Komárom- Esztergom megye

 

Ács Degenfeld-Schonburg-kastély
Ács Esterházy-Liechtenstein-Zichy-kastély
Ács Solymossi-kúria
Bábolna Szapáry-kastély, Hunkár-kastély
Bajna Sándor-Metternich-kastély
Bakonybánk Bezerédy-kúria, Hunkár-kúria,
Bakonybánk Stróbel-kastély
Bakonysárkány Vértessy-kastély
Bakonyszombathely Esterházy kastély
Bársonyos Jékey-kastély
Csép Balogh-kúria, Csapó-kúria, Micsky-kúria, Thaly-kúria
Dad Esterházy-kastély
Dorog Schmidt-villa
Gyermely Sándor-Metternich-vadászkastély
Esztergom Sándor-palota, Bottyán-palota, Prímási palota, Török-generálisház
Kerékteleki Hunkár-kastély, Madarász-kúria, Rakovszky-kúria
Kisbér Batthyány-kastély, Török-kúria
Komárom Monostori erőd
Komárom Gyürky-kastély, Gyürky-kúria, Liptay-kúria
Kömlőd Hugonnay-kastély, Perczel-kúria, Virágh-kúria
Környe Konkoly-Thege-kastély, Konkoly-Thege-kúria, Posztóczky-kúria, Szokoly-kúria
Lábatlan Reviczky-kúria
Máriahalom Darányi-kúria
Mocsa Vaszary Kolos-kúria
Mogyorósbánya Brzarar-kastély
Nagyigmánd Ghyczy-kastély, Melkovics-kúria, Thaly-kúria, Bóday-kúria
Naszály Balogh-Esterházy-kastély
Oroszlány Esterházy-vadászkastély
Tardos Pusztamarót Serédi kastély
Pilismarót Heckenast-kastély
Réde Esterházy-kastély
Süttő Reviczky-kastély, Demény-kúria

Szomor Vásárhelyi-kúriaTarján Hohenlóhe-kastély
Tata Esterházy-kastély
Tata vár
Tát Eggenhoffer-kúria
Úny Bozay-kúria, Chlebovits-kúria, Valovits-kúria


Esterházy_Liechtenstein-kastély
Esterházy-Liechtenstein-Zichy-
 1796-ban már állt, a barokk stílusú épület felépítése az előkerült évszámos téglák alapján az 1780-as évekre tehető, tehát az Esterházy család a birtok megszerzése után nem sokkal elkezdhette építését. Károly püspök 1799-ben bekövetkezett halála után bátyjának, Esterházy Ferenc kancellárnak és horvát bánnak azonos nevű fia, Ferenc örökölte az ácsi uradalmat. Ő 1815-ben hunyt el, birtokai ekkor fia, Esterházy Károly kezére kerültek, aki királyi főajtónállói címet viselt és Tolna vármegye főispáni posztját töltötte be. 1824-ben nikolsburgi herceg Liechtenstein Alajos vásárolta meg az ácsi uradalmat Esterházy Károlytól, ekkor a kastélyról is említés történt. 1848-ban még a hercegi családot említették az uradalom tulajdonosaként. Később, a 19. század végén gróf Zichy Ernő vásárolta meg a kastélyt és a birtokot. A Zichy család nevéhez fűződik a kastély historizáló eklektikus, de főként neobarokk stílusú átalakítása a 20. század első negyedében, feltehetően 1901-1902-ben történt, bár egyes források 1920-ra teszik.-forrás: Wiki

 Sándor-Metternich-kastély
Sándor-Metternich kastély Bajna
Az 1741-ben épült barokk épület mai klasszicista formáját Hild József tervei alapján 1834-ben nyerte el.A Sándor-Metternich-kastély az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista kastélya volt.  A kastélyt gróf Sándor Móric, a legendás "ördöglovas" építtette át Bajnán az ősi családi fészket, szerelmének, a hírhedt kancellár lányának, Metternich Leontinának.
A 19. század harmincas éveiben élt Sándor Móricot öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával. A ló belepusztult a mutatványba, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak. Egyébként az ördöglovas nevet Angliában kapta, egy fékezhetetlen mén betöréséért.
Az épület aranykorában gazdag freskókkal, tükrökkel, aranyozott díszekkel volt berendezve. A kastélyhoz tartozó uradalmi istálló, Sándor gróf világhírűvé vált ménesének szálláshelye volt. Az egykor pompázó szépségű, húszholdas parkra ma már csak néhány szétszórtan álló idős fa emlékeztet.

