Csongrád megye

Sándorfalva Pallavicini-vadászkastély
Árpádhalom Károlyi-Berchtold-kastély
Derekegyház Károlyi-kastély
Deszk Gerliczy-kastély
Kiszombor Rónay-kastély
Nagymágocs Károlyi-kastély
Óföldeák Návay-kastély
Ópusztaszer Pallavicini-kastély
Szegvár Károlyi-kastély


Pallavicini-kastély
Pallavicini kastély
  •  Sándorfalva, Szabadság tér 6. Pallavicini kastély Sándorfalvi Kulturális Központ Tel/fax: +36/62/251-291 Mobil: +36/20/777-1285 E-mail: sfalvakultura@gmail.com
  • GPS:46.360198,20.098423
  • Map
A Pallavicini kastélynak mondott épület, igazán csak a szóbeszéd kapcsán kapta meg a kastély kinevezést. Elsősorban az uradalmi ügyintéző otthona és irodája volt. Szó ami szó, az őrgrófnak is volt itt néhány helysége,sőt a vadászkastély kifejezés is elterjedt az épületet illetőleg. Ma szép múzeum, és kultúrális központ működik benne. A kiállítás bemutatja az egykori őrgrófi család mindennapjaihoz kötődő dokumentumokat,  bútorokat, és a dél-alföldi arisztrokrácia életének fosszíliáit.  A Pallavicini család másik kastélya, Ópusztaszeren található.

Károlyi-kastély
 Károlyi kastély
Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (házassága után gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építtetett a faluban. Az eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből álló kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte. 1947-ben államosításra került. Előbb árvaházként kívánták hasznosítani, de utóbb a körzeti állami általános iskola és tanulóotthon kapott benne helyet. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár. -forrás: Wiki

Károlyi-kastély 
Károlyi kastély
  • Derekegyház, Köztársaság tér 9. Károlyi-kastély
  • Tel: 63/453-009 Pszichiátriai otthon
  • E-mail: szothon@invitel.hu
  • Nyitva: Bejelentkezéssel
  • GPS:46.580855,20.356946
  • Map
Derekegyházt 1765-től gróf Károlyi család urasági birtoknak rendezte be kastéllyal és gazdasági épületekkel. A birtokot gróf Károlyi Sándor tábornok 1772-ben vásárolta meg. A 19. században a grófi család kedvenc nyaralóhelye volt. A kastély barokk-copf stílusban épült. 1827-től gróf Károlyi István tulajdona. 1869-ben egy emeletet húztak rá. A kastélyt egykor nagyméretű angol kert vette körül, a Károlyi család a cselédség gyerekeinek tanítására iskolát is építtetett. A parkban kápolna is látható. 1913-ban báró Weiss Manfréd gyáriparos vásárolta meg, kinek örökösei korszerű nagyüzemi gazdálkodást, öntözéses zöldségtermesztést létesítettek. A Weiss család 1918-ban kapta meg a bárói rangot. A kastélyt 1932-ben manzárd emelettel toldották meg a Weiss Manfréd-örökösök. Ekkor alakult ki az oromfalas épület mai formája. Abban a korban - rendkívül modern megoldásként - különleges, hajós öntözőrendszert építettek ki. A szabályosan kialakított csatornákon közlekedő hajó az 1960-as évekig igen hasznosan dolgozott. A második világháború idején a zsidó származású Weiss család külföldre menekülhetett annak fejében, hogy lemondtak a birtokról és a kastélyról. A második világháború után állami gazdaság és termelőszövetkezet létesült a birtokból.

Azóta az egykori Károlyi-kastélyt újra használatba vették, mert 1949-től elmeszociális otthon működik. Jelenleg a hozzá tartozó 10 hektáros parkkal együtt műemlékvédelmi jelentőségű. -forrás:Wiki


Gerliczy-kastély
Gerliczy kastély
  • Deszk, Alkotmány u. 36 Gerliczy-kastély
    Csongrád Megyei Önkormányzat
    Mellkasi betegségek Szakkórháza
  • Tel: (62) 571-511
  • nem látogatható
  • Email: deszki_korhaz@deszk.szote.u-szeged.hu
  • wikipedia.org/wiki/Deszk
  • deszk.hu/latnivalok.
  • GPS:46.21718,20.237234
  • Map

Az 1884-ben épült eklektikus-klasszicizáló, volt Gerliczy-kastély (Alkotmány u. 36.) épületében jelenleg a Mellkasi Betegségek Szakkórháza mûködik, melyet hét hektáros park övez. A kastélypark egyedi és védett természeti értékû kocsányos tölgyei nemcsak a betegek gyógyulását segítik elõ, hanem az idelátogatóknak is kellemes élményt nyújtanak, a park díszítõszobraival együtt. (Varga Imre, Vass Károly és Kovács Ferenc alkotásai)- forrás Deszk


Károlyi-kastély
Károlyi kastély
  • Nagymágocs, Szentesi út 2.
  • Károlyi kastély
  • Tel: 63/363-005 Szoc. otthon
  • Bejelentkezéssel látogatható
  • info
  • wikinagymagocs
  • video
  • GPS :46.591613,20.468429
  • Map

A nagymágocsi Károlyi kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte . Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.

