségek részben donga-, nagyobb részt cseh süvegboltozatosak. |
||
Csáky-kastély |
||
|
||
A kastélyt gróf Csáky István építtette jobbágyai segítségével az 1600-as években, késői barokk stílusban. 1990-től a Közművelődési Központ egységei: Városi Könyvtár, Oktatástörténeti gyűjtemény, a Teleház és a Közösségi Ház - kaptak helyet az épületben.Az épületben található az Iskolatörténeti állandó kiállítás is, melynek anyagai a környező falvakból kerültek Szendrőbe. Az emeleten lévő galériában időszakos kiállítások váltják egymást. -Szendrő |
||
Csáky-Hunyadi-kastély |
||
|
||
Miskolcról a határ felé (Kassára) menet, a Kassai út bal oldalán magas kőfal takarja a volt Csáky-Hunyady kastélyt, de az előtte elterülő park - a Bethánia kert - már látható. Az 1700-ban épült kastély utolsó tulajdonosa gróf Hunyady Lászlóné, Csáky Sarolta grófnő, aki végrendeletében egy olyan társaságnak ajánlotta, amely hajlandó leányneveléssel foglalkozni, és tanítja a szikszóiak gyerekeit. Először az Orsolya-rend apácái vették birtokukba az épületet, majd 1909-től a missziós nővérek birtokába kerül. 1952-ben államosították, később óvoda is nyílt az egyik szárnyában. Jelenleg felújítás alatt áll, a földszintes épületre egy második szintet emeltek. Tulajdonosa a budapesti Farkas Edit által 1903-ban alapított Szociális Misszió Társulat, mely szikszói tagozata 80 fős ovodát és 70 fős öregek szociális otthonát üzemeltet az épület falai között. Érdekessége az épületnek, hogy II. József Kassára menet itt szállt meg egy éjszakára 1783-ban. 1909-ben kápolnát építettek a kastélyhoz, amelyet Kratzman Ede festett üvegei, Madarassy Erzsébet és Ellmann Anna oltárképe és egy orosz ikon díszit. Az 1997-es rekonstrukció alkalmával Kratzman Bethánia jelenetét, és bucnis üvegeit Horváth Márta restaurálta. Ekkor készültek a Szent Istvánt, Szent Asztrikot és Szent Erzsébetet ábrázoló jelenetek, valamint egy-egy Szikszó, illetve Magyarország címer, amelyek szintén Horváth Mária munkái. forrás: Szikszó |
||
Patai-kastély |
||
|
||
A kastély épülete napjainkban óvodaként iskolaként funkcionál. Szépen felújították. Patay Sámuel II Rákóczi Ferenctől kapta a szabadságharcban tanúsított hűségéér. A kastély 1726-ban épült Tornyossi Tamás építőmester vezénylésével. Toronysisakos épület volt, de 1890 küröl átépítették. A főhomlokzaton fordított kosáríves díszítés, fellette utólag beépített kosáríves loggiával. Belül díszes lépcsőház két oszlopa emlékeztet a hajdani külalakra. A képen látható régi lovardát is rendbe hozták. Ma kultúrház, könyvtár is helyet kapott benne. | ||
Degenfeld-kastélyhotel |
||
|
||
A Gróf Degenfeld Kastélyszálló a világhírű tokaji borvidék egyik központjában, Tarcalon található, a Degenfeld szőlőbirtok területén. A birtok parkjának közepén található az egykori kúriából kialakított 4 csillagos, légkondicionált kastélyszálló, amelyben 20 kétágyas szoba és egy lakosztály várja a vendégeket. A korhű szalon és könyvtárterem igazi XIX. századi miliőt idéz. | ||
Bottlik-kastély |
||
|
||
1830-ban épült klasszicista kastély parkban szabadon álló, U alaprajzú, földszintes, manzárdtetős épület. A középső szárny udvari oldalán árkádos tornác, a középrizalit felett oromzat. Az U idom belső oldalán végig oldalfolyosó húzódik. Az épület hátsó homlokzatát széles ablakkeretelések és falsávok tagolják. A körülötte 5-6 hektáros park. A többhektáros parkkal körülvett épület ma elhanyagolt állapotban van. |
||
Rákóczi-Dessewffy-kastély |
||
Barokk manzárdtetős kastély épület az 1700 as évekből. Két szabadon álló egyemeletes épület kapuzattal összekötve. | ||
|
||
|
||
Ált. iskola, volt Szirmay-kastély, barokk eredetű, klasszicista, 1820 körül. Átalakítva és bővítve eklektikus stílusban a 19. sz. második felében. Földszintes épület 4 oszlopos előcsarnokkal. A műemlék épület egyik terme , a könyvtár megőrizta fafaragásokkal díszített burkolatát. | ||
Rákóczi-kastély |
||
|
||
Hadik-kastély |
||
A település és környéke 1693-ban a Gyulai család birtokába kerül. Ekkor már megerősödött udvarház állt a mai kastély helyén. A Gyulayak alakították át barokk kastéllyá, melyről Bél Mátyás is említést tett. Az 1793-ban hazánk területén átutazó Robert Townson angol világutazó már a barokk kastélyban szállt meg, mint a Gyulay család vendége. Útjáról Londonban 1797-ban kiadott könyvében elsőként említette a Nádaska fölötti mészkőplató üregeit, zsombolyait. Többszöri adás-vétel után 1879-ben Hadik Béla tulajdonába került a falu. Örököse, Hadik János neobarokk stílusban átépítette a kastélyt, mely ekkor nyerte el mai formáját.Külön figyelmet érdemel a kastélyt körülvevő hét hektáros angolpark, melyet szintén Hadik János alakított ki. Évekig tartó fuvarozással tudták feltölteni a területet termőfölddel a tulajdonos bácskai birtokairól. Növényeket távoli világrészekről is hozattak, melyeket úgy telepítettek, hogy helyenként csoportosan meghagyták az őshonos növényeket is. A különleges fagyűjteményből kiemelkedik a gyönyörű mamutfenyő, a tujafélék és tiszafák széles választéka. forrás: Tornanádaska |
||
Odeschalchi-kastély |
||
Az itáliai eredetű Odescalchi család sarja Odescalchi Benedek, aki később XI. Ince pápa néven vonult be a történelembe. A család egyik híres tagja Odescalchi Miklós, aki vakmerőségig bátor, vidám, társasági ember volt. Az akkori úri társaság kedvelt sportját űzte, kitűnő pilóta volt. Azt, hogy a vattai kastélyt az egyébként igen kiterjed családfával rendelkező család mely tagja építtette, sajnos homály fedi. Ismert viszont, hogy 1922. szeptember 15-én Odescalchi Péter herceg itt született. Vattán, a falu szélén találhatjuk a kastélyt, melyet az Odescalchi család nyári laknak építtetett a 18. század első felében. 1760 körül átépítették, majd a 19. század végén átalakították, ekkor nyerte el mai formáját. Barokk stílusú, parkban álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős kastély, főhomlokzatán két saroktoronnyal, törtvonalú, íves oromzatú középrizalittal, előtte oszlopokra támaszkodó terasszal. A kastélyparkban átalakított melléképületek, új tornaterem, hatalmas fenyők, tölgyfák és egy tiszafa található. A műemléki védelem alatt álló épület a község általános iskolájának ad otthont. forrás: dble.hu |