Stróbel-kastély
 Stróbel-kastély
1922-ben emelték az épületet Stróbel család jóvoltából.  Késő szecessziós épület, kőberakásos díszítéssel. A hátsó bejárathoz vörös márvány lépcső vezet fel. A Stróbel család nem volt nemesi származású, vagyonukat üzlezi vállalkozásokból szerezték.  A  kúriát 1945 után állami tulajdonba tették,  és több részre osztották fel később.  Itt rendezték be Bánki Donát emlékszobáját is.

Batthány-kastély
Batthány-kastély
A kétszintes kastélyt  Batthány Lajos Magyarország nádorának kezdték el építeni.  Sajnos a nádor elhunyt a kastély befejezése előtt.  Batthány Tódor örökölte a kisbéri birtokot. Feltehetőleg 1768-ban épült fel a barokk kastély, majd 1840-ben klasszicista stílusban alakították át.

1809-ben Kisfaludy Sándor költő is megszállt a kastélyban, amikor is az épület a magyar seregek főparancsnoksága volt.  A költő, ekkoriban Habsburg József szárnysegédjeként szolgált .  Az 1848-49-es szabadságharc után a kastélyt Ferenc József parancsára elkobozták a Batthány családtól, és létrehozták itt a Királyi Katonai Ménest, majd a Magyar Királyi Állami Ménesintézetként működött.  a magyar lótenyésztés fellegvára lett Kisbér. A település nevét viselte az a ló is, amely megnyerte az Epson Derbyt is, de a világ legjobb versenylova is, Kincsem is innen származik. A kastély parkjában műrom is volt, melyet pokol névre kereszteltek. Még ma is látható, vendéglőt alakítottak ki benne. A parkban egy kis tó is fennmaradt, valamint egy mesterséges domb is, amely földjét a tómederből alakították ki valamikor. Az épületben sokáig a kisbéri kórház működött. Jelenleg lezárva.


Szapáry-kastély
Szapáry-kastély
  • Bábolna , Mészáros út 1
  • Szapáry-kastély
  • Tel: 34/569-204 bejelent látogatható
  • GPS: 47.640345,17.979804
  • Map

 

Szapáry-kastély, melyben ma a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központja van. A barokk stílusú kastély Bábolna legrégebbi épülete, az 1700-as években épült U alakú udvarház. I. Napóleon francia császár hadserege 1809. június 15-én Győrnél megsemmisítő vereséget mértek a magyar csapatokra. A franciák megszállták Bábolnát. A bábolnai ménest ekkor menekítették át Mezőhegyesre. A francia csapatok bosszúja a ménesbirtok felgyújtása lett. A francia hadak elvonulása után gyorsan megkezdődött a helyreállítás. A kastélyt 1810-ben újjáépítették, ekkor építették az emeleti részt, alakították ki a jelenlegi formáját. A kastély kertjében található a Shagya lószobor, a híres öreg akácfa (melyet 1710-ben ültettek), lovarda, istállók híres arab ménekkel, az Imperiál Vendégház.

Monostori-erőd
Monostori erőd komárom
  • Komárom,
  •  Monostori erőd
  • Tel: 34/540-582
  • E-mail: info@fortmonostor.hu
  • Nyitva tartás: H-V 9-16
  • fort-monostor.hu
  • GPS : 47.750585,18.096605
  • Map
A vár és az erődrendszer szempontjából az újjászületést a napóleoni háborúk jelentették. Napóleon sikeres hadjáratai során 1809-ben a császárvárost, Bécset is elfoglalták. I. Ferenc császár udvartartásával Komáromban talált menedéket, melyet előzőleg nagy sietve megerősítettek. A császár itt határozta el, hogy Komáromot a birodalom legerősebb katonai erődrendszerévé kell kiépíteni, alkalmassá kell tenni egy 200 000 fős véderő befogadására. Az erődrendszer ilyen irányú megépítését Marquis Chasteler táborszernagy vezette hadmérnöki gárda tervei alapján kezdték meg. A terv tartalmazta a Duna jobb partjának erődítési elképzeléseit is. A már meglévő jobb parti hídfőerőd a "Csillagerőd", a korábbi Szent Péter palánk, mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához. Az 1827 és 1839 között folytatott építkezések során korszerűsítették az Öreg- és Újvárat, megkezdték a várost nyugatról védő Nádor-vonal kiépítését. Az építés folyamatát osztrák részről az 1848-49-es szabadságharc eseményei szakították meg. A szabadságharc idején Klapka György tábornok csapatai élén sikeresen védte a várat. Több sikeres kitörést is végrehajtottak, és a világosi fegyverletételt követően is kitartottak egészen szeptember 27-éig.
Az 1850-ben elkezdődött építési munkálatok felölelték a komáromi erődegyüttes teljes vertikumát. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben befejeződött, a Monostori erőd elkészültével. Ezt követően 1871-77 között megépült az Igmándi erőd, ezzel a komáromi erődrendszer teljessé vált.-forrás:fort.monostor.hu

