Keresés
Békés megye
Ajtós Wenckheim-kastély
Békés Wenckheim-kastély
Békéscsaba Wenckheim-kastély
Wenckheim-Széchényi kastély (Póstelek)
Békésszentandrás Léderer-kastély
Bélmegyer Kárász-vadászkastély
Bélmegyer Wenckheim-vadászkastély
Csabaszabadi Beliczay-kastély
Csorvás Wenckheim Rudolf kastélya
Doboz Wenckheim-kastély
Füzesgyarmat (Wenckheim-kastély)-kastélyparkfürdő
Geszt Tisza-kastély
Gyula Almásy-kastély
Gyula Gyulai várkastély
Gyulavári Almásy-kastély
Kaszaper-Putaszőlős Wenckheim-kúria
Kétegyháza Andrássy-Almásy kastély
Kondoros Batthyány-Geist-vadászkastély
Körösladány Wenckheim-Merán-kastély
Lőkösháza Vásárhelyi-Bréda-kastély
Mezőberény Wenckheim-Fejérváry-kastély
Orosháza Geist Gáspár-kastély
Sarkad Almásy-kastély
Szabadkígyós Wenckheim-kastély
Szarvas Bolza-kastély
Szarvas Csáky-kastély
Szarvas Mitrovszky-kastély
Szeghalom Kárász-kastély
Szeghalom Wenckheim-D`Orsay-kastély
Tarhos Wenckheim-kastély
Zsadány Fried-kastély
|
Wenckheim-vadászkastély |
|
 |
|
|
A környék először a Harruckern, majd a Wenckheim család birtokába került. A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján romantikus-eklektikus stílusban, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak, vagy az egykori angolkert maradványai, a több mint 100 éves fák. A község keleti szélén található egy közel 300 éves, ma már védettséget élvező fehér fűzfa, melynek a kerülete meghaladja a 6 métert. A második világháború befejeződése előtt a kastély tulajdonosa gróf Weinckheim Fülöp volt. A kastély "A" épületének nevezett része korábbi építésű, a "B" épület valószínűleg jóval később épült. Az "A" épület 1945-ig a gróf családjának lakhelye, a "B" épületben a konyha helyezkedett el. A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll! Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. A 23 szobás saroktornyos, romantikus vadászkastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában volt, 1994-ben fel is újították. 2000-ben kiürítették. 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.-forrás: Wiki |
|
|
Weinckheim kastély |
|
 |
|
| A gerlai Wenckheim-kastély Békéscsaba Gerla nevű városrészében található, mely a megyeszékhelytől északnyugati irányban található. Wenckheim Károly a 37 szobás kastélyt Ybl Miklóssal terveztette, amely 1860-ra készült el. Az épület a romantikus historizmus jegyeit viseli magán. A második világháború után általános iskola működött benne, mely 1984-ben költözött át az új épületbe, ez az épület már 1990 óta üresen áll. A kastély szabálytalan 'U' alaprajzú, nagyrészt egyszintes, cseréptetős, romantikus stílusú a nyugati szárnyának középtengelyében kápolnával, amely a katolikus egyház tulajdona volt. 2003-ban A Leonardo CAD Bt. megvásárolta a kápolnát és a hozzátartozó épületrészt, majd felújította. A kápolna épen maradt eredeti festése és berendezése a korabeli szakrális épületek szép példája, bár színei kissé megfakultak. A berendezési tárgyai ép állapotúak. A kápolna előcsarnokához vezető folyosók elhanyagolt állapotban vannak. Ezenkívül a kastélyhoz tartozik még a pálmaház és egy hatalmas, a kastélyt körülvevő angol kert is. 1876-ban árvíz sújtotta a kastélyt. „Az árvíz a gerlai kastélyt is ellepte és gr. Wenckheim Károly úr szalonjaiban terjeszkedik széllyel. A gróf úr az, ki eddig megyénkben legtöbb kárt szenvedett az árvíz által. Az árvíz Gerla-Pósteleken folyvást emelkedőben van, úgy annyira, hogy onnan a gerlai híd mellett és az uradalmi kastély irányában már a töltés tetején a volt.” A békéscsabai önkormányzat 2001-ben jelképes áron egyszer már eladta a hajdani Wenckheim birtokot, azzal a kikötéssel, hogy az új tulajdonos helyreállítja az épületet, és hasznosítja azt. Ez azonban nem történt meg, így a kastély újra az önkormányzathoz került és ismét eladóvá vált. -forrás: Wiki |
|
|
Széchényi-kastély |
|
 |
|
|
Feltehetőleg Siedek Viktor tervezte Széchényi-Wenckheim kastélyt. Gróf Széchenyi Antalné, gróf Wenckheim Krisztina a szüleitől kapta ajándékba a neobarokk épületet. A kastély három szintes volt. Alagsor, ahol a kiszolgáló helységek voltak. Félemelet, vagy magas földszint, és az emelet, majd manzárdtető zárta le a házat. A főbejárat az egykori szalonba vezetett, ahonnan két lépcső egymáshoz képest szimmetrikus elrendezésben vezetett fel az emeletre. A szobákat különböző színekkel díszítették, és nevüket is a színek alapján kapták. A frontoldal homlokzatát, a kettős ovális alakba foglalt grófi címer díszítette. A kastély legszebb korszaka, az 1920-as években volt. Ekkor már parkja is teljes díszében pompázott. A kikapcsolódást tavirózsás csónakázótó, és úszómedence szolgálta. Egy lépcsősor vezetett fel a díszkerthez. Formára nyírt buxusok, 600 rózsafajta gyönyörködtette a szemet, lelket egykoron. 1944-ben a kastély lakói elmenekültek, a környékbeliek széthordták az épületet. A visszavonuló orosz csapatok megadták a kegyelemdöfést, és felrobbantották az épületet. 1983-ban polgárvédelmi gyakorlat keretében tovább rongálták, pletykák szerint újra felrobbantották. Mégis csodálatos így romos állapotában is, az elvadult növényzettel, liánokkal benőtt kastélyrom. |
|
|
Kárász- kastély |
|
 |
|
|
Svájci vadászkastélyok mintájára formálódott az épület , Kárász Imre fennhatósága alatt. Az egyszintes épület sarkán egy kétszintes kilátó áll, melyről jól belátni a vadászterületet. A kastély építése az 1860-as évekre tehető. Folyamatosan a Kárász dinasztia kezében volt a terület, Kárász Benjámint 1848-ban kinevezték Csongrád megye főispánjává, de aztán hamar le is tartóztatták 1848-as tevékenysége miatt. II. Kárász Miklós császári és királyi főhadnagyhoz kötődik a kastélyban egy régi felirat: „ Én vagyok az Úr a bagolyvárban, fütyülök az egész világra.” Jelenleg a kastély vadászházként, és panzióként működik.
|
|
|
Beliczay-kastély |
|
 |
|
|
Kerítéssel elzárt területen áll a romos kastély. 1870 körül épülhetett, később 1910-ben bővítették. Első tulajdonosáról Beliczey József Békés megye főispánjáról kapta elnenvezését. Stílusára az eklektika jellemző. A bőbejárat klasszicizáló oszlopos, míg a saroktorony inkább a romantikus jelleget erősíti. A kastély az államosítás után az állami gazdaság, majd a Csabaszabadi Mgtsz irodája volt. |
|
|
Wenckheim kastély |
|
 |
|
|
A kastély Wenckheim Frigyes és felesége Krisztina kívánságára épült. A Wenckheim család vagyonát Krisztina édesapja Wenckheim József alapozta meg, aki háromszor nősült. Az utolsó házasságkötés alkalmával az irígy Wenckheim Károly egy koporsót küldött az esküvőre ezzel az üzenettel:"Neked nem asszony, hanem koporsó kell." Ugyanis ha örökös nélkül hal meg József, akkor a vagyon Károlyra testálódott volna. Jókai megírta a történetet Egy magyar nábob című regényében. A neoreneszánsz-eklektikus épületetet Ybl Miklós tervezte. 1875-1879 között készült el. Az egyemeletes főépület, tornyokkal, loggiás terasszal díszített. A melléképülettel loggiafolyosó köti össze.A pletykák szerint Ybl Miklós nem büszke erre az épületére, hiszen nem egységes stílusú, mégis rendkívül szép épület. A romantika szinte kézzelfogható a kastélyt övező parkban. A formára nyírt buxusok,és a szökőkút, a francia kastélykertek világát idézik, míg távolabb az angolparkot alakítottak ki. A torony és a kastély belépőjegy ellenében jelenleg is látogatható. A park megtekintése ingyenes. |
|
|
Wenckheim-kastély |
|
 |
|
| A kastély 3 különböző periódusban épült. A középső periódus az 1850-es években lett kész. Wenckheim Rudolf volt ekkor a birtok vezetője. Az államosítás után a különböző szárnyakban vegyesboltot, iskolát, ÁFÉSZ irodát hoztak létre. A közelben, a parkban áll a család Szent kereszt kápolnája, és a családi kripta, melyet 1902-ben adtak át. Tervezője gróf Siedek Viktor bécsi építész, aki neoromán stílusbanálmodta kőbe az épületeket. |
|
|
Wenckheim-kastélyparkfürdő |
|
 |
|
| Napjainkban parkfürdő található a Weinckheim kastély volt parkjában. A kastélyt az átvonuló orosz csapatok felrobbantották. | |
|
Tisza-kastély |
|
 |
|
| Tisza-kastély - Épült 1772-ben barokk stílusban, borosjenői Tisza László és felesége bályoki Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800 körül átépítették klasszicista és copf stílusban, ekkor nyerte el mai L alakú formáját. 1860 nyarán Tisza Kálmán új terasszal és emelettel bővítette az épületet. A következő és egyben utolsó nagyméretű átalakítás 1902-ben történt, amikor villanyvilágítást és telefonvonalat kötöttek be és vizestartályt vásároltak a kastély lakói részére. A sok értékes műkincset és gazdag könyvtárat is tartalmazó épületet 1944 szeptemberében kifosztották teljesen, nem sok minden maradt az értékes berendezéséből. Jelenleg iskola és könyvtár működik az épület falai között.-forrás Wiki |
|
|
Gyula-vár |
|
 |
|
|
Almásy-kastély |
|
 |
|
| A régi kastély 1795-ben leégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban az előző helyére felépítette az új kastélyt. Az 1801-es második tűzvész után a Wenckheim Ferenc építtette újjá. Az uradalmi építész, id. Czigler Antal által tervezte barokk stílusú, copf stílusjegyekkel átszőtt manzárdtetős épületet. Ekkor kapta második tornyát és kupoláját, portikuszait, és ekkor egységesítették a melléképületeket. A toronyhoz földszintes szárnyak csatlakoztak. A kastély utolsó tulajdonosai az Almásyak voltak.
Az épület számos esemény színtere volt, többek között itt tartózkodott 1849-ben lefegyverzett 9 honvéd tábornok, később aradi vértanú is. Világosnál kapitulált honvédtiszteket. Az 1850-es évektől a gyulai születésű Erkel Ferenc tartózkodott gyakran a kastélyban: a legenda szerint itt komponálta a Bánk bánt és a Brankovics György című operát. Ennek emlékét őrzi az egykori kastély parkban létesült Várfürdő területén a lombját vesztett mezei juhar, az Erkel-fa. 1861-ben pedig a fiatal Munkácsy rajzolgatott festőinasként a kastély földszintjén az ősök képeit restauráló Szamossy Elek festő mellett.-forrás Wiki |
|
|
Almásy-kastély |
|
 |
|
|
A kastély és a birtok története az 1698-as évig nyúli vissza, amikor is Lőwenburg János Jakab megvásárolta a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat, majd 1716-ban Gyulaváriba költözve majort épített. Későbbi tulajdonosai között olyan nevek szerepelnek, mint Gróf Gaisruck, Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánja, Gróf Almássy Ignác, Wenckheim család. Ez utóbbiak idején épülhetet a ma is látható kastély. A kúria megépülése után szintén más tulajdonokba kerül a birtok, úgy, mint Almássy Kálmán, Almássy Dénes, majd Almássy Jeanne-ra száll az örökség, kinek férje a kastély területén ipari üzemeket létesített. A héttagú grófi család csak nyáron és az őszi vadászidényben artózkodott a Vári kastélyban. A birtokhoz tartozó kétszáz hold vadban gazdag erdős terület remek környezetet bizosított az akkor nagy népszerűségnek örvendő vadászportyáknak. A kastély télena gazdatisztek felügyelete alatt állott. Később,1948-ig Gróf Almássy Ignác utódaira szállt a kastély, majd az épület raktárként működött a helyi termelőszövetkezet használatában. -városom.hu |
|
|
Almásy-kastély |
|
 |
|
|
A kétegyházi kastélyt Ybl Miklós tervei alapján átépítették 1860-ban. Az eredeti épület 1742.ben épült Andrássy Zsigmond aradi alispán tulajdonában. Kápolnája 1749-ben lett kész, majd később tűzvész áldozata lett. Ekkor kapta meg az áttervezést Ybl , aki a kor divatjának megfelelően, az első és hátsó bejáratot öntöttvas tornáccal egészíttette ki. Az U alakú épület középső, főfrontja 105 m hosszú. Mellette található az L alakú udvarszárny.
|
|
|
Batthány-Geist-kastély |
|
 |
|
| A kastélyt a Batthyány család és a Wenkheim családdal közösen építette 1854-ben. Később Geist Gáspárlett a tulajdonosa. A klasszicista kastély homlokzatát Ybl Miklós tervei alapján áttépítették romantikus stílusúra. A tulajdonjogot 1871-ben vásárolta meg. Jelenleg üresen áll. | |
|
Weinckheim-Merán-kastély |
|
 |
|
|
A XIX. század második felének elején Pollack Mihály tervei alapján építtették át a báró Wenckheim-kastélyt. 1855-62 között báró Wenckheim Béla megépíttette Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusban a fási vadászkastélyát. 1879-ben halt meg báró Wenckheim Béla, Békés megye háromszori főispánja, a kiegyezés után belügy, majd a király személye körüli miniszter, aki 1875-ben miniszterelnök is volt. Végakarata szerint a körösladányi családi kriptában helyezték örök nyugalomra. A körösladányi birtokait a kastéllyal László öccse gyermekei, a fási részt a vadászkastéllyal a másik testvére, Viktor, illetve utóda, gróf Hoyos Wenckheim Fülöp örökölte. Körösladányban birtokkal bírt még a húga, Wenckheim Paulina bárónő is. (1935-36 között gróf Csáky Imréné, Sztáray Mária grófnő kastéllyá alakíttatta át a báró Wenckheim örökséget képező egykori tiszttartói lakot. 1939-ben ebben a gróf Csáky- vagy más néven kiskastélyban forgatták a Szlatinay Sándor rendezte Bercsényi huszárok című film egyes jeleneteit.) 1951-re a báró Wenckheim-, illetve gróf Meran-kastélyban központi általános iskolát alakítottak ki.- forrás:Körösladány
|
|
|
Bréda-kastély |
|
 |
|
|
A Vásárhelyi János Arad vármegyei alispán által egy kisebb homokdombra 1810-ben építtetett, s azóta részben átalakított empire stílusú Vásárhelyi-Bréda-kastély, a vicenzai Villa Capra Rotonda utánérzése. Az 1948-as lakosságcsere alatt a komornyik, nevezett Leszkó és a felesége a kastélyban található valamennyi értéktárgyat ellopva, valósággal kifosztották a kastélyt. A fellelhető vasúti szállítójegyzékek alapján, csak az "egyéb vagyontárgyak" 6 azaz hat vagonnyi mennyiséget foglaltak magukban. Később a hátramaradt Leszkó rokonok a még mozdítható "értékeket" (mestergerendák az istállók födémzetéből és más hasonló értéktárgyak) is kivitték magukkal Csehszlovákiába. Az azóta eltelt időben a kastélynak a Bánkúti Állami Gazdaság majd a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát volt a tulajdonosa és irodaházként működött. Miután eladták a kevermesi termelőszövetkezetnek és ezt követően több tulajdonosa is volt teljesen leromlott az állapota. A környező kastélyparkot kivágták. Néhány fa még maradt. A hajdani 20-25 évvel ezelőtti környezetnek szinte nyoma sem maradt. A kastély felújított állapotban, kívül és belül is megtekinthető. Esténként a világhírű Bordos Zsolt - A kastély álma című 3D-s alkotása kerül vetítésre a kastély falait különleges fény és filmhatásokkal feldíszítve. -forrás.Wiki |
|
|
Weinckheim-Fejérváry-kastély |
|
 |
|
| A Wenckheim család kastélya az 1800-as években épült copf empire stílusban. Néhány évig leánynevelde is működött benne. Itt tanult Szendrey Júlia is. Napjainkban könyvtár, múzeum, kultúrális központ kapott helyet falai között. | |
|
Geist Gáspár-kastély |
|
 |
|
| 1880-ban épülhetett Ybl Miklós tervei alapján az eklektikus épület. | |
|
Almásy-kastély |
|
 |
|
| Az 1829-ben épült klasszicista kúria építését, Almásy Ignác rendelte el. Kápolnát is kialakítottak az épületben, valamint vadasparkot is létrhozattak a településen az Almásyak. Az 1848-49es szabadságharc alatt itt szállt meg Nagysándor József, Knézich Jenő és lovag Poeltenberg Ernő honvéd tábornokok, később aradi vértanúk is. | |
|
Borza-kastély |
|
 |
|
| Bolza Pál mostani kastélyának elődje 1810-20 között épült a Körös-parton, annak hídja közelében. Ezt az épületet a XIX. század közepén átépítették, valamint klasszicista, romantikus, valamint eklektikus stílusú részletekkel. Kibővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával.
A kastély keleti és nyugati főbejárata előtt, a két oszlopcsarnok, a négyoszlopos kapuzat timpanonján a régi Bolza-Batthyány-címer látható. A Holt-Köröshöz vezető fehér márványlépcső pihenőjén található a híres római capitoliumi farkas szoboregyüttes pontos mása, amely az anyafarkast ábrázolja a mondabeli Romulusszal és Rémusszal. A gróf a szoborral a család olasz eredetére kívánt emlékeztetni. Az épület belsejében ma is felfedezhetjük benne az egykori grófi pompát. Az udvar felőli ellipszis alakú teremben egy csodaszép márványkandalló áll, a falakat az eredeti empire lambéria borítja. |
|
|
Mitrovszky-kastély |
|
 |
|
|
Mittrovszky Wladimir gróf egykori kastélya 1835 körül, klasszicista stílusban épült. A kastélyt a városi elöljáróság 1854-ben megvásárolta. Ettől kezdve a földszintes, portikuszos, szobordíszek nélküli timpanonos épület községházaként szolgált egészen 1972-ig. Az épület előtt 1927-ben állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, az I. világháborús emlékművet. A szépen kidolgozott kiterjesztett szárnyú turul madár egy kardot tart a karmaiban. Az obeliszken 1 154 név szerepel: az I. világháború szarvasi áldozatainak nevei. A hajdani községháza épületét, homlokzatát a klasszicista stílusra jellemző kiszögellések jellemzik, fölöttük szobordíszek nélküli timpanon látható.- forrás: Szarvas |
|
|
Csáky-kastély |
|
 |
|
| 1908-ban épült klasszicista jellegű késő barokk kastély. Csáky Albin közoktatási miniszter, és felesége Bolza Anna rendelésére Bányász János szarvasi mester tervezte. Az épület 1994. óta műemlék. 1989-ben parkja természetvédelmi terület lett. Jelenleg a Körös - Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye. | |
|
Kárász-kastély |
|
 |
|
| Építtetője az 1830-as évek második felében, horgosi Kárász Miklós (III. Miklós) aranykulcsos kamarás, a királyi hétszemélyestábla tagja, Wenckheim Henrietta férje. A kastélyt középen négy toszkán oszlop os szárazbejáró és a mögötte lévő felső szintre vezető lépcső ház két szimmetrikus szárnyra tagolt a. Fia, Kárász Imre az épületet az 1865 után Ybl Miklós tervei alapján a keleti oldalon keresztszárnnyal bővítette és közvetlen szomszédságában kétszintes, teraszos zenepavilont emeltetett. A kastély ekkor kapott manzárdtetőt, hogy a fürdőszobák vízellátását biztosító víztartályoknak helye legyen, illetve a keresztszárnyat üvegtető fedte, mely csillagvizsgálóként szolgált. 1944-ben a kastélyt kifosztó helyi lakosság (nyomukat eltüntetni akarva) felgyújtotta az épületet. 1945-ben itt működött a járási internáló tábor. 1946-ban a helyi Mezőgazdasági Középiskola kapta meg. 1951-ben a leégett kétharmad részét elbontották, majd 1954-ben középiskolai leánykollégiumot alakítottak ki benne. A kastély megmaradt Ybl-szárnyát 2004-ben teljes egészében renoválták és ma ismét kollégiumi szerepet tölt be. -forrás Szeghalom | |
|
Wenckheim-kastély kertje |
|
 |
|
|
Weinckheim-D' Orsay-kastély |
|
 foto:Bence 01993 |
|
| A Wenckheim-D'Orsay-kastély Szeghalom kiemelkedő jelentőségű műemléke. Építése még a 18. század végén kezdődött el és az 1800-as években fejeződött be. Az 1860-as években bővítették, 2011-ben teljes körűen felújították. A leendő kastély „magját” báró Wenckheim Ferenc vetette meg, mikor szeghalmi birtokán dézsmapincét és magtárat, valamint kasznár lakot, illetve az úriszék tartása idejére saját céljára kúriát építtetett 1792 és 1805 között. Az épületek tervezője a gyulai Ziegler Antal, a Wenckheimek „házi építésze” volt. Örököse, Wenckheim Franciska 1836-ban nőül ment tolnai Festetics Vince grófhoz. Az épület első bővítése Festetics Vince nevéhez kötődik, aki 1840-re a park felőli volt intézői kúriát több helyiséggel és klasszicista négy oszlopos portikusszal (főbejárattal) bővítette ki. 1856-ban leányukat feleségül vette gróf Girmaud D’Orsay Emil birodalmi lovag, aki a kastély további bővítését folytatta (A Festetics család ekkor költözött a mezőberényi Wenckheim kastélyba). D’Orsay Emil a kastély park felőli szárnyát az 1860-as évek közepén összeköttette az északi volt Wenckheim kúriával, az épület közepének keleti oldalán faoszlopos tornác nyílt a parkra, illetve a későbbi katolikus kápolnára. Ezzel az átalakítással kapott romantikus jegyeket a kastély. A két bővítési munkát Bogdán Lajos építész tervezte, aki az 1848-as mártír szeghalmi református lelkész fia volt. A kastélyhoz tartozó közel 8 hektáros parkot Biszterszky József volt folyószabályozó mérnök tervezte. Ennek a parknak utolsó tanúja az épület szomszédságában (a mai óvoda udvarán álló) látható védett kocsányos tölgy. 2011-ben fejeződött be a Wenckheim-D'Orsay-kastély felújítása, egy DAOP-os (Dél-alföldi Operatív Program) pályázatnak köszönhetően. A helyi könyvtár és a múzeum költözött a megszépült épület falai közé. -forrás: Wiki | |
|
Fried-kastély |
|
 |
|
| Fancsikapusztán található az egykori Schwartz-Fried kúria és a hozzá tartozó uradalom. A már több mint 100 éves kastély állapota nagyon rossz. A tetők beszakadtak, az egész épület romokban hever. Az ötvenes években történt átépítések teljesen szétrombolták az épület korábbi szerkezetét, ablakait, ajtajait befalazták. A kovácsoltvas kerítésnek csak maradványai fedezhetők fel, a kapuszárnyak kidőltek, az udvar és az egykoron gondozott nagy kert helyén embermagasságú gaz van. Az ötvenes években történt átépítések nem rombolták teljesen szét az épületet mert még ezekben az időkben iskolaként is működött, később tsz iroda is volt, mozi is működött benne. Az épület akkor indult igazából hanyatlásnak amikor is " így mesélték " valaki átvette az épületet és felvette rá a támogatást ami alapján helyreállította volna de a pénz eltűnt, a tető beomlott a födémet egy részen javították és azóta az idő marja szét az egészet. -forrás Wikipédia | |
