Keresés
Baranya megye
Bakóca Majláth-kastély
Bár Fehér kastély
Bár Sárga kastély
Bikal Puchner-kastélyszálló
Boldogasszonyfa Igmándy-kúria
Bóly Batthyány-kastély
Bükkösd Petrovszky-kastély
Bükkösd Jeszenszky-kastély
Csertő Festetich-kastély
Görcsöny Benyovszky-kastély
Helesfa Nádosdy-kastély
Magyaregregy Máré-vár
Mecseknádasd Püspöki kastély
Mozsgó Biedermann-kastély
Pellérd Brázay-kastély
Pécs Batthyány-kastély
Püspökszentlászló Püspöki kastély
Rózsafa Perczel-kastély
Sellye Draskovich-kastély
Szentegát Biedermann-kastély
Szentlőrinc Esterházy-kastély
Szigetvár Szigetvári kastély Szigetvár Polák-kastély
|
Majláth-kastély |
|
 |
|
|
A Keleméri Meltzer család által 1720-ban építettette a kastélyt. A Mailáth család az angol kastélyok mintájára megnagyobbította. A neoklasszicista jelleg megfigyelhető a kastélyon. Az utolsó jelentős felújítás 1985-87 között történt. Iskolaépületként működött sokáig. |
|
|
Puchner-kastély |
|
 |
|
| A családi levéltár szerint Puchner Antal báró 1841 májusában látogatott először birtokára. Ekkor még a településen kastély nem volt. Amikor 1849-ben a tábornok fia, Hannibál ellátogatott a birtokra, arról számolt be apjának, hogy az épület áll, és csak az emeleti részen vannak kisebb belső munkálatok. Az épület a ma is látható, kései historizáló formáját az 1898-ra befejeződött átalakítások során nyerte el. 1996-tól kastélyszállóként várja a látogatókat. |
|
|
Batthyány-kastély |
|
 |
|
|
A Batthány család a18. században választotta kastélyának Bóly település mai főterét. A mai kastély klasszicita vonásokat hordoz magán. A középső traktus timpanonos rizalit bejárója, és az ablak feletti csekély díszítmény jelképezi a klasszicizáló stílust. A Montenuovo hercegi család vette át a bólyi birtokot. A bólyi kastély berendezése részben Mária Lujzától származott, aki azokat Napóleontól kapta ajándékba. Az empire bútorok a szekszárdi múzeumba kerültek. A kastély utolsó tulajdonosa Montenuovo Nándor, felesége pedig Solymos Ilona bárónő volt. Sikerült uradalmukat fejlett gazdasággá alakítani. A II. világháborúban a Vörös Hadsereg kifosztott a kastélyt. Montenuovo Nándort a kommunisták koholt vádak alapján lecsukatták. A fogságot már nem élte túl. Napjainkban sérült gyermekek otthona a kastély. Hatalmas egykor 27 hektáros parkját leválasztották a kastélytól,de a 11 hektáros parkja, csodálatos faritkaságokkal,óriási platánjaival egyedülálló látvány. A kastély közelében megtekintehetőek az egykori kiszolgáló épületek is. |
|
|
Petrovszky-kastély |
|
 |
|
|
A kastélyt Mária Terézia építésze Fischer von Eriach tervei alapján készült. U alakú épület késői barokk stílusban. A főbejárat felett erkély, melyet két faragott szoboralakzat súlyoz alá. A manzárdtetős épület 1786-ban épült. A legendák szerint a kastély ura Jeszenszky Ferenc nagy kártyás hírében állott. Egyik kártyás adóssága fejében be kellett falaztatnia a kastély néhány ablakát. A nyomok még mai napig látszanak. 1953-tól leánynevelde volt. Napjainkban magántulajdonban van. |
|
Jeszenszky-kastély |
|
 |
|
|
A kastély felépítése után hamarosan leégett, ezért 1790-ben újra felépítették. Ekkoriban Jeszenszky Antal volt a kastély tulajdonosa. A 19.századba átalakításon esett át a kastély,majd 1900-ban Jeszenszky Lajos szintén átépítette házassága alkalmából. Ekkor kapta meg az emeletes saroktornyot. Az államosítás után az Ásványbánya igazgatósága, majd a Cipőgyár is használta,és az állami Gazdaság is használta. Később műemlékvédelem alá helyezték.Jelenleg üresen áll. |
|
|
Festetich-kastély |
|
|
|
|
|
A klasszicista U alaprajzú Festetics-kastély 1836 körül épült. 1886-ban Gróf Festetics Imre grazi építő-mesterek szerződtetett, akik átépítették a kastélyt, és a kápolnát. Építészeti stílust tekintve a kastély neoeneszánsz külsőt kapott. A kastélytelek szabálytalan alakú, a beépített sík részek kivételével a terület enyhén lejt dél-kelet irányba, ahol a tó található. A kastélyhoz tartozó teljes terület természetvédelmi területnek minősítették. A kastély romló állapotban, bezárva várja sorsát. |
|
|
Benyovszky-kastély |
|
 |
|
|
Orehovicai Mihalovits József nemes úr lett Görcsöny és a környező birtok ura, (1761)aki a Jezsuita rendházból kastélyt alakított ki a maga és családja igényeinek megfelelően. A gyermekek kicsapongó életmódja, kártyaszenvedélye eladósodáshoz vezetett. A család tönkrement, az utódok a birtokot eladni kényszerültek. A birtokot Benyovszky Móric egyik leszármazottja Benyovszky Lajos közel 300 ezer koronáért vásárolta meg 1860-ban. Benyovszkyné Ocskay Erzsébet, aki világlátott asszony hírében állott, álítólag személyes tapasztalatai alapján a bécsi Burg császári rezidenciájának mintájára rendezte be. A kastély, a Monarcia szokásos őszi: 1901. szeptemberi hadgyakorlat idején I. Ferenc József és fia, a trónörökös, Ferenc Ferdinánd görcsönyi szálláshelyéül szolgált. A fogadótermet kék színüre festették, a nagyterem bútorzatát egyenesen Bécsből küldették ide - állítólag Mária Terézia egykori berendezéseinek részeit képezték. A világítást százgyertyás csillárral ill. acetilénnel oldották meg. Ferenc József szobájának berendezése egyébként rendkívül egyszerű volt. A kastély romantikus stílusú, Magyarország kastélytörténetének egyedi építészeti remeke. Hasonlót nem találunk az országban. |
|
|
Nádasdy-kastély |
|
 photo: ementor |
|
| A valamikori régi bejárati út tengelyében álló díszes fából készült kútépítmény tartozéka volt a jelenleg magas posztamensen álló fehér márvány oroszlánszobor. A szobrot Ferenczy István készítette 1841-ben és a Nádasdy család hozatta ide 1874-ben az egyik Kossuth-párti családfő emlékére. Itt található hazánk legnagyobb méretű gyantás cédrusa. Magassága 21 méter, törzsének kerülete 286 centiméter. | |
|
Máré-vár |
|
 |
|
|
Püspöki-kastély |
|
 |
|
|
Klimo György pécsi püspök 1751 és 1753 között építtette fel - a délre néző domboldalon - a barokk stílusú nyaralót. Az épületet később iskolaként, illetve könyvtárként hasznosították. A XX. században oktatási intézményként használták az épületet. Az új iskola megépítése óta üresen áll, majd visszakerült egyházi tulajdonba. A kastélyt - Klimo György utóda, Szcitovszky János pécsi püspök meghívására - a világhírű komponista, Liszt Ferenc is felkereste. Útban Pécs felé 1846. október 24-én itt szállt meg a művész, és itt komponálta a Pécsi Dalárda számára első magyar férfikari művét. Garay János Patakcsa című költeményére. Varga Imre Liszt Ferenc-mellszobra és a kastélyban Gebauer Ernő falfestménye őrzi e látogatás emlékét. A kastélyhoz arborétum is tartozott, melynek pusztulása a Pécs-Budapest közti út megépítésével kezdődött. A út kettészelte a gyönyörű kertet. Mára a hatalmas területet felölelő egykori kert jelentős részét beépítették, gyakorlatilag felismerhetetlen, milyen park terült itt el valaha. A kastély kerítéssel lezárt, rossz állapotban van, ablakait betörték. -forrás: Wiki |
|
|
Brázai-kastély |
|
 |
|
|
Brázay Kálmán kastélya neoklasszicista, négyszögletes tornyos épület. A 19.sz végén épült. Az önkormányzat 1992-ben felújította, majd 2014-ben ismét felújították. Ferenc József is megszállt a kastélyban átutazóban. A kastély 5 hektáros parkja a romantikus mesterséges barlanggal és csónakázó tóval, a Pécs felé vezető út túl oldalán van. Magyarország Geográphiai Szótárában így jellemzi a létesítményt: "Ékesíti a helységet az uraság csinos kastélya és jó ízléssel készült angolkertje, ahonnan a vidékre ritkaszép kilátás esik egy mesterséges barlanggal, nyaralóval." |
|
|
Batthyány-kastélyszálló |
|
|
|
|
|
Gróf Batthyány Kázmér, Baranya Vármegye egykori főispánja, a Kossuth-kormány minisztere hajdani birtokán áll a jelenlegi kastélyhotel. Pécs mellett, a XVIII sz. elején épült, korai barokk kastélyépület. Az 1848-1849-es polgári forradalom és szabadságharc idején, a kastélyban honvéd kórházat létesítettek. 1849. november 17-én gróf Batthyány Gusztáv adósságai fejében 1.800.000 arany forintért eladta az üszögi és mozsgói uradalmakat a bécsi Biedermann Bankháznak. Az 1900-as években a Gross csalás kezébe ment át. A hajdani szemtanuk rózsalugasról, hintaágyakról, és üvegházban termesztett fügéről számolnak be. Jelenleg kastélyszálló. |
|
|
Püspöki-kastély |
|
 photo: ementor |
|
|
A klasszicizáló későbarokk stílusban, eddig ismeretlen építőmester által épített nyári rezidencia valószínűleg más célra készült 1797-ben. Ugyanis Esterházy püspök korábban pálos szerzetes volt. Az 1786-ban II. József által feloszlatott szerzetesrendek, így a Pécs melletti Jakab-hegyen megtelepült pálosok is hajlék nélkül maradtak. Valószínű, hogy a püspök az otthon nélküli, egykori rendtársainak szánta a nyaralónak álcázott kastélyt. Alátámasztja ezt a feltevést több egykori szövegemlék és a püspöki lak beosztása, ugyanis emeleti traktusában, kastélyhoz szokatlanul kis méretű, cellaszerű szobákat alakítottak ki. Azonban, eddig ismeretlen okból, a pálosok nem foglalták el az épületet. Viszont nyári kastélyként sem használták, s mintegy száz évig üresen állt. 1898-ban azonban Hetyey Sámuel püspök (1897-1903) felújíttatta, és mintegy hat holdnyi területen arborétumot is létesített a kastély körül. Neki köszönhető a templom felújítása és a szemközti domboldalon 1903-ban felállított Szent László-szobor is, Csukás Zoltán pécsi bádogosmester rézmunkája. Gróf Zichy Gyula püspök (1905-1926) 1906-ban újból felújíttatta a kastélyt, s ekkor építették egybe egy nyakrésszel a mellette álló templommal. Az arborétum mellett vadaskertet is létesítettek, szebbé téve ezzel a rezidencia környezetét. Zichy püspök 1910-ben a kastély déli főbejáratánál, klasszicista stílusú timpanonban a kastélyért legtöbbet tevő három püspök pirogránitból készült címereit is elhelyeztette: középütt az alapító gróf Esterházy Pál László jelvénye, balról Hetyey Sámuel, jobbról pedig gróf Zichy Gyula címere látható. A kastélyt és környezetét 2015-ben felújították. |
|
|
Draskovics-kastély |
|
 |
|
|
A Draskovich család nevét őrző kastély műemléki védelem alatt áll. Zárt négyszögletes barokk kastély az 1700-as évekből. Batthány család volt a birtokosa ennek a területnek ebben az időszakban. Batthyány-Strattmann Erzsébetet feleségül vette Draskovich Károly, és így került az uradalom a Draskovich névre. Az épület jelenleg Mezőgazdasági szakmunkásképző iskola és diákotthon. Belső szépségéből, csak a faragott lépcsőház , és némi stukkós díszítés maradt az utókorra. A kastély körül szép arborétumos kis park kőpavilon adja a körítést. Nyáron olcsó szállásként kivehető csoportoknak. |
|
|
Esterházy-kastély |
|
|
|
|
|
Az Esterházy kastély, mely 1718-ban épült, az egykori uradalmi tiszttartó lakással együtt (mely a 18. század közepén épült és lakóházként valamint magánmúzeumként működött) műemlék. A múzeum rész az országban egyedülálló, a 19-20. század fordulójának polgári lakáskultúráját bemutató gyűjteménnyel rendelkezik. Jelenleg a Városi Polgármesteri Hivatal épületeként szolgál. -forrás Wikipédia |
|
|
Biedermann-kastély |
|
 |
|
|
Szentegát nevének előtagját az 1570-es években itt élt Szente dencsházi családról vette, neve utótagját pedig az itt lévő gátról. A település a Biedermann bárói család birtoka volt egészen 1945-ig. Rudolf von Biedermann báró eklektikus stílusú kastélyát , Josef Baldauf építész tervezte. A család itt nem csak kastélyt, vadászházat is épített. A kastély viszonylag jó állapotban maradt fenn, amit annak köszönhet, hogy évtizedekig az állami gazdaság gondnoksága alatt állt. A kastélyt nagy park és erdő veszi körül, a park mára eléggé elhanyagolt állapotba került. A kastély, és parkja magántulajdonba került. A mauzóleum külön területen van, a régi cselédlakások , intézőház, lakóépületekké váltak. –forrás Wiki |
|
|
Biedermann-kastély |
|
 |
|
|
A Historia Domus - plébánia története - egykori adatai szerint a töröktõl való felszabadulás utáni - XVIII. sz. eleje - elsõ mozsgói birtokos Sárközy János volt. Feljegyzések szerint nagy kártyás lévén, 60.000.- Ft. tartozása fejében 1750-ben Mozsgót kénytelen volt átadni a bécsi udvarnál nagy kegyben lévõ Batthyány Károly grófnak. Az 1848-as szabadságharc elbukása után a mozsgói uradalom akkori résztulajdonosa Batthyány Kázmér is fej- és jószágvesztésre ítéltetett. Angliában élõ testvére Batthyány Gusztáv, mint résztulajdonos a mozsgói birtokot - tekintettel a bécsi Biedermann bankár családnál lévõ nagyösszegû kölcsönökre - eladásra ajánlotta fel. 1850-ben a mozsgói kastélyban Biedermann Simon volt az úr. A nagyvagyonú, jeles gazdálkodói érzékû új tulajdonos - a birtokból hamarosan mintagazdaságot teremtett. Fia, Biedermann Ottó - akkor már pápai lovag - feleségül véve a horvátországi daruvári Tüköry - vagyon egyik örökösét, a régi urasági kúriára is kimondta a lebontást. Az elsõ Biedermann kastély 1896-ban épülhetett Lechner Ödön tervei alapján. 1917-ben tûzvészben a kastély leégett, majd a lechneri tervek alapján teljes egészében helyreállították. A helyreállítás azonban csak részleges volt, amennyiben a belsõnek mintegy egyharmadát nem készítették el. 1945 után községi mûvelõdési intézményként, kollégiumként mûködött, 1950-tõl traktorvezetõ-képzõként mûködött. 1960-tól szociális otthonként mûködik. (Készült: néhai Lengyeltóti János helytörténész, volt mozsgói lakos összegyûjtésébõl, leírásából.) |
|