Gyürki-kastély
 Gyürky-kastély
  • Komárom, Szőny Széchenyi u. 2
  • Gyürky-kastély
  • T: (34) 342-840
  • Selye János kórház, nem látogatható
  • utikonyv.hu/0-release-
  • GPS: 47.73464,18.167915
  • Map

 

Az első világháború előtt 1912-13-ban épült a kastély neobarokk stílusban. A terveket Fellner Helmer bécsi színházépítő cég készítette. A szegedi színházat is ez az építésziroda tervezte. A megrendelő báró Solymosy Irma Olga bárónő volt. A kiszolgáló helységek az alagsorban voltak. A magasföldszinten a lakosztályok, míg a tetőtérben vendégszobák, illetve a cselédség szobái voltak. 1945-ig a Gyürky grófok családi kastélya volt. A II világháborúban az orosz csapatok kirabolták. A kastélyban lovakat tartottak, és a helyreállított díszterem velencei tükrében még most láthatóak az orosz lövedékek nyomai. 1945 óta a Selye János városi kórháznak ad otthont. A kastély kertjében botanikai ritkaságok is találhatók, például az elsőnek nyíló téltemető virág.

Esterházy-kastély
Esterházy-kastély

 Esterházyak Majkon: Az új tulajdonos házasodó fia részére minden kényelemmel ellátott otthont rendezett be Majkon. A foresteriát átalakíttatta minden igényt kielégítő kastéllyá, a munkálatokhoz felhasználva a premontrei kolostor még meglévő köveit. azn átalakítás időszaka 1748-49-re tehető. A tavakat kitisztították, a kastély alatti tó vizén cölöpökre épült fürdőház szolgálta a strandolás örömeit, amely egészen az első világháborúig használatban volt. A remetelakokba a belső cselédség költözött, a majorsági épületekben kovácsok, lovászok, iparosok rendezkedtek be. A kastély körül – a kor divatjának megfelelően – ritka és értékes fakülönlegességeket ültettek, illetve különböző dísztárgyakat helyeztek el, kialakítva ezzel egy elegáns angolkertet. A kastély belső udvarán egy reneszánsz stílusú, négyszögletes kávájú kutat helyeztek el, amely még ma is látható. Oldallapjait az Esterházy család címerét tartó angyalok, griffek, rózsák díszítik. A kút 1980-as években történő feltárása során föld alatti folyosórendszer bejáratára bukkantak, amelynek ágai összeköttetésben állnak a cellaházakkal is, kijáratát pedig a kolostoron kívül találták meg. Rendeltetése és eredete egyelőre tisztázatlan, a beomlások miatt feltárása még nem sikerült. A közbiztonság is megszilárdult, az erdőkben erdészek, a faluban az uradalom hajdúja és egy tizedes vigyázta a rendet. A rendházból kialakított kastély az Esterházy család téli lakhelye lett – nyáron csákvári kastélyukban laktak – egészen a második világháború végéig.

1945-ben az előrenyomuló szovjet hadsereg elfoglalta Oroszlányt. Felbiztatták az amúgy is sértett lakosságot, és háromnapi szabad rablást engedélyeztek, maguk pedig ládákban, szekrényekben hordták el a berendezés mozdítható részét. A harcok közepette az épületek súlyos károkat szenvedtek: ekkor égett le a kastély emeleti részének egy oldala is. A sérülések ellenére az épületek viszonylag jó állapotban vészelték át a háború megpróbáltatásait Nyevszkij alezredesnek köszönhető, aki felismerve a kolostor történelmi értékét, csak a környező erdőket lövette.-forrás: Wiki


Esterházy-kastély
 Estreházy kastély Réde
 

1436-ban a királytól kapta gróf Eszterházy Dániel a cseszneki várat, Rédével együtt. Fia, Eszterházy János 1683-ban kapta meg a grófi címet. Utódai a 19. század közepén építették a rédei barokk romantikus kastélyt, amelynek bejárata felett ott díszelgett a család jól ismert címere, a kardot tartó griff. A kastély építéséhez – régi elmesélések szerint – a gróf a pannonhalmi apátság építését végző csehországból áthozatott – végül áttelepült – mesterembereket, kőműveseket, építészeket fogadta fel. 18. század második fele, 19. század második fele Az egykori kastélypark területén álló ún. Nagykastély középrizalitjának földszinti maradványa: fal középtengelyében kosáríves záradékú kapunyílás, amit copf díszítésű kettősoszlopok által tartott, gazdag tagolású párkány zár le. Mellette kétoldalt egy-egy félköríves záradékú szoborfülke. Ettől K-re áll egy megközelítőleg téglalap alaprajzú, magasföldszintes, kontytetős, 19. század közepén épült melléképület, az ún. Kiskastély. Az épület É-i homlokzatán timpanonos lezárású középrizalit, K-i végében rizalitszerűen kiugró bővítmény. Az épület kéttraktusos, középfolyosós elrendezésű, belső terek síkmennyezetesek. A kastély emeletes, zsalugáteres ablakú, hatalmas épület volt, 32 szobával. Bejárata, homlokzata a park felé nézett. (Ma már csak ez a bejárat, és a cselédszállás áll.) Bejárati ajtaja két-két barokk oszlop között volt. Jobbról-balról egy-egy ablakmélyedés volt, melyben szobor állt. A kastély mellett állt és áll még ma is a „kiskastély” (ez volt a cselédszállás). Innen látták el a kastélyt. 1947 szeptemberében a kastély padlástűz miatt leégett, de az alsó szint még lakható maradt. 1951-1952-ben szétbontatta a tanács, az építőanyagot pedig széthordták a falubeliek. Csupán a kastély bejárata maradt meg. Megmaradt a kastélypark kovácsoltvas bejárati kapuja és az egykori angolpark padjai.

Rédén található még az úgynevezett Grófi temető ahová a család temetkezett. Réde közelében az egykori uradalmi magtár többszintes épülete. -forrás: Wiki


Serédi-kastély
 Serédi kastély

 

Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek kastélya, ami Fábián Gábor építész tervei alapján 1935-ben épült érseki pihenőhely és nyaraló céljára. Érdekesség, hogy építésekor a Gerecse aljában lévő bányában Fábián megtalálta azokat a hasábköveket, amelyeket az esztergomi Bazilika építésekor faragtak ki, de már nem volt szükség rájuk, így ezeket az alapokhoz használták fel. A főhomlokzat oromzatán a hercegprímási címer látható. 1945 után a fővárosi tanács tulajdonába került az épületet, és gyermeküdülő üzemelt benne, majd a rendszerváltás után visszakapta az egyház, jelenleg az esztergomi ferences gimnázium kezelésében áll, erdei iskola és diáküdülő működik benne. -forrás: Hídlap


Esterházy-kastély
 Esterházy-kastély Tata
Esterházy kastély a18. században épült Fellner Jakab tervezte késő barokk stílusban. A kastély történelemi szerepe jelentős: I. Ferenc császár és király (1792-1835) és felesége, Ludovika királyné ide menekültek a napóleoni harcok elől. Hosszú hetekig itt laktak, és az uralkodó itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró bécsi (v. schönbrunni) békét 1809-ben. 1897-ben Ferenc József (1848-1916) és II. Vilmos (1888-1918) német császár látogatott ide egy tatai hadgyakorlat alkalmával. 1874-ben ismét átalakításokat hajtanak végre a kastélyon (a déli kapu mellvédévszáma: MDCCCLXXIV): jelenlegi feltételezéseink szerint a nagykastély földszinti helyiségei ekkor válnak lakhatóvá, és az épületben lévõ vörös márvány kandallók is erre az idõre datálhatók.Az épületegyüttes utolsó átalakítása 1897-ben zajlott, amikor vízvezetékkel látták el a kastélyt, és minden bizonnyal dekorációs átalakításokat is végeztek a belsõ helyiségekben. A kastély a II. világháborút követő államosítás után kórházként, idegszanatóriumként működött. A tatai Eszterházy-kastély műemlékegyüttese 2001 nyarán került a Mûemlékek Állami Gondnoksága vagyonkezelésébe.-forrás:MÁG

Tata vár
Tatai vár
Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. A tatai várat Luxemburgi Zsigmond király építette a 1397-1409 között, talán a Lackfi család korábbi erődítménye helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak ma csak déli szárnya, illetve a többi részének feltárt alapfalai láthatóak. Zsigmond magyar király 1426-ban Rozgonyi Istvánnak zálogosította el a várat, akiktől csak I. Mátyás király váltotta vissza 1467 előtt. Az 1470-es 1480-as években Mátyás újjáépítette az erődítményt: a belső várat második emelettel bővítette, kívül pedig új falövet emeltetett egy falazott vizesárokkal. Mátyás halála után a várat fia, Corvin János örökölte, akitől 1494-ben II. Ulászló király szerezte meg. Kisebb építkezéseket feltehetően ő is végzett az épületen. A mohácsi csata (1526) után Tata a Győr védelmét biztosító végvári rendszer egyik fontos vára volt. Ekkor kezdték meg a külső várfal építését a rondellával és a külső vizesárokkal. Az Oszmán Birodalom rövid időre, 1558-tól 1566-ig elfoglalta. Amikor visszakerült a magyarok kezébe, elhatározták a védművek korszerű megerősítését.
A vár átépítése Süess Orbán tervei szerint 1568-1577 között valósult meg. A 16. századi haditechnikának megfelelően három ó-olasz rendszerű bástyát építettek; a dél felé néző Ferrandót, a keleti sarkot védő Rosenberget és az észak felől várható támadást kivédő úgynevezett Kecskebástyát. Az első kettő az akkori várkapitány nevét örökítette meg, a harmadik neve a bástya kecskeszakáll-alakjára utal. A nyugati, negyedik bástyát megjavították és meghagyták a 16. század közepén épített eredeti körbástya (rondella) formáját. A várat az Öreg-tó vizével elárasztott vizesárokkal vették körül. A Bécs ostromára ostromára vonuló Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban felrobbantotta a várat. I. Lipót császár általános várrombolási rendeletének végrehajtását (1702) a Rákóczi-szabadságharc megakadályozta. 1727-ben a tatai uradalmat galánthai gróf Esterházy József országbíró vásárolta meg. Az uradalmi építőmester, Fellner Jakab által 1755-ben épített vörös márványkeretes kapubejáró és a vizes árkon átvezető négynyílású híd, a mai napig a vár megközelítésének fő útvonala. Az új kapu és a török kori bejáró közé egy börtöncellákkal ellátott úgynevezett udvarbíró házat építettek, börtönkápolnával. Az Esterházy család levéltára, gyűjteményei kerültek az épület emeleti részeire, míg a földszinten lóistállót alakítottak ki. 1805-ben még további öt áristomot (börtönt) alakítottak ki.
A 19. században tűz pusztított a várban. 1815-ben a várépület megmaradt szárnyán romantikus stílusú átalakításokat végeztek. Az eredeti kápolnafalra ekkor húzták fel a mai torony szintjét. Ekkor készültek a jellegzetes neogótikus ablak és ajtókeretek, a kváderes borítású terasz is. A déli oldalra, a teraszhoz kapcsolódóan az angolkertben is tevékenykedő Charles Moreau építész tervei alapján egy kis zárt erkély is épült. 1821-ben a várudvaron új kápolnát építtetett, amiben 1848-ig miséztek a raboknak. 1891-ben a tatai angol kolónia tagjai elkérték, és megkapták a kápolnát anglikán templomnak. 1896-1897-re nyerte el az udvari front a mai képét. Az ekkor Tatán és környékén tartott nagy császári hadgyakorlatok idejére átalakították az ablakok íveit, és itáliai gótikát idéző módon építették át az emeleti ablakokat is. Az épület belsejében új lépcsők és boltozatok készültek a 20. század elején. Ez a munka széles körben ismerté tette, de nem használt a történelmi hitelének. 1945-ig az Esterházy család tulajdona volt.
-forrás: Wiki

 

 

Share this

Látogatók

  • Összes látogatás: