Keresés
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Aranyosapáti Újhelyi-kastély
Baktalórántháza Degenfeld-kastély
Balkány Gencsy-kastély
Beregsurány Bay-kastély
Beregsurány Károlyi-kastély
Berkesz Vay-kastély
Biri Kállay-kastély
Cégénydányád Kende-kastély
Gávavencsellő Dessewffy-kastély
Jánkmajtis Válly-kastély
Kocsord Tisza-kastély
Komlódtótfalu Becsky-kúria
Kölcse Medve-kastély
Mándok Forgách-kastély
Nagyar Luby-kastély
Nagydobos Perényi-kastély
Nyírbátor Báthori -várkastély
Nyíribrony Jármy-Jordán-kastély
Nyírtelek Dessewffy-kastély
Szamosangyalos Domahidy-kastély
Székely Orosz-kastély
Tiszadada Patay-kastély
Tiszadada Zathureczky-kastély
Tiszadob Andrássy Aladár-kastély (Ókenézi kastély, vadászkastély)
Tiszadob Andrássy-kastély
Tiszavasvári Dessewffy-kastély
Tiszavasvári Kornis-kastély (Dogály-kúria)
Tuzsér Lónyay-kastély
Vaja Vay-kastély
Vásárosnamény Tomcsányi-kastély
Vásárosnamény Eötvös-kúria
|
Vay-kastély |
|
 |
|
| A XVI. század közepén már a Vay-család a falu legnagyobb birtokosa, míg a XIX. század első felében a Vay-család grófi ágának birtoka. 1839-ben mindössze 484 lakossal bírt és napjainkban is csak 900 körüli a lakosság száma. A kastélyt a XIX. század elején (egy forrás 1815-re szűkíti) Vay József, Szabolcs vármegyei alispán kezdte építtetni. Az építkezést fia, a grófi rangra emelt Ábrahám fejezte be. |
|
|
Gencsy-kastély |
|
 |
|
| A Gencsy-kastély szabadonálló, egyenletes, eklektikus épület. Balkányban található. Téglalap alaprajzú, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkádból Gencsy Sámuel 1774-ben vetette meg a kastély alapjait. De a kastély története régebbre vezethető vissza. Korabeli feljegyzések megemlítenek két kúriát a településen, melyek kapcsolatban állhattak vele. 1670-ben állt már Balko Pál kúriája: „Egi Szabad Nemes Curia … Egi saraz Sindelyes malom.” 1676-os dátummal Bori Mihály nemesi kúriájáról is van leírás: „Curia nobil.[is], lignea elevatior scandularis, constans ex hypocausto, atrio, camera, domus familiaris stramine tecta constat hypocausti, atrio et Camera … sunt stabula … (Portiones possesionarial Mich. Bori).” A munkálatokat a Nagykállói volt vármegyeháza olasz építőmestere Salvatore Aprilis irányította. A 19. század második felében Gencsy Béla az akkor egyszintes épületet egy szinttel bővítette és átalakította. A Gencsy-kastély barokk eredetű épület. A falu kállói úti temetője őrzi Gencsy Sámuelné Losonczi Borbála klasszicista síremlékét, melyet a fia állíttatott 1811-ben. Négyszögletes talpazaton hengeres, vájatolt törzs, felette peremmel ellátott kúpos obeliszk, rajta a család címere. A klasszicizáló eklektikus sírbolt a Gencsy-családé. Négyzetes alaprajzú, mind a négy oldala erőteljes timpanonnal zárul. A kastélyban 1951-től 2007-ig állami gyermekotthon működött.. 2009-től a város tulajdonába került a kastély. (forrás: Wiki) |
|
|
Kende-kastély |
|
 |
|
Kende kúria – 1958-tól műemlék. A kúriát klasszicista stílusban még Kende Zsigmond építtette 1833-ban. A kastély a Szamos folyó partján épült. Földszintes, homlokzati kialakítása különlegesen impozáns. A homlokzatán Kölcsey Ferenc ide írt verse olvasható: "ALKOTA MUNKÁSKÉZ ENGEM: S A SZŐKE SZAMOSNAK PARTJAIN A KÖLTŐ LÁT VALA S ZENGE FELÉM: HÁZ ÖRÖKÜLJ S VIDÁM BÉKÉVEL TARTSAD ÖLEDBEN GAZDÁD S GYERMEKEIT S HIV UNOKÁI SORÁT." Külön figyelmet érdemel a kastély fehér faragott-kő főbejárata és boltozatos előcsarnoka is. (forrás: Wiki) |
|
|
Dessewffy-kastély |
|
 |
|
| A Gávavencsellőn található Dessewffy-kastély Dessewffy család megbízásából a 18. század második felében, késő barokk stílusban épült kastély. A vencsellői kastély többszöri átépítés után nyerte el jelenleg is látható, végleges formáját. Az épület eredeti magva egy késő barokk kastély a XVIII. század második feléből, ami mellé a XIX. század elején egy másik, klasszicista stílusú épületet emeltek. A két épületet Dessewffy Miklós elképzelései alapján 1898-ban összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették.
A háborús évek megviselték az épületet, 1944-ben felrobbantották kápolnájának tornyát, s ekkor bontották le az épület bal szárnyát és udvari oszlopcsarnokát is. 1950-ben erősen átalakították. Kápolnájának berendezése és a régiséggyűjtemény a római katolikus templomba került. Állagmegóvási céllal az önkormányzat értékesítette az épületet. Néhány éve még diszkó üzemelt a kastély egyik erre a célra átalakított szárnyában, ma ez a szárny is romokban hever. A régi szórakozóhely berendezései összetörve hevernek mindenfelé a teremben, a park felé nyíló ablakok nagyrészt kővel bedobálva. (forrás: Wiki) |
|
|
Válly-kastély vendégház |
|
 |
|
| A Kastély 1740-körül klasszicista stílusban építették, majd 1870-ben a homlokzati rész emeletes kiegészítést kapott. Az eklektikus stílusúvá alakított kastély 2005-óta vendégházként működik. Az udvaron több száz éves platánfa, Ginkobiloba fa, gesztenyefa, és fenyőpark található. | |
|
Tisza-kastély |
|
 |
|
| A kocsordi uradalom és a kastély az évszázadok során többször is gazdát cserélt. Első ismert birtokosa a Csaholyi család volt. A település Csaholyi Anna házassága révén szállt Melith Györgyre, aki itt erődített kastélyt épített, majd azt öccsére, Péterre hagyta. A Melith család kihaltával a birtok a kincstárra szállt, majd 1696-ban a Szatmári vár tartozéka lett. A kastélyt, a hozzá tartozó parkkal együtt a későbbiekben a gróf Teleki család szerezte meg.
A 19. század elején a birtok nagy része a kastéllyal és a hozzá tartozó parkkal együtt a gróf Dégenfeld család birtoka lett Dégenfeld Miksa révén, aki gróf Teleki Annát vette nőül. Később lányuk gróf Dégenfeld Schomburg Ilona (özv. Tisza Kálmánné) tulajdona lett, akitől fiára, Tisza Lajosra szállt a kúria és a hozzá tartozó park is. (forrás: Wiki) |
|
|
Luby-kastély |
|
 |
|
A kastélyt a házasodni készülő Luby Géza, Bereg megyei országgyűlési képviselő építette 1877-79-ben, hogy menyasszonyát, okolicsnai Okolicsányi Margitot a házasságkötés után megfelelő körülmények között fogadhassa. Házasságukból négy gyermek született: Piroska, Géza, Margit és Imre . A klasszicista stílusú épületet a múltban a tulajdonos által tervezett park vette körül, melynek utca felőli részében gyönyörű rózsaliget illatozott. |
|
|
Perényi-kastély |
|
 E-mail: perenyi@mail.datanet.hu |
|
| Belépődíj: nincs Építészeti stílus: klasszicista Funkciója: kulturális intézmény. Az általános iskola és diákotthon igényesen rendben tartott előparkkal és hatalmas, 100-150 éves nemes és ritka fákat is magába foglaló erdős parkkal. | |
|
Domahídy-kastély |
|
 |
|
|
A Domahidy-kastélyt 1850 után Domahidy Ferenc építtette klasszicista stílusban, majd a későbbiekben eklektikus stílusban építtette át. A kastély egykori úrnője gróf Teleki Blanka tulajdonában sok értékes, nagybecsű tárgyat őriztek itt. 1500 kötetes könyvtárat, régi kordovai metszett bőröket kasztíliai nemesek címereivel, XV. század-i majolikákat, régi festményeket, melyek közül az egyik állítólag Murillótól való volt. Régi akvarelleket, Rembrandt tollrajzait, régi gazdag kéziratgyüjteményt, stb. A kastélyhoz valamikor nagyterjedelmű gondozott park is tartozott. A kastély épületét 1958-ban műemléki védelem alá helyezték., a megyei önkormányzat tulajdona. 1996-os helyreállítása óta egészségügyi intézmény működik benne.-(forrás: Wiki) |
|
|
Zathureczky-kastély |
|
 |
|
|
Tiszadada nevezetességei közé tartozik a Zathureczkyek kúriája, mely 1831-ben épült klasszicista stílusban. A kúria földszintes épület, középső részén oszlopos portikusszal. Az épület jelenleg közművelődési célokat szolgál, Művelődési házként működik. |
|
|
Andrássy-kastély |
|
 |
|
|
Az épületet Meinig Artúr (1853-1904) Andrássy Gyula elképzelései alapján tervezte és építtette meg - ezt minden forrás idézi, valamint azt a megjegyzést is, hogy a Loire menti kastélyok mintájára történt a tervezés (ezt az 1931-es kastélyleltár szövege is megemlíti). Az építés befejezésének időpontja nagy valószínűséggel 1888. A soktornyos, U alaprajzú épület délkeleti tornyához csatlakozik az egyetlen későbbi rész, a zárt erkély, amelyet Möller István (1860-1934) 1910-ben toldott az épülethez; az új rész feladata a budai Andrássy-palotából Tiszadobra költöztetett, Rippl-Rónai József által szecessziós stílusban tervezett ebédlő elhelyezése volt. 1929-ben elhunyt ifj. Andrássy Gyula, s a következő évben készült egy műszaki leírás is a kastélyról, annak berendezéséről, a parkról és tartozékairól. Ebből az időből ismerünk egy fényképsorozatot is, amelyen viszonylag jól azonosíthatók a berendezési tárgyak. Amikor a tiszadobi kastély építése 1886-ban elkezdődött, gróf Andrássy Gyula (1823-1890) már 57 éves volt. Az egykori magyar miniszterelnök, a Monarchia külügyminisztere sokat tapasztalt, világlátott, emigrációt megélt, de még ekkor is impozáns megjelenésű, „újjászületett" ember volt. (Az 1848-as szabadságharcban való részvétele miatt 1851. szeptember 21-én „in effigie" felakasztották, azaz névtábláját a bitófára szögezték, mivel ekkor emigránsként Párizsban élt. A párizsi szalonokban így nevezték el: Le beau pendu de 1848, azaz 1848 szép akasztottja.) |
|
|
Báthori-várkastély |
|
 |
|
| Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról, mely ekkor még jelentős szereppel bírt, de a XVIII. századra már erősen romos állapotba került. Még ekkor is volt azonban használható része, amiből magtárt hoztak létre. Az ásatásokat tovább folytatták és ettől délre, a gimnázium udvarában dongaboltozatos, nagy helyiségekkel rendelkező téglaépület falaira bukkantak. Itt találták meg a kisebb részben gótikus, nagyobb részben reneszánsz ajtó- és ablakkeret-töredékeket, a bábos korlát- és a mázas kályhacsempe-maradványokat. Habár a többemeletes magtárépületet átalakították a XVIII. században, az mégis sokkal régebbinek hat. Bizonyítja ezt a dongaboltozatos, hevederekkel megerősített pincéje, de ezt támasztják alá az emeleten található méteres vastagságú falak is. Az épület jelentőségét mutatja, hogy a minorita templommal azonos méretű, illetve az, hogy minőségi nagy téglákból készült, amelyeket kőkeményre szilárdult, meszes habarcsokba raktak. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a pince és a felmenő falak is a várkastély épen maradt részéből származnak, aminek építését egyébként a XV-XVI. század fordulóján már reneszánsz stílusban fejezték be. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1985-ben műemlékké nyilvánította az épületet, így a rendkívül rossz műszaki állapotban lévő északi palota az ország egyik legjelentősebb késő-gótikus emléke lett. A Báthori Várkastélyt 2006-ban újjáépítették – ennek köszönhetően ma már látogatható –, hiszen ez a korabeli kastély egyetlen olyan részlete, ami felmenő falaiban középkori maradványokat őriz. forrás: www.bathorivarkastely.hu | |
|
Desseffwey-kastély |
|
 |
|
| A Dessewffy-kastély egy klasszicista stílusban épült 19. századi kastély, mely a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári településen található. A kastélyt a Dessewffy család építtette 1820 körül. Az 1850-es, illetve az 1870-es években két komolyabb átalakításon ment át, mire elnyerte mai alakját. Az épületben napjainkban a Tiszavasvári Vasvári Pál Középiskola és Szakiskola kollégiuma működött. A klasszicista építészeti stílusban emelt földszintes kastélyt a Dessewffy család építtette 1820 környékén egy tatárjuharos lösztölgyes irtványának helyére. A jelenleg álló kastély magvát képező épületet, valamint a középen elhelyezkedő földszintes részt és a két szélen található rizalitot a család egyik tagja, Dessewffy József (1771–1843) akadémikus országgyűlési követ, publicista, költő építtette fel. A gróf barátságban állt a kor kiemelkedő nyelvújítójával, Kazinczy Ferenccel, aminek köszönhetően az író többször megfordult ezen a helyen. A gróf felesége 1833-ban egy kápolnát is állíttatott az épület közvetlen közelében, amelyet később egy íves szárnyépület kialakításával hozzákapcsoltak az épülethez, így a Dessewffy-kastély építésének munkálatai végül 1934-ben teljes mértékben befejeződtek. A család a felépítést követően nyári lakként használta az épületet.
A kastély a 19. század közepén, amikor Dessewffy Emil (1814–1866) akadémikus újságíró tulajdonában állt, komoly bővítésen esett át, amelynek során az építmény jobb oldalon elhelyezkedő részéhez egyemeletes sarokpavilonokat csatoltak hozzá. 1870 környékén –, amikor Dessewffy Aurél (1846–1928) akadémikus országbíró volt a kastély birtokosa, – került sor az épület második, egyben utolsó nagyobb szabású átalakítására. Tulajdonképpen a kastély ennek az emeletráépítéssel járó bővítésnek köszönhetően nyerte el napjainkban is látható alakját. A második világháború idején a kastély akkori ura, gróf Dessewffy István német repülőtiszteket látott vendégül az épületben. A felszabadulás után, 1946. február 20-án a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörében gazdaképző tanfolyam indult a kastélyban. 1968-ig a kastélyban mezőgazdasági szakiskola és szakmunkásképző intézet működött, aminek keretén belül többek között diákotthon is helyet kapott. (forrás: Wiki) |
|
|
Tuzser-Lónyai-kastély |
|
 |
|
| A Tiszántúl egyetlen freskókkal díszített barokk kastélya a vízitúrázók és fürdőzők kedvelt felső-Tisza-parti falujában, Tuzséron áll. Mária Terézia testőre, Gróf Lónyay János óbester (ezredes) építtette, miután hazatért az udvarból és a Magyar Királyi Nemesi Testőrség szolgálatából. A kívülről szerény, leginkább udvarháznak tűnő épület a hagyomány szerint a régi Ambrózy-várkastély anyagának felhasználásával készült 1787 után. | |
|
Vay-kastély |
|
 |
|
| A kastély három szakaszban épült. A XVII. század elején készül el reneszánsz stílusban a fõépület, melyet az északi-torony hozzáépítésével 1659-ben bõvítenek, végleges arculatát a XVIII. század elején nyeri el a déli-torony elkészültével. – Az 1860-as években kiforgatják reneszánsz jellegébõl. A belsõ terekben és a homlokzaton is visszabontják a kõkeretes ajtókat, ablakokat, s helyettük a ma is látható asztalos szerkezetû ajtókat helyezik el, míg a homlokzaton leszûkítik az ablaknyílásokat, csúcsíves ablakokat, ablak párokat helyeznek el. Több, mint egy évszázadig ezt a formáját mutatja a kastély. | |
|
Tomcsányi-kastély |
|
 |
|
| A kastélyt 1728-ban építette Lónyay László, jelenlegi barokk formáját fia, ifj. Lónyay László alakította ki, amikor az épületet két sarokszobával és árkádos tornáccal kitoldatta. A hátsó két sarokszobát a 18. század utolsó harmadában építették hozzá. Ekkor épült a gazdasági épületek egy része is, amelyek a XIX. század végére körülhatárolták a kastélyudvart. A XIX. század közepén a kastély leányágon öröklődött. Trianon után felvidéki birtokukról kerültek ide vissza az ott hasonló nagyságrendű birtokkal rendelkező Tolmcsányiak. Tomcsányi Vilmos Pál 1920-1923 között külügyi államtitkár, majd igazságügyi miniszter volt - sokat tett Vásárosnamény és Bereg felvirágoztatásáért. A Tomcsányi család az államosításig használta a kastélyt. |
|