Károlyi Imre lányát, Károlyi Consuelot Ifjabb Horthy Miklós vette feleségül. A házaspárnak két gyermeke született. Azután, hogy Károlyi Consuelo és Ifjabb Horthy Miklós elváltak, a volt férj nem tehette be a lábát a kastélyba, csak a parkban találkozhatott lányaival. Károlyi Imre kedvenc virága az orgona volt, és orgonavirágzás idején mindig le is jött a család Pestről Nagymágocsra.


Pallavicini-kastély
 Pallavicini kastély
  • Ópusztaszer, Tóhajlat 33 Pallavicini kastély
  • Szociális otthon
  • nem látogatható
  • Tel.: 62/575-572
  • ópusztaszerpallavicini
  • GPS:46.489943,20.070009
  • Map
A Pallavichini kastély a mai Ópusztaszeren (6767 Ópusztaszer, Tóhajlat 133.) helyezkedik el, a korábbi Sövényházán, Csongrád megyében.

A Pallavicini család nem központi kastélyként, hanem inkább vadászlakként, ünnepélyek, fogadások színhelyéül szolgált. A Pallavici család vásárlással jutott a birtokhoz 1803-ban. A kastélyt az 1879-es nagy árvíz idején elpusztult kastély helyett, az 1800-as évek végén építették a munkálatokat 1910-ben fejezték be.

Az épület egy alagsori, pince részből, egy földszinti és egy emeleti részből áll. Az akkoriban szokásos hintófeljáró is része a kastélynak, de ez ma nem látható, mivel a korábbi rendszerben a közút nem a kastély előtt, hanem az mögött húzódik, így ez a rejtett érték sokak számára rejtett is marad. A kastélyhoz az 1980-as években a modern 4 szintes épületet is csatoltak, amelynek bejárata már a közút irányába mutat, így sem stílusban, sem elhelyezkedésben nincs semmi közös a két épületben.
A második világháborút követően teljesen kifosztották. Az 1960-as évektől kezdve a kastély pszichiátriai otthonként funkciónál napjainkban is. A néhány éve elhunyt Pallavicini Károly őrgróf tudomásul vette, hogy nem kaphatja vissza az államtól.  Az épülethez tartozó kertben még találhatóak korabeli fák az uradalmi időkből, amely leginkább láthatóak a kívülállók számára, és védettséget is élveznek.
-forrás: Wiki


"Károlyi-kastély"
Károlyi katély
  • Szegvár, Kossuth tér 1.
  • Károlyi kastély már nem létezik, a néphagyomány a Vármegyeházát tartja kastélynak.
  • Műv Ház Tel száma. Tel:63/364-816 engedéllyel látogatható
  • Kastélytörténet
  • GPS:46.585102,20.221876
  • Map

 

A Vármegyeház a Dóczy-kúria telkén épült. Az erődített Dóczy-kúriát, ahol megfordult Zápolya I. János magyar király is, a török idők után az új tulajdonos, Károlyi Sándor gróf tataroztatta 1725-27, s falakkal is körbevette. 1730-ban Bél Mátyás ezt írja: „…gróf Károlyi Sándor neégyszögletű toronyhoz hasonló építményű lakóháza áll… Belül bolthajtások, kamrák, borospincék vannak, középütt a palota ugyanolyan nagyszerű, mint az egész építmény. Ami azonkívül van, az is két szobácskára oszlik, a lépcsőházban előtér is van. Azután van egy ház, melyet őrtorony formára minden felől fallal vettek körül. Tetejéről az egész megye látképe előtűnik. Nyáron az állandó légmozgás miatt igazán egészséges és hűvös lakás, télen azonban tüzelőhiány miatt kellemetlen és hideg.”   Mivel Csongrád Vármegyének a 18. század végén még sem székháza, sőt, hivatalosan kijelölt székvárosa sem volt, a megyegyűléseket különféle településeken tartották meg. Amikor végül Szegvár lett a vármegye székhelye, megvették a Károlyi-kúriát megyeháza céljára, majd - az iratok tanúsága szerint - az ár nyolcszorosának megfelelő összeget költöttek az átalakításokra. Az 1990 táján végzett ásatások során azonban kiderült, hogy korrupciós ügyről volt szó, mert nem a régi épületet alakították át, hanem egy teljesen újat építettek a régitől kissé délebbre. Ennek pincéje és földszintje boltozott, ablakai kőkeretesek, kapuja és néhány ablaka kosáríves. Az udvar felől igen szép tornácsor van. Szép kovácsoltvas rácsok is találhatók rajta. Az udvarban állt a börtön, amit a 20. század elején lebontottak. Állítólag Rózsa Sándor is raboskodott itt.

A Vármegye székhelye a 19. század végén Szentesre költözött, így a szegvári épület 1902-től árvaház, aggok menhelye, leánynevelő intézet is volt, különféle női szerzetesrendek kezelésében. Egy időben itt élt például a boldoggá avatott Salkaházi Sára szociális testvér is. 1950-ben az épületet államosították, és 1997-ig nevelőotthonként működött. Azóta helyi rendezvények (falunapok, egyházi talákozók, kiállítások) színhelye az épület és udvara.

-forrás: Wiki

 

Share this

Látogatók

  • Összes látogatás: