Vas-megye

Acsád Szegedy-kastély
Balogunyom Borsics-kastély
Balogunyom Sényi kastély
Balogunyom Gotthard-kastély
Bozsok Sibrik-kastély
Bozsok Batthyány-kastély
Bögöte Horváth-kastély
Bük Szapáry-kastély
Csákánydoroszló Batthyány-kastély
Csehimindszent Mesterházy-kastély
Csempeszkopács Balogh-kiskastély
Csepreg Rottermann-kastély
Csepreg Schöller-kastély
Egyházashetye Gotthárd-Felsőbüki Nagy-kastély
Gasztony Pázmándy-kastély
Gencsapáti Széchenyi-kastély
Gór Guary-kastély
Hegyfalu Széchenyi-kastély
Ikervár Batthyány-kastély
Ivánc Sigray-kastély
Jánosháza Erdődy-Choron-kastély
Káld Maróthy-kastély
Káld Káldy-kastély
Kemenespálfa Révay-kastély
Kemenesmihályfa Vidos-kastély
Kemenessömjén Radó-kastély
Kemenessömjén Berzsenyi-kastély
Körmend Batthyány-Strattmann-kastély
Kőszegpaty Patthy-kastély
Magyarszecsőd Batthyány-kastély
Meggyeskovácsi Bejczy-kastély
Meggyeskovácsi Batthyány-Arz kastély
Mesterháza Jekelfalussy-kastély
Mesteri Felsőmesteri-Batthyány-kastély
Mikosszéplak Mikosd-kastély
Nemeskolta Vidos-kastély
Ostffyasszonyfa Vörös-kastély
Ostffyasszonyfa Ostffy-kastély
Peresznye Széchenyi-kastély
Rábahídvég Seebach-kastély
Rábapaty Felsőbüki Nagy-kastély
Rátót Széll-kastély
Répcelak Radó-kastély
Répceszentgyörgy Szentgyörgyi-Horváth-kastély
Rum Széchenyi-kastély
Rum Bezerédy-kiskastély
Sárvár Nádasdy-várkastély, Hatvany-Deutsch kastély
Simaság Festetics-kastély
Sitke Felsőbüki Nagy-kastély
Sorkifalud Nádasdy-kastély
Sorokpolány Szapáry-kastély
Szeleste Szentgyörgyi-kastély
Szeleste Festetics-Szentgyörgyi-Horváth-kastély
Szombathely Festetics-kastély
Szombathely Erdődy-kastély
Szombathely Ernuszt-kastély
Szombathely  Czitkovits-Ambrózy-Sövegjártó-Sarlay kastély
Szombathely Gothard-kastély
Szombathely Reissig-kastély
Szombathely Saághy-kastély
Szombathely Szegedy-kastély
Tanakajd Ambrózy-kastély
Táplánszentkereszt Széchenyi-kastély
Táplánszentkereszt Erdődy-kastély
Tömörd Chernel-kastély
Uraiújfalu Bezerédy-kastély
Vasegerszeg Markusovszky-kastély
Vassurány Schilson-kastély
Vasszécseny Új-Ebergényi-kastély
Vasszécseny Ó-Ebergényi-kastély
Vasszilvágy Bezerédy-kastély
Vép Erdődy-kastély
Vönöck Karácsonyi-kastély
Zsédeny Maróthy kastély-kúria
Zsennye Bezerédy-kastély

 


Szegedy-kastély
Szegedy kastély
  • Acsád, Semmelweis tér 1.
  • Szegedy-kastély
  • Vas Megyei Önkormányzat Időskorúak Szociális Otthona
  • Otthon
  • Tel: 94/555-020
  • GPS:47.323338,16.734028
  • Map

 

A Szegedy család kastélya 18. századi eredetű, de 1824-ben klasszicista stílusban átalakították. Dísztermében empire stílusú faliképek láthatók. Az elmúlt évben csodálatosan felújított műemlék kastélyban a Vas Megyei Önkormányzat Időskorúak Szociális Otthona üzemel. A kastélyparkhoz kapcsolódó híres platánsort az 1820-as években telepítették. Itt található Magyarország egyik különleges páfrányfenyője, 1820-ban telepítették. Időskorúak Szociális Intézete üzemel a kastélyépületben, így látogathatósága korlátozott. (forrás:Acsad.hu)

Borsics-kastély 
Borsics- kastély

 

1790-ben emelhették a Borsics kastélyt.  Az épület stílusa klasszicista. A kastély Gotthárd család tulajdonában is volt, később került a Borsics családhoz. A kastély főbejárata oszlopos tornáccal ellátott kocsi felhajtón keresztül kozelíthető meg.

Sényi-kastély
Sényi kastély

A kastélyt Sényi Gábor emeltette 1842 körül klasszicista stílusban. Az építtető magyar királyi tanácsos, valamint a
németújvári herceg Batthyány- Strattmann Fülöp uradalmainak jószágkormányzója volt, az ő közügyek terén szerzett érdemeiért kapta a família a „nagyunyomi” előnevet. Sényi Gábor 1867-es halála után egyik fiára, Sényi Bélára szállt a kastély, aki vármegyei törvényhatósági bizottsági tag volt, korábban huszárkapitányként szolgált a hadseregben. A földbirtokosról 1917-es halála után unokaöccsére – Sényi Kálmán főispán fiára – Sényi Péterre szállt a kastély, 1919-ben a Tanácsköztársaság idején készült összeírás is őt említette tulajdonosként.
Sényi tengeri korvettkapitányként szolgált, majd a M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. igazgatóhelyettese, majd ügyvezető igazgatója lett. Szaktudása miatt kormányfőtanácsossá is kinevezték. Az uradalmat lehetséges,
hogy ő adta el 1923-ban bekövetkezett halála előtt, de az is elképzelhető, hogy örököseitől vásárolta meg dr. pabieniczi gróf Woracziczky Olivér. Az épület teljes felújítása 1962-ben fejeződött be, ekkor általános iskolaként funkcionált – egészen napjainkig. A kastélypark fái közül egy csüngő gyertyán, egy törökmogyoró, egy szomorúbükk, egy tengerparti jegenyefenyő, egy szeldeltlevelű hárs és két magaskőris ma is megvan. 
(forrás:Márfi Ernőné Kiss Anita)


Sibrik-kastélyszálló 
Sibrik katély

  • 9727 Bozsok, Rákóczi F. u. 1.
  • Sibrik Kastélyszálló
  • Tel/Fax: 94/360-960
  • bozsok@kulturista.hu
  • kastelyszallo-bozsok.hu/
  • GPS: 47.32996,16.491877
  • Map
  •  
 A kastély épületegyüttesét övező angolpark szinte beleolvad az Irottkő Natúrpark erdőségébe. A kastély helyén feltételezések szerint már a XV. században létezett épület. A középkori magra folyamatosan épült rá a XVI-XVIII. század között a késő reneszánsz típusú, egyemeletes várkastély. Négyzetes udvarát déli és nyugati oldalán épület határolja, másik két oldalán magas védőfal veszi körül. Északkeleten egy sokszögű saroktorony áll. Homlokzatépítése nemesen egyszerű. Egyetlen díszesebb része a törtvonalú párkánnyal lezárt bejárati kapuépítmény, amelyen a Sibrik és a Nádasdy család nemesi címerét tartalmazó kettős címer látható 1614-es évszámmal. Az udvari homlokzat földszintje kosáríves tornáccal kialakított.

A Sibrik kastély múltjával kapcsolatban el kell mondani, hogy a Sibrikek szerettek pereskedni. A legádázabb és a leghosszabban tartó ellenségeskedés 1631-ben kezdődött, és majdnem a század végéig tartott, legfőképpen pedig a harcias asszonyaik miatt húzódott el. Keletkezésének oka egy grádics használata és a családi levéltár őrzésének kérdése volt. Végét az I. Lipót által elrendelt szigorú vizsgálat eredményeként létrejött egyezség szülte, mely szerint a kastély udvarában magas falat húztak, hogy „Sibrik Sándorné Káldy Zsuzsanna asszonynak ne lehessen belátása Sibrik Zsigmondné Niczky Borbála udvarára”. A Sibrikek a Bozsoki évszázadaik idején több ismert nemesi, főnemesi családdal kerültek kapcsolatba házasságok és gyakori pereskedéseik révén, pl. alsólendvai Bánffy Kata, Gersei Pethő Éva, Niczky Borbála, Káldy Zsuzsanna, Széchy Eufrozina, Felsőbüki Nagy Klára is növelte a Sibrikek vagyonát, s hatalmát. A környéket elérő háborúk idején a család általában semleges maradt, a Sibrikek inkább a megyei közéletben vállaltak szerepet. A XVIII. század végén Sibrik Antal volt a kastély tulajdonosa, akinek legidősebb leánya volt Sibrik Erzsébet. Ő Deák Ferenc édesanyja.

 Sibrik Kálmán, az akkori tulajdonos a kastélyt és a birtokot Verebi Végh Gyulának és feleségének Wimpfenn Mária grófnőnek adta el. Dr. Végh Gyula művészeti író, az Iparművészeti Múzeum igazgatója, majd főigazgatója volt. A kastélyt feleségével rendbe hozatták, bővítették, a park felőli részen az emelethez teraszt, és ehhez feljárót építettek.  A fővárosból ide költöztette értékes könyveit és műtárgyait is. Dr. Végh Gyula tudós volta, szakállas ábrázata, zárkózott magatartása miatt nem volt népszerű ember Bozsokon, a tragédiája mégis megrendítette a falu lakóit. A pártállam idején ugyanis neki is, mint minden földbirtokosnak, a feleségének pedig arisztokrata származása miatt, sok kellemetlenségben, zaklatásban, majd meghurcolásban volt részük. Végül is a kilakoltatás elől a halálba menekült, önkezével vetett véget életének.

Az épület szerencsére a II. világháború alatt nem rongálódott meg, Dr. Végh Gyula halála után néhány évig lakatlanul állt, majd 1959-ben az Országos Műemléki Felügyelőséggel közösen elkezdődtek a felújítási munkák, és 1960-tól a Vas Megyei Tanács továbbképző- és üdülő központja lett. Azóta többször felújították, ma a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ üzemelteti. A műemléki környezetet kiegészíti a kastélyszállóhoz tartozó 8 hektáros parkerdő, mely értékes fa és vadállománya miatt természetvédelmi terület. (forrás:http://www.kastelyszallo-bozsok.hu/sibrik-kastelyszallo-bozsok/tortenelmi-morzsak)


Horváth-kastély 
 Horváth-kastély

 

A XIX. század végén épült Horváth-kastély, eklektikus stílusú. A timpanonos oromzat alatt található emeletes kiskastély bejárata az erősen kiugró középrizalitban kapott helyet.

Szapáry-kastély
Szapáry-kastély
  • Bük Gyár u. 29.
  • Szapáry-kastély
  • magántulajdon nem látogatható
    Tul: szombathelyi cukrász
  • fotó:kora délután
  • GPS: 47.388421,16.742069
  • Map

 

A Szapáry-kastélyegyüttest egy XVI. századi eredetű, megerősített udvarházból építtette át Felsőbüki Nagy István 1696-ben, kora barokk stílusban. A négy saroktornyos erődfalból csak egy torony maradt meg.

Kívül a falat még vizesárok is körülvette, amiről Drinóczy György a XIX. században is említést tesz: " Felső Büköt regényesíti egy csinos kastély angol izlésü kerttel mellyet országszerte híres Nagy Pál alakított e század elején, mellyben különféle külföldi fák csemeték, és virágok virítanak. A kertnek díszét nagyon emeli a rajta keresztül folyó Répcze és kis mesterséggel készült halas tó". Ma már nincs ott víz, s az sem világos, hogy miként vezették azt akkor oda. Az épület parkja védett, belsejét pedig barokk remekek díszítik.

A 30 szobás, egyemeletes épület dísztermét dombormű benyomását keltő festmények, ún. grisaille-képek díszítik. Antonio Luca Colombo készítette őket. A témájuk: tájképek, négy évszak allegorikus ábrázolása, középen Vénusz kíséretével.

Egy másik olasz, a luganói Pietro Antonio Conti pedig stukkódíszekkel látta el a hatalmas teknőboltozatot. A szobrászati munkák Schneider Jakab, Id. Eysenköbl Lőrinc és Unger János szakértelmét dicsérik.

A kastély elődjét állítólag Gregoróczy Vince győri lovaskapitány bírta. A Felsőbüki Nagyoktól a XIX. század elején a Jankovich grófok kezére került, majd nősülés révén a Markovics, 1925-ben pedig öröklés útján a gróf Szapáry családé lett. Tőlük 1949-ben vette el a kommunista hatalom. Használták TSZ-irodának, majd az 1960-as években reprezentatív szállodát alakítottak ki benne, de 1994 óta nem használták, az utóbbi években került magánkézbe.  (forrás:visitbuk.hu)


Batthyány-kastély
Batthyány-kastély
  • Csákánydoroszló, Fő u. 11.
  • Batthyány-kastély
  • Tel:  94 542 200
  • Értelmi fogyatékosok szoc. otthona
  • Nyitva: Várkert látogatható fotó:civertan
  • 222tucsok.gportal.hu/gindex.
  • GPS: 46.969537,16.498155
  • Map
A korabeli források szerint a jobbágyfalut 1525-ben szerezték meg a magyar történelemben fontos méltóságokat viselő Batthyány főnemesi család tagjai, akik hozzácsatolták területét a közeli németújvári váruradalomhoz. Mivel a Dunántúl déli tájait tartósan meghódító törökök rablóportyái egyre inkább fenyegették a Rába folyó mentén élő lakosságot, szükségessé vált egy kisebb „castellum” kialakítása. Az itt állomásozó fegyveres katonaság feladatát a folyón átívelő híd őrzése jelentette az ellenséges rajtaütésekkel szemben.

Az egykori adatok szerint 1570–1580 között emeletes reneszánsz díszítésű lakóépületet hoztak létre, majd ehhez 1610 körül vaskos kaputornyot csatoltak, amit egyúttal megfigyelőhelyként is használtak. Az épület felső szintjén kulcslyuk alakú lőréseket alakítottak ki, de a kastély udvarát övező palánkfal és mély vizesárok is a védelmi lehetőségek bővítését jelentette.
A csákányi uradalomhoz 18 község tartozott, ennek megóvását 30 fő látta el egy 1633-ból fennmaradt zsoldjegyzék szerint. Egy évtized múltán már 50 katonát tartottak fegyverben a Batthyány uraságok. A  XVII. század közepén fontos lépéseket tett Ádám gróf, dunántúli főkapitány a megerősítésére, és az itáliai Carli hadmérnök tervei alapján, palánkból készített ágyúbástyákkal egészíttette ki a castellum védőműveit. Rövidesen sor kerülhetett a végház ellenálló képességének próbájára is, amikor 1664-ben a török nagyvezér seregének egy része Csákánynál próbált átkelni a folyamon, de ezt a tervüket Batthyány Pál földesúr katonasága a Habsburg csapatokkal közösen megakadályozta.
A XVIII. században elült a kuruc szabadságharc csatazaja, a szükségtelenné váló külső palánkfalakat és bástyákat fokozatosan lebontották, helyükbe gazdasági épületeket és nagyméretű parkot alakítottak ki. Magát a reneszánsz lakóépületet 1753-ban bővítették ki U-alakú nyugati és keleti szárnyakkal, addigra betömték a mély vizesárkot, megszüntették a rajta átívelő hidat is.
A Batthyány főúri család birtokában maradt egészen 1944-ig, amikor a háború elől lakói Nyugatra menekültek, a gazdátlan épületeket pedig kifosztották. Később erdészeti központot, majd szanatóriumot alakítottak ki falai között, ezért manapság zárt területnek számít, nem látogatható.
(forrás:Wiki)


 Mesterházy-kastély
 
Mesterházy-kastély
A 18. században a tolnai gróf Festetics család volt itt birtokos, minden bizonnyal ennek valamelyik tagja emeltette Potypusztán azt a barokk stílusú kúriát, amiből kifejlődött a mai kastély.
Virág Zsolt Magyar Kastély lexikon, Vas megye kastélyai és kúriái címmel így ír az épületről: ". 1876-78-ban Mesterházy (I.) Gyula a kúriát historizáló (eklektikus) stílusú kastéllyá építtette ki, oldalszárnyakkal és külön személyzeti lakásokkal bővíttette. Az addig téglalap alaprajzú rezidencia ekkor nyerte el mai U-alakját..."
1925-ben és 1935-ben is Balogh Aladámét említették a rezidencia tulajdonosaként. A kastélyt 1929-ben felújították, új fürdőszobát alakítottak ki benne, és egy erkélyt helyeztek el a hátsó homlokzaton. 1945. után nem sokkal államosították.
Az államosított kastély tulajdonjogát az állam 1952-ben átadta az Országos Szakszervezetek Üdülési Osztályának, amely ekkor helyreállította és gyermeküdülő céljára átalakította az épületet. Az intézmény 1973-ig önálló SZOT-gyermeküdülőként működött, amelyet ekkor szervezetileg a mikosszéplaki üdülővel vontak össze. A kastély a rendszerváltozást követően magántulajdonba került. A leromlott állagú épület felújítása megindult, az ablakokat kicserélték. Az egykori angol stílusú parkjának nagy részét felosztották, megmaradt a tó és az ősparkból egy kislevelű hársfa.
(forrás:Wiki)

Balogh-kiskastély
Balogh-kiskastély
  • Csempeszkopács Hunyadi János utca 22
  • Balogh-kiskastély
  • Helytörténeti múzeum
  • Tel: 94/579-028
  • GPS:47.155756,16.807303
  • Map
Csempeszen áll a késő reneszánsz Balogh-kiskastély, amelynek egykor Béri Balogh Ádám kurucvezér is tulajdonosa volt. A kastély a 16. század végén épült késő reneszánsz stílusban, a 17. század második felében barokk stílusban építették át. Itt kapott helyet 1976-ban a Helytörténeti Múzeum gyűjteménye is. A múzeumot 2007-től a településért sokat tett pedagógus emlékére Pungor Zoltán Múzeumnak hívják. Több helytörténeti témájú kiállításán kívül szintén állandó kiállítás keretein belül lehet megtekinteni Károlyi Antal Ybl-díjas építész emlékszobáját, továbbá Ferencz Károly geológus ásvány- és kőzetgyűjteményét, Afrika-emlékeit és preparátumait. (forrás:Wiki)
 

Nádasdy-Schöller-kastély
 Nádasdy-Schöller kastély
  • Csepreg, Széchenyi tér 22.
  • Nádasdy-Schöller kastély
  • önkormányzati tulajdon
  • Tel: 94/565-034 önkormányzat
  • fotó: délután napfényes utcai oldal
  • panoramio.com/user/20Csepreg
  • GPS: 47.403709,16.706197
  • Map
A Kanizsai család későközépkori, először 1509-ben említett várkastélya 1532-től a Nádasdyaké, később a Draskovich, majd 1884-ig a Jankovich családé. Klasszicista átépítése 1808-1811 között Hild Vencel nevéhez fűződik. Jankovich Gyula gróf eladta a bécsi Schöller cukorgyárnak, később járási szolgabíróság, majd iskola működött falai közt.  (forrás:Csepreg.hu)

Széchenyi-kastély
 Széchenyi-kastély Gencsapáti
  • Gencsapáti, Hunyadi utca 405.
  • Széchenyi-kastély
  • gyermekotthon volt, zárva
  • cégtulajdon: Trimed
  • video
  • GPS: 47.299183,16.590512
  • Map
A kastélyt az 1820-as években építtette a Széchenyi család klasszicista stílusban, majd a század végén átalakították és kibővítették eklektikus stílusban.
A kastély körül szép állományú arborétum fekszik. A park kialakítása a fák kora alapján a múlt század elejére tehető. Egyes fái -főleg a tölgyek- a többi Vas megyei parkhoz hasonlóan a hajdani ártéri erdők maradványa (erre jó bizonyíték az 5-600 évesnek tartott kocsányos tölgy). A park fénykorát Széchenyi Dezső idején élte (a századfordulón), ebben az időben nyerte el a park jelenlegi arculatát. A parkban a hazai őshonos fajokon kívül számos platán, egzotikus fenyő (pl.: mamutfenyő, Kolorádó fenyő), örökzöld rhododendron található. A park területe 1980 óta megyeileg védett, mint gyermekintézmény csak engedéllyel látogatható.

forrás: Gencsapáti

Széchenyi-kastély
Széchenyi-kastély Hegyfalu
  • Hegyfalu Kossuth Lajos utca 2.
  • Széchenyi-kastély
  • Vas megyei Idősek Otthona
  • Tel: 95/340-010, 06 95 340 065
  • Nyitva: Bejelentkezéssel a kaputelefonon
  • fotó: délelőtt napfényes kocsifelhajtós oldal, délután a kertfelöli szfinkszekkel díszített
  • historicgarden.net
  • GPS: 47.351886,16.878507
  • Map
A Draskovics család utáni birtoktulajdonos a Szentgyörgyi Horváth család lett. Ők kezdik építtetni a község új templomát és a kastélyt. Az építkezés 1815-ben fejeződik be, a templomot 1815. szeptember 27-én szentelik fel.  A kastély sűrűn gazdát cserélt. A Széchenyi család tulajdonlása alatt már klasszicista kastélyt találunk.
1935-ben Gerliczy Félix vette meg a kastélyt. Ebben az évben Gerliczy Félix 1942 lejárattal földhaszonbérbe adta birtokát Németh Mihálynak. 1934-ben árverezik a kastély ingóságait. 1935-ben maga a kastély árverésre kerül. A kastély és a birtok 1940-ben Sorg Jenő kezére kerül. (Gerliczy Félix külföldre szökik.) Sorg felszedeti a Rózsamajori lóvasutat, lebontatja az üvegházak jelentős részét, melyek a kastélyparkban állottak, és a háborús készülődés okozta nagyfokú vaskeresletet kihasználva értékesítette a vasanyagokat.
1943-ban a kastélyt Sorgtól az OTI vásárolja meg, és megkezdik a Tüdőszanatórium építését. Ekkor építik az üvegházak helyén a pavilont és a kúrafolyosót, de befejezniük már nem sikerült: az emeletráépítés nem valósul meg, az intézetet átveszi a hadsereg.  A kastélyban a H. M. ruharaktárat és varrodát rendeztetett be.
Jelenleg Idősek Otthona működik benne.

Batthyány-kastély
Batthyány-kastély Ikkervár
  • Ikervár Gróf Batthyány Lajos u. 2.
    Batthyány-kastély
  • magántulajdon, nem látogatható, üresen áll
  • wikipedia.Batthy
  • GPS:47.208272,16.896999
  • Map
Ikervár 1789-től a Batthyány család tulajdona volt, a kastélyt Batthyány József építette. Ebben a kastélyban töltötte gyermekkorát gróf Batthyány Lajos, aki jelentősen hozzájárult a község fellendüléséhez. 1834. december 4-én Batthyány feleségül vette Zichy Antóniát, akinek a kastély lett az új otthona. Batthyány a péterfai uradalmában cukorgyárat, tehenészetet és juhászatot létesített, selyemhernyó-tenyésztés céljából eperfákat telepített. Az 1848-49-es szabadságharc leverése, majd Batthyány kivégzése után a birtokot és a kastélyt is elkobozták. 1860-ban a Batthyány Lajos apósa visszavásárolta a kastélyt és birtokaikat a kincstártól és unokájára, Batthyány Elemér nevére íratta, így a kastély visszakerülhetett az építtető család tulajdonába. Majd később a család mezőgazdasági és ipari létesítményeket építtettek, Batthyány Lajos fiumei kormányzó, az egykori miniszterelnök unokája kosárfonó üzemet létesített, kezdeményezésére létrejött a Vas Megyei Elektromos Művek Rt., mely 1895-ben megépítette az ország első vízerőművét. A család 1913-ra eladósodott, s a birtokuk bajor hercegi tulajdonba került,[1] más források szerint 1916-ban a család eladta a Magyar Államnak. Az épületben először hadigondozottak otthonát, majd 1919-től hadiárva nevelőintézetet létesítettek,[2] majd 2001-ig gyermekotthonként működött, jelenleg üresen áll. Most a Bajnai-kormányban gazdasági miniszternek felkért internetmilliárdos Törő Csabának, az Euroweb volt ügyvezetőjének tulajdonában áll.

Az eredetileg 18. századi barokk stílusú kastélyt, 1847-ben építtette át Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján neoreneszánsz más források szerint romantikus stílusban a Batthyány család. A 19. század végén eklektikus stílusban alakították át, a belső romantikus falfestményei is ekkor készültek. Az épületen érezhető az olasz Palladio hatása. A kastély falán elhelyezett emléktábla az 1848. június 13-án felállított Vas Megyei Nemzetőrségnek állít emléket, melynek zászlaját Zichy Antónia avatta fel. (forrás:Wiki)


Sigray-kastély
Sigray-kastély Ivánc
  • Ivánc, Kossuth Lajos u. 1-3.
  • Sigray-kastély
  • Szociális otthon Tel:94/542-037
  • E-mail: vmszakotthon@axelero.hu
  • Nyitva tartás: Bejelentkezéssel
  • GPS: 46.945992,16.502129
  • Map

 

Ivánc virágkora a Sigray család nevéhez fűződik. A család kastélya 1740-ben barokk stílusban épült, báró Sigray Károly építette.1898-ban eklektikus stílusban építették át. (Ma Műemlék).
A Sigray-birtok az 1670-es években még református mint az Őrség része. A rekatolizáció Bosikő plébános nevéhez fűződik. 1714-ben a plébánia mégújult. Sigray József után fia Fülöp viszi tovább a család birtokait, majd fia (1879-1946) a 20.századi gróf Sigray Antal nevéhez fűződik. A századfordulóra az Ivánci Sigray birtok gazdasága fellendülőben volt, elsősorban majorok építésével.
A kastély kertjét az 1810-es években Sigray József, a jakobinus Sigray Jakab bátyja alakította ki az északi domboldalban, költők, írók találkozóhelyévé téve. A kastélyt övező gyönyörű parkban virágzik Magyarország legnagyobb, messze földön híres tulipánfája.
A falunak elsőként biztosította a Sigray család saját gépházából a villanyvilágítást. Melegvizes fürdőt építtetett az egészségház épületében.Önálló faüzeme volt, ahol az ivánciak dolgoztak.
A közigazgatás színvonalának korszerű épületet építtetett, ami a jelenben a Polgármesteri Hivatalként funkciónál. Szociális téren segítette alkalmazottait (tüzelő, meleg ruha, a jobbképességűeket taníttatta.)
Tájvédő Erdészház megépítését is vállalta, jelenben felújított állapotban az Erdészeti RT. tulajdona. Külföldi vadásztársaság bérli.
Az államosítást követően 1951-ben Sigray kastély szociális otthonként működik. Minden földtulajdonuk az állam kezelésébe került. (forrás:Ivánc)


Erdődy-Choron-kastély
 Erdődy-Choron-kastély
A jelenlegi kastély előzményei a 14. sz. végi udvarházig nyúlnak vissza. A vár első írásbeli említése 1510-ből maradt fenn. 1510-ben a király, Erdődy Péter-nek (Bakócz Tamás unokaöccsének) engedélyezte, hogy udvarházát fallal és árokkal vegye körbe. Az épületre a kora barokk stílus volt jellemző.

1538-ban Török Bálint kezére kerül. 1609-ben kora barokk stílusban bővítették. 1732 után került vissza az Erdődyek birtokába a kastély meglehetősen romos állapotban. 1758-ban átépítették és ismét lakhatóvá tették, de az 1780-as évekre állapota újfent leromlott. A lakórészre 1855-ben emeletet építettek, utolsó átalakítására 1935-ben került sor, amikor újabb emelet készült el, ekkor került a ma is látható jellegzetes sisak a toronyra. A kastély egészen az államosításig az Erdődyeké maradt. A második világháború végén a bevonuló orosz csapatok feldúlták és kifosztották. A háború után egy ideig járványkórház működött falai között, melynek során állapota tovább romlott. Később mezőgazdasági szakiskolát és óvodát alakítottak ki benne, míg a tetőtérben múzeum kapott helyet. Az épület jelenleg üresen áll, felújításra szorul.
(forrás:Wiki)


Berzsenyi-kastély
Berzsenyi-kastély

Az 1845-ben született Berzsenyi Jenő orvosdoktor, a kastély építtetője és névadója, Vas vármegye tiszti főorvosa, 1905-10-ig a celldömölki kerület országgyűlési képviselője volt.
A parkosított környezetben fekvő épület 1904-05-ben épült szecessziós stílusban, a második világháború után különböző kulturális rendezvények, és leányok számára traktoros iskola színhelye, 1958-74-ig gyermekotthon volt. A rendszerváltás után KSH SZÜV Oktatási Központ tulajdonába került, majd egy osztrák vállalkozó vásárolta meg, aki jelentős anyagi ráfordítással eredeti szépségében állította vissza a kastélyszállóként működő épületet. Az újabb tulajdonosváltás követően jelenleg üresen áll.

2012 nyarán a kastély elhanyagolt állapotban volt.  A díszes kapu mellett a kerítés már hiányzott, így akadálytalanul be lehetett jutni a kastélykertbe. Az elvadult növényzet átvette az uralmat a kastély környezetében. Az elhagyatott tornyok, a  csöndes,  borzongatóan szép kert szomorú, magányt sugárzó hangulattal tölti meg az ide tévedő vándort. A néhány évtizede még csodálatos kastély burkolata itt-ott mállani kezdett, a romlás szele járja át a levegőt. Mégis van valami titokzatosan különleges ebben a látványban. (szerk.)


Batthyány-Strattmann-kastély
Batthyány-Strattmann-kastély
  • Körmend Szabadság tér 2-4
  • Batthyány-Strattmann-kastély
  • Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum
  • Tel: 94/410 425
  • szezon: kedd - szombat 10-12 h és 14-16 h
  • fotó: frontoldal késő délelőtt, kora délután napfényes
  • GPS:47.009447,16.606594
  • Map
1604-ben a Habsburg császár és király kegyelméből a Batthyány főnemesi család kapta meg a várat. Kanizsa végvárának elfoglalása után katonai szerepe megnőtt. Az 1652-es tűzvészben leégett főúri rezidenciát Batthyány Ádám gróf utasítására nagyszabású tervek alapján átépítették, mind a négy oldalán emeletes lakószárnyakat kialakítva, megemelve a tornyokat is. Újabb hadiállapotra 1664-ben került sor, amikor a török nagyvezér csapatai itt akartak átkelni a Rába folyón és ezért ágyúkkal lőtték a védőket, akik a francia segélyhadakkal együtt sikeresen verték vissza a heves támadásokat. Az 1703-ban kirobbant Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc katonaság felégette a Habsburg-hű Batthyányiak várkastélyát.

A XVIII. századi munkálatok ismét megváltoztatták a külső homlokzatát, újabb emeleti résszel bővültek a lakószárnyak, manzárdtetőt, és bejárata fölé egy hat oszlopon nyugvó hatalmas erkélyt helyeztek az olasz Felice de Allio építész tervei szerint.


Vidos-kastély
Vidos kastély
  • Kemenesmihályfa Bercsényi u. 8.
  • Vidos kastély
  • Szuhay Balázs színművész kúriája a közelben
  • magántulajdon, nem látogatható
    a kerítésen át is élvezhető látvány, szép állapot, díszes ornamentika
  • fotó: délelőtt napfényes front oldal
  • panoramio.com/photo/22983878
  • GPS:47.287442,17.109242
  • Map

 

 A kastélyt  Vidos Zsigmond építtette klasszicista stílusban, a 19. század elején.  1870-ben eklektikus stílusban átalakíttatta a család. A család ősi levéltárát,  a szombathelyi múzeum őrzi. 1911-ben ismét átápítették. A tornyot és az alagsori szobákat ebben az átépítésben alakították ki. A szecesssziós jelleg ekkor jelent meg az épületen.
 Vidos (VI.) József cs. kir. kamarás, huszárezredes, johannita lovag használta a kastélyt a II. Világháborút követő államosításig.  A hányatott sorsú kastélyt, az orosz csapatok legénységi szállásként használták,majd általános iskola, tsz-major, és óvoda, majd varroda volt. 2002-ben eladták, azóta magántulajdon.
Batthyány-kastély
Batthyány-kastély
A Batthyány család kastélya 1893-ban épült, barokk stílusban, később eklektikus stílusban átépítették. Iskola, vagy nevelőotthon funkciót töltött be, de működött cserkészotthonként és panzióként is. Jelenleg magántulajdonban van, elhagyatott 2014 elején

Batthyány-Arz-kastély
Batthyány-Arz kastély
  • Meggyeskovácsi Petőfi park 1
  • Batthyány-Arz kastély
  • Tel: 95/492-164
  • panzió
  • GPS:47.16367,16.867696
  • Map
Az egykori Batthyány-Arz-kastély barokk stílusban épült a 18. században. A 19. sz. második felében részben átalakították  eklektikus stílusban. Emeletén stukkódíszes termek. Napjainkban vendégfogadó, vadászkastély.  A közeli Jánosmajorban található a Mesterházy kastély is.

Mikosd-kastély
Mikosd-kastély

Mikosszéplak községtől keletre fekvő Mikosdpuszta korábbi neve Belső-Soreke volt. A pusztát akkor létesítették, amikor báró Mikos Ede itt építtette fel a romantikus historizmus stílusjegyeit magán viselő, döntően neogótikus formaelemeket hordozó, rendkívül reprezentatív új kastélyát. Az építkezés 1857 és 1866 között zajlott, a komplex épület kápolnával és pálmaházzal is rendelkezett egykor. A kastély saját áramfejlesztővel, és központi fűtéssel volt felszerelve.

A kastély történetéhez hozzá tartozik, hogy Mikos Ede idősebb lánya, Olga 1871-ben Mikosdpusztán tartotta esküvőjét a mexikói császár örökbefogadott fiával, a mexikói trónörökös herceg Yturbide Salvatorral. Mikos Ede halála után a család eladósodott, a kastély 1891-ben Zierer Vilmos bécsi bankár vásárolta meg. A kastélyt az orosz csapatok is kifosztották. de volt SZOT tulajdonban is, majd gyermeküdülőként is működött. Később Hunguest-vagyonba került, majd az 1995-ben Hartmuth Hess, német vállalkozó vásárolta meg a  63 szobás épületet. A kastély romló állapotban egy magyar vállalkozás tulajdonában van jelenleg.   (forrás:mikosdkastely.freewb.hu)  
Mikosdszéplak közelében erdős területen eldugva található a különleges hangulatú Mikosd kastély. Hosszú gesztenyafasor szegélyezte úton lehet megközelíteni a díszkapu romos bejáratán keresztül. A romos épületet egy kétséges állapotú hídon át lehet megközelíteni, látogatásunkor őrizték az omladozó falakat. A kastélykertben még felfedezhetők a vizes élőhelyek, és a szökőkkút romjai. Az épületbe már nem lehet belépni, életveszélyes a belső állapota, mondhatjuk úgyis, a haláltusáját vívja az egykor pompás épület.


Széchenyi-kastély
Széchenyi-kastély Peresznye
  • Peresznye Hunyadi János utca 85
  • Széchenyi-kastély
  • szociális otthon, látogatható
  • fotó: délután napfényes
  • közelben park és tó
  • Tel: (94) 365 115
  • hu.wikipedia.org/wiki/Peresznye
  • GPS:47.421736,16.656775
  • Map
A volt Széchenyi kastély: 1727-ben épült barokk stílusban, átalakítása eklektikus stílusban 1880-ban történt.
-Az út szélén találsz csak parkolót, és ha kedvesen megkéred a portást, beenged körülnézni. Díszes kőurnákkal szegélyezett sétány vezet át a szépen ápolt kastélyparkon.  A délutáni nap   fénysugarai jól megvilágítják a különlegesen szép lépcsős főbejáratot. A főhomlokzat csúcsát a hajdani címer ékíti. Ha körbejárod a kastélyt, az oldalfalakon is találhatsz kisebb szobrokat. A kastély idős lakói szívesen szunyókálnak ebben a szép környezetben, a padokra kiülve. A kastéllyal szemben a közút túloldalán hatalmas park fogad, baloldalán  szép kis tóval, és egy hatalmas platánfával.-szerk

Felsőbüki Nagy-kastély
Felsőbüki Nagy-kastély
  • Rábapaty (Alsópaty) Alsópatyi u. 79.
  • Felsőbüki Nagy-kastély
  • Ált. iskola
  • Tel: +36-95/360-040, +36-95/360-547
  • fotó: délután napfényes
    aranyj-rabapaty.pcdj.hu/
    GPS: 47.298569,16.925966
  • Map
A kastély építésének idejéről biztos adatunk nincs, de a monda szerint már a Wesselényi féle összeesküvéskor fontos központ volt.  Az összeesküvés után a birtokot az Eszterházyak kapták meg. A felsőbüki Nagy családé vásárlás útján lett. Építését a XVII. század végére vagy a XVIII. század elejére teszik, épitési barokk stílusa erre az időre vall. A XVIII. században már kegyúri kastély volt. A mai alakját a XIX. században kapta, amikor nagy átalakítást végeztek rajta. A kastély ablakai, kandallói, mennyezeti stukkói és az épületen kívül lévő kőkút műemlékké teszik.

Széll-kastélyhotel
Széll-kastély
1865-ben vásárolt Rátóton birtokot Széll József, melyen egy földszintes udvarház állt. Ezt fia, Széll Kálmán 1890-ben Hauszmann Alajos tervei alapján reprezentatív, 18 szobás kastéllyá építtette át. Gyakran megfordult itt Deák Ferenc is, aki a hagyomány szerint 13 fát ültetett az aradi vértanúk emlékére.

Szentgyörgyi Horváth-kastély
Szentgyörgyi Horváth-kastély
Szentgyörgyi-Horváth-kastély: 1790 körül épült, késő barokk stílusban, Hefele Menyhért tervei alapján. Építtetője Szentgyörgyi Horváth Zsigmond volt. Egyemeletes épület. A XIX. század végén eklektikus stílusban átalakították. 1905-1945 között a szombathelyi püspök nyaralója volt. (WIKI)
-2012 nyarán elhagyatott állapotban találtunk rá. Szerencsére a kapu tárva nyitva volt, és nagy örömmel fedeztük fel, hogy  parkjában nagyon szép emlékhely található. Az aradi vértanúk emlékére állított oszlopok félkörívben fogják közre a kör alaprajzú díszkutat, mely a kastéllyal szemben helyeszkedik el. A hátsó bejárat feletti családi címer leverve. A sors furcsa fintora, hogy a falubeliek tudomása szerint osztrák tulajdonban van. Parkjában egy nagy fűzfa árnyékában csendesen szunnyad egy öreg gőzősmozdony a kis utazókocsijával együtt.

Széchenyi-kastély
Kornis-Széchenyi kastély

A rumi kastélyt valószínű, hogy a XIX. század első évtizedeiben, esetleg még ezt megelőző időkben építhették a Bezerédjek klasszicista stílusban. A kastély eredeti felépítettsége igazán különleges lehetett abban, hogy kocsival lehetett behajtani az épületbe, amelyet nyeregtető fedett, fűtése kandallókkal és cserépkályhákkal történt.
Széchenyi Péter a tulajdonába került régi kastélyt, az északi és a déli oldalon erőteljesen átalakította, illetve folytatta a Bezerédjek által megkezdett bővítést. Ennek hatására teljesen megváltozott az épület arculata. A XIX-XX. századi kastélyfelújítások során a stílusjegyek keveredtek, ezért is beszélhetünk klasszicista stílusról. Érdekes és építészetileg meghökkentő, hogy a főhomlokzati rész jobb sarka félköríves, míg a többi szögletes.

 

Hatvany-Deutsch-kastély
 Hatvany-Deutsch kastély
  • Sárvár Szatmár u.
  • Hatvany-Deutsch kastély
  • GPS: 47.256806,16.950915
  • Map
A Hatvany-Deutsch-kastély (más néven Cukorgyári-kastély) kastély Sárvár területén, az egykori cukorgyár mellett. Schannen Ernő budapesti műépítész tervezte. A Hatvany-Deutsch család fő címermotívuma, a négylevelű lóhere látható címerpajzsban. Nincs műemléki jegyzéken.

Az épület összes alapterülete: 2756 m2. Mindez négy szinten oszlik el. A cukorgyár lebontása után a területet üdülő- és lakóövezetté minősítették. A kastély a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő közvetlen közelében található. (forrás:Wiki)


Nádasdy-vár
 Nádasdy-vár (kastély)
  • Sárvár Várkerület 1.
  • Nádasdy-vár (kastély)
  • Tel: 36 95 320 158
  •  K-V9-17
  • sarvar
  • email: info@nadasdymuzeum.hu
  • GPS: 47.251716,16.937129
  • Map

A vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is a vár Károly Róbert királyi birtoka volt, amelyet a Németújvári család elbitorolt, majd Köcski Sándor visszaszerzett a királynak. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király a belső udvari köréhez tartozó Kanizsai János esztergomi érseknek adta. A Kanizsai család hűtlensége miatt több tucat évre a Garai család illetve Ozorai Pipó birtokába került. 1424-től ismét Kanizsai-birtok, majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg. A Kanizsaiak a 15. század végére zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várrá építették ki.

A következő évtizedekben Sárvár lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelmül 1549 és 1562 között fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta; ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. A török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc, a 16. század végén vitéz seregvezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, a török hódoltság területére behatolva. Halála után özvegye Báthori Erzsébet is lakott falai között, őt 1610-ben a felvidéki Csejte várkastélyában Thurzó György nádorispán parancsára elfogták, és haláláig várfogságban tartották. A 17. században Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, aminek földesura III. Nádasdy Ferenc volt, aki az országbírói hivatalt viselte. Ő építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet, aminek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el. A főnemes azonban belekeveredett a Habsburg császári ház elleni Wesselényi-féle összeesküvésbe, melynek napvilágra kerülése után a bosszú nem maradt el. Ferenc országbírót társaival együtt lefejezték, óriási birtokait elkobozták. Sárvárt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt gróf Draskovich Miklós vásárolta meg az akkori időkben hatalmas összegnek számító egymillió háromszázezer forintért. A Rákóczi-szabadságharcban rövid ideig uralták a felkelők. A 18. század második felében Szily Ádámé volt; ő festette a díszterem falainak képeit. Ezután az Esterházy főnemesi família szerezte meg. Utóbb a Wittelsbach család birtokolta 1945-ig.

A katonai jelentőségét elvesztő középkori várat későbbi földesurai jelentős mértékben átalakították, a legjelentősebben a 19. század elején a modenai Estei család. Ők feltöltették a külső vizes árkokat, és klasszicista stílusban újíttatták fel az épületeket. Utolsó birtokosai a bajor Wittelsbach-ház királyi hercegei voltak; ők 1945-ig töltötték itt idejük egy részét. (forrás:Wiki)


Festetics-kastély
 Festetics-kastély Simaság
  • Simaság (Felsőság) Szabadság u. 26.
  • Festetics-kastély
  • Kórház, pszichiátriai betegek otthona
  • Tel: 94/388-090
  • GPS:47.424839,16.84196
  • Map

 

A kastélyban született született Festetics György, a keszthelyi Helikon kastély egykori tulajdonosa. Szerette a művészeteket, hiszen 1817-től évente ismétlődő Helikon irodalmi ünnepségeket rendezett. A barokk kastély a XVIII. század végén épült, feltehetően Hefele Menyhért tervei alapján. A fogadóterme dór oszlopokkal díszített  egyedi megoldású. Jelenlegi formájában késő barokk, klasszicista stílusú  épületet oldalszárnyakkal egészítették ki.  A kastély 1956-tól egészségügyi intézmény. Jelenleg pszichiátriai betegek otthona.

Felsőbüki Nagy-kastély
 Felsőbüki Nagy-kastély
  • Sitke József Attila utca1
  • Felsőbüki Nagy-kastély
  • Tel: 36-95 572-000
  •  szálloda mérsékelt ár
  • sitkeikastely.hu/
  • GPS :47.236926,17.016427
  • Map
A kissitkei Felsőbüki Nagy kastély középkori alapokon nyugszik, castrumként fontos szerepet töltött be a török elleni harcokban. Az egykor erődítményszerű épületet előbb barokk, majd 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Az átépítés miatt tört alaprajzú, északkeleti oldalán konzolos erkély található. Bejárata előtt áll a "Búsuló Krisztus szobor", melyet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatott 1734-ben. A kastélyban 1946-tól általános iskola működött, majd 1982-ben két vállalkozó szellemű család a kastélyprogram keretén belül vállalta, hogy felújítja. 1983-tól kastélyfogadóként üzemel.  (forras:sitke.hu)

Nádasdy-kastély
 Nádasdy-kastély Sorkifalud
  • Sorkifalud, Taródháza major
  • Nádasdy-kastély
  • Tel:
  • GPS: 47.12694,16.717006
  • Map
Az egykori Nádasdy-kastély 17. sz. végéiről származik kora barokk,stílus jellemzi. Felújítva eklektikus stílusban a 19. sz. végén volt. Az épület körül kert és majorság. Ez Nyugat-Magyarország legrégibb téglakastélya, melynek különlegessége, hogy mindkét szintje boltíves szerkezetű. Jelenleg külföldi tulajdonban van. Nem látogatható.

Szapáry-kastély
 Szapáry-kastély
  • Sorokpolány Fő u. 115.
  • Szapáry-kastély
  • Kolos László dán állampolgár tulajdona
  • sorokpolany
  • GPS: 47.138257,16.678436
  • Map

 

A sorokújfalui kastély elődjét és uradalmat 1891-ben vásárolta meg Mikos Jánostól gróf Szapáry Géza m. kir. Főudvarmester idősebb fia, Szapáry László számára, aki akkor köszönt le a londoni nagyköveti posztról. A Szapáry család a kastélyt teljesen átépítette Meinig Artúr műépítész tervei szerint. 1898-ra már biztosan elkészült az eklektikus (historizáló) épület. A család anyai örökség révén 1884-ben megszerezte a velencei Morosini-gyűjtemény egy harmadát, így jelentős képzőművészeti alkotások kerültek a falai közé. 1912-ben Gött Gyula vette meg, majd tőle 1916-ban dr. báró Haupt-Buchenrode István tulajdonába kerül. 1927-28-ban a báró jelentősen átépítette Leopold Bauer bécsi építészprofesszor tervei szerint. Az átalakítás során a rezidencia korábbi gazdag historizáló architektúráját leredukálták. A II. világháború végén a szovjetparancsnokság hadikórház céljára vette igénybe a kastélyt, a benne talált levéltári iratokat elégették. 1946-ban a kastélyt a község kapta meg, 1947-től népi kollégium, 1953-tól lakás, DISZ és párthelység valamint raktár céljaira használták. Az 1950-es évek közepétől óvoda és iskolaként működőtt 2002-ig. Ekkor az épület Kolos László dán állampolgár tulajdonába került, teljes helyreállítása jelenleg is zajlik. Építész tervező: Makay Tamás, belső festési tervek és kivitelezés: Veledits Lajos restaurátor művész, a kovácsoltvas kapuk, kandalláberek és előtető tervezője és alkotója: Juhász Gyöző díszkovács, az íves főlpcső Fülöp Ferenc kőfaragó mester munkája, a parkot Józsa Miklósné táj- és kertépítő mérnök tervezte. Az újjáépítés megvalósításában nagy érdemük van az alábbi uraknak: Földes Tibor, Gáspár András, Győrfy József, Nagy Miklós és Mohácsi Ferenc. (Forrás: Kolos László Sorokpolány)

Festetics-kastélyszálló
 Szentgyörgyi Horváth- vagy Festetics-kastély
  • Szeleste, Arany János u. 37.
  • Szentgyörgyi Horváth- vagy Festetics-kastély
  • kastélyszálló
  • Tel: 36/95/565-001
  • E-mail:info@szelesteikastely.hu
  • Nyitva: Bejelentkezéssel
  • GPS: 47.306968,16.828334
  • Map

 

Az alsószelestei kastélyt 1855-ben szentgyörgyi Horváth Ádám építette a kastély tornyán lévő kronosztikon szerint angol skót stílusban. 1871-ben vette át a birtokot gróf Festetics Andor, aki már a következő évben megkezdte a kastélypark építését. 1926-ban a parkot arborétummá fejlesztette Baich Mihály. Ezidőtájt érte el a mai 13 hektáros területét.

Az orosz megszállás és a kommunista diktatúra kezdetén Baich báró vagyonát is államosították, de a kastélyban lakhatott továbbra is, a falu népe nem bántotta. Aztán a Vas megyei pártszervek kilakoltatták, akkor a volt parádés kocsisa fogadta be, nála lakott évekig, majd 1955-ben, egy vasárnapi mise alatt otthon öngyilkos lett.

Az akkor már lakatlan kastély 1954-ben leégett. 1990-ben fejeződtek be a helyreállítási munkálatai, ma kastélyszállóként fogad vendégeket, az arborétummal körűlvett területen. (forrás:Wiki)


Festetics-kastély
 Festetics-kastély
  • Szombathely, Bogáti út 32
  • Festetics-kastély
  • szociális otthon
  • Tel: 46/501 660
  • GPS : 47.205528,16.673463
  • Map
  • kirándulás kornyeken
Szentkirály-Bogát uradalom területén 1856-ban állt egy kúria, ezt Festetich Dénes vásárolta meg. És az építészetnek hódoló földbirtokos a saját tervei alapján belefogott a kastélyának a megépítésébe. 4 év alatt egy csodaszép romantikus angol gótikus stílusú kastélyt építettek 64 szobával.
A kastélyhoz építettek egy télikertet is és a korábban a kúriához tartozó kis franciakertet egy szökőkutas, szobrokkal díszített angolparkká alakították. A kastély később Festetich Kálmán birtokába került, és a kastély az ő nevét viseli.
A kastély berendezése a korabeli feljegyzések szerint igencsak fényűző volt, telis tele antik műtárgyakkal, festményekkel, fegyverekkel és értékes keleti szőnyegekkel. A kastély rendszeren adott otthont nagy vadászatoknak és báloknak, igen pezsgett itt a társasági élet akkoriban.
Sajnálatos módon a II. világháborúban a szovjet katonák megszállása teljesen tönkre tett mindent az épületben, minden, ami érték volt elveszett, később hadikórház működött a kastélyban. 1945-ben államilag kisajátítottá vált a kastély, majd 1950-től a Megyei pártfőiskola, 1968-tól az MSZMP oktatási központja működött az épületben.
1981-től a Fővárosi Tanács kapta birtokba a kastélyt. A Tanács felújítatta az épületet, és szociális otthon létesült benne. Jelenleg is idősek otthonaként funkcionál a kastély.
A kastély parkja természetvédelmi terület, az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.
Kellemes sétálni a több mint százéves fák árnyékában. A 11 hektáros parkban csodás mamutfenyő példányok magasodnak az ég felé, itt él a megye legnagyobb 32 méter magas és 132 cm átmérőjű mamutfenyője. A park engedéllyel látogatható, de az épületet az idősek nyugalma végett csak kívülről lehet megtekinteni. (forrás:szombathely)

Ernuszt-kastély
 Ernuszt-kastély
  • Szombathely, Ernuszt Kelemen utca 1
  • Ernuszt-kastély
  • Herman Ottó Kertészeti, Környezetvédelmi,
  • Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium
  • Tel: 94 / 512-423 titkárság
  • herman
  • GPS: 47.240918,16.579527
  • Map
  • kirándulás kornyeken
Szombathelyen az Ernuszt-kastély a hajdani Olad falvának a kastélya volt, azonban 1950 óta Olad már Szombathelyhez tartozik. Az oladi birtokot 1822-ben Széchenyi Ferenc vásárolta meg, a Széchenyi család jószágigazgatója volt Ernuszt József, aki a birtokon lévő két ház közül az egyikre emeletet építtetett. 1857-ben József fia Ernuszt Kelemen vette át az oladi birtok irányítását. 1870-ben tűzvész volt a birtokon és az akkori épület leégett, helyére Ernuszt Kelemen egy barokk stílusú kastélyt építtetett. Az épület homlokzatait 1880 körül átalakították eklektikus stílusban.
Jelenleg az épületben működik a Herman Ottó Kertészeti-, Környezetvédelmi-, Vadgazdálkodási Szakképző Iskola, a parkja sajnos már csak egy szeletkéje a hajdani kastélyparknak, azonban nagyon szépen karbantartott és több ritkaság is fellelhető a növények között.
(forrás:szombathely)
Czitkovits-Ambrózy-Sövegjártó-Sarlay-kastély
Bagolyvár SzombathelyPhoto:Szabados Zoltán
  • Szombathely, Bagolyvári sétány (Náray és Jókai utca sarka)
  • Bagolyvár
  • Gyermekek Háza volt, jelenleg magántulajdon
  • Tel:
  • GPS: 47.223228, 16.607779
  • Map
  • kirándulás kornyeken
A romantikus kastélyt az 1800-as években építette Cvitkovits Károly császári és királyi vármegyebiztos. A kastély hamarosan az Ambrózy család tulajdonába ment át. Ambrózy György császári és k. kamarás volt. Az épületet Sövegjártó ügyvéd úr vette meg. Ő rakatta a kastély tetejére a hatalmas vasbaglyot. A helybeliek így nevezték a kastélyt. A bagoly később eltünt, de a kastély története tovább folytatódott. Házasság révén a Sarlay családé lett a "bagyolvár", ésaz új feleség igen jószívű ember volt, sokat törődött a szegény emberekkel. A háborúk során először a Gestapo, majd az orosz titkosszolgálat rendezkedett be az épületben. A Rákosi rendszerben itt működött az AVH, és kínzókamrákat is kilalakítottak itt. Elizabeth Kovács önéletrajzi regényében emlékezik a kastélyban történtekről az AVH kapcsán. A kalandos történelem során később úttörőház, majd gyermekház lett. Jelenleg magántulajdonban van a szépen felújított romantikus bagolyvár.

Saághy-kastély
 Saághy-kastély
A historizáló, neobarokk kastély története összefonódik az arborétuméval. A 20 hektáros terület akkori tulajdonosa, Saághy Mihály az 1860-es években kezdte el az arborétum kialakítását, a növénytelepítések nagy része a faiskolához kötődött. A kert kialakítását Saághy István folytatta, ő építtette a kastélyt is az 1920-as években.

A háború után az épületet – az arborétummal együtt államosították, kezelője - a Szombathelyi Erdészeti Zrt. jogelődje – a Szombathelyi Erdészet lett. A 70-es évek közepén az erdészetet összevonták a Nyugat-Dunántúli Fűrészüzemmel, így alakult meg a Fagazdasági Kombinát (Falco). A rendszerváltás után a céget kettéválasztották, az erdészetet nem privatizálhatták, hiszen az a mai napig az állami erdőket kezeli. A Falcot viszont igen, ráadásul a szétválasztáskor a Falconál maradt a kastély, így került ki az állami tulajdonból a kastély.

Az épület közben folyamatosan lakott volt, az erdészet szolgálati lakásai voltak benne, a cég nyugdíjasai laktak ott. Ez egyébként jelentősen csökkentette az épület értékét is, ami az évtizedek alatt leromlott. Jó néhány évvel ezelőtt az ismert szombathelyi vállalkozó, Csonka Tamás vásárolta meg, a lakók maradtak a lakásokban, igaz, közben néhányan elköltöztek. Csonka végzett is némi állagmegőrző felújítást, lecseréltette a tetőcserepet, megcsináltatta az esőcsatornát, majd bő két évvel ezelőtt eladta az ingatlant. (forrás:nyugat.hu)


Szegedy-kastély
 Szegedy-kastély
1587- től indul az épület története. Ekkor még a Majthényi család birtokában volt az épület.
A Szegedy-Ensch kastély történetét vizsgálva a XVII. századba, sőt még régebbre vezetik a források a kutatót. A kastély előzménye egy kora-barokk stílusú emeletes, árkádos udvarház volt, mely a Gyöngyös patak menti középkori vízi-vár bővítésével jött létre.
A Mezző Szegedi Szegedy család 1816-ban vásárolta meg a tekintélyes méretű Hermáni birtokot és vele együtt a rezidenciát, majd a kor meghatározó építészeti stílusának szellemében átépítette azt.
Az 1800-as évek első évtizedeiben az egykori udvarház szolid eleganciát sugárzó klasszicista kastéllyá épült: homlokzatát sávozott architectúra díszítette, hangsúlyos középrizalittként komponált főbejáratát családi címert tartalmazó timpanon koronázta. Az épületet angolpark övezte, előtte pedig – karéjos elrendezéssel – az uradalmi épületek sorakoztak. A II. világháború idején a Szegedy család külföldre menekült. Távozásuk után, orosz katonák szállták meg a rezidenciát. A háború utáni években gépállomás volt az egykori kastélykertben, magában az épületben pedig szolgálati lakásokat, illetve irodákat alakítottak ki.
  forrás: http://oreghazak.hu/

Ambrózy-kastély
 Ambrózy-kastély
  • Tanakajd Tana u. 12.
  • Ambrózy-kastély
  • Vas Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás
  • Tel:(94) 577-410; 577-411
  • GPS: 47.188010, 16.739848
  • Map

 

Klasszicista Ambrózy-kastély eredi épülete 1820 körül klasszicista stílusban épült. 1869-ben az Ambrózy-család vett meg. Ambrózy Migazzi István kiváló kert és arborétum-építő volt világszerte.1942-ben a kastélyt a szalézi Szent Ferenc társaság örökölte, majd 1945-ben államosították.1954-től a Vas Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás működik benne. Parkja természetvédelmi terület számos növényritkasággal.

Markusovszky-kastély
 Markusovszky kastély

 

A XVIII. századi Wittnyédy (későbbi Markusovszky) -kastélyt 1820-ban klasszicista stílusban átépítették, majd a század második felében eklektikus stílusban alakították át. Az egykori híres lakójáról Markusovszky-kastélynak nevezett épület a kemény-egerszegi részen áll. A Wittnyédy családtól Kiss Gyula vásárolta meg (emiatt Kiss-kastélynak nevezték), akinek lányát Markusovszky Lajos vette el. A egyemeletes, T alaprajzú épület szép park közepén áll. Bejáratánál álló oszlopai nyitott erkélyt tartanak. A kastély jelenleg panzió.


Schilson-kastély
 Schilson-kastély
  • Vassurány Vasút u. 2
  • Ált. iskola, óvoda és művelődési ház
  • Schilson-kastély
  • U alakú
  • Tel 94/555-025
  • GPS: 47.283256,16.703504
  • Map

Fényes Elek szerint " Itt van Rottermann és Patzenhoffer nagyszabású, szépen berendezett, kényelmes kastélya, melyet a múlt században báró Schilson építtetett. Utána a gróf Sigray -család tulajdonába került, azután következtek mint tulajdonosok: gróf Zichy Bódog, a Festetich grófok, gróf Motesiczky , a Károlyi grófok és gróf Pálffy-Daun Vilmos, akitől a jelenlegi tulajdonosok vásárolták meg."

A barokk stílusú Schilson-kastély a 1723-ban épült. Földszintjén volt a Sala-terrana és a kápolna. Jelenleg iskola, óvoda, könyvtár és orvosi rendelő működik az épületben. (forrás:Wiki)


Új-Ebergényi-kastély
 Új-Ebergényi-kastély
  • Vasszécseny, Kossuth Lajos u. 36.
  • Új-Ebergényi-kastély
  • Tel: +36 / 94 377-340
  • Nyitva: Bejelentkezéssel
  • GPS: 47.185877,16.770723
  • Map

A Vasszécsenyi Új –Ebergényi kastély a XVIII. század végén épült a megye területén hozzá hasonló épületekkel egy időben ( Répceszentgyörgy, Szarvaskend ). A neves építész Hefele Menyhért nagy hatással volt a Szombathely környékén folyó világi építkezésekre is. Bár erre sem írásos, sem tervrajzok által bizonyítható forrást nem ismerünk, a Hefele tervezte épületek és a Vasszécsenyi Új-Ebergényi kastély stiláris kapcsolatai igen szembetűnők.
Anhreith György János, Hefele legjobb tanítványa, aki a szombathelyi építkezéseken is állandóan segédkezett. Hefele csupán a koncepcióban és a homlokzat kialakításába szólhatott bele határozottan, a pallértervet és a szerkezeti részleteket – a tetőt is – Anhreitre bízta.
A családi címer főmotívumaiban az Ebegényi ősi címer jegyeiben viseli, mellékrészeiben a Viczay heraldikai elemeit is magába foglalja. Arról van tehát szó, hogy a családon belüli birtokmegosztás a XVIII. század végén megtörtént ugyan, de a családi kötelékek továbbra is fennmaradtak. A kastély egy hatalmas park közepén áll, északról a Gyöngyös patak határolja. A kastély és az azt övező egykori park elrendezésében őrzi még a barokk kornak azt a felfogását, hogy az építmény a kert lehetséges eszmei központjában álljon. Az Új-Ebergényi kastély megjelenésében elüt a korábbi barokk kastélytípusoktól, tömegében ugyanis egy egyszerű mértani test. Egyenes, határozott körvonalait nem bontja meg semmi; a végigfutó gerendázat, az egyértelműen lezárt falsíkok mentesek a barokk átvágásaitól, a hullámzó vonalak mozgáskeltő hatásától.

Tervezője a tiszta, áttekinthető szerkezetet a klasszicizmusra jellemző építészeti elemekkel ékesítette, amellyel korának korszerű éppen a kastélytípusok előremutató építészeti irányzatában jelenthetett előrelépést. A kastélyok dísztermének kiképzése mindig a megrendelő gazdagságának, igényességének lehetőségeit is jelzi. Az Új-Ebergényi kastély dísztermének kialakítása egy mértéktartó, minden bizonnyal a család akkori gazdasági viszonyaihoz igazodó képet mutat.

A mennyezetet a korra jellemző copf stílusú lombfüzér és palmettás levélmotívum díszíti, melyhez jól idomul a mívesen megoldott fogrovatos belső párkány és a ión fejezetes pilaszterek sora, a köztes falfelületeket nem díszítik festmények. A XVIII. század végén, amikor az Új-Ebergényi kastély épült, a család vagyon megosztása nem tette lehetővé a díszterem igényesebb kialakítását. Emeli a díszterem fényét a korhűen visszaállított táblás parketta, melyhez ízléses és stílusos berendezést készíttetett a megrendelő.


Ó-Ebergényi-kastély
 Ój-Ebergényi-kastély
  • Vasszécseny, Munkás u. 3 Fasor u. 10 (főbejárat)
  • Ó-Ebergényi-kastély
  • Tel: 94/377-944
  • Nyitva: Folyamatosan látogatható
  • video
  • GPS:47.181059,16.760692
  • Map

Az Ó-Ebergényi kastély középkori eredetű alapokon nyugszik.  Mária Terézia kori az eredeti  felépítmény, amely egykoron U alaprajzú volt, azonban a századforduló tájékán a nyugati szárnya leégett. 1945 után gazdasági épületként funkcionált, majd 1983-ban megkezdődött a helyreállítása. A megmaradt csonka épületrészt kastélyhotelnek  alakították át. A kastély a magyar barokk egyik legszebb épülete Vas megyében. Dísztermét is a barokk jellegzetes vonásai díszítik. Ión falpillérek, stukkódíszek tagolják a belső architektúrát.
A kastélyt körülvevő közel 3 hektáros őspark, valamint a gyönyörű környék rendkívüli lehetőségeket nyújt a pihenést, a természetet kedvelő vendégeink számára.

A Rákóczi szabadságharc bukása után a bécsi udvar elrendelte, hogy le kell rombolni mindazon várakat, amelyek a kurucoknak védelmül szolgáltak, valamint azokat, amelyek erős fészkei lehetnek egy revolutiónak. Csak azoknak kegyelmezett meg a császári parancs, amelyek lakókastélyokká épültek át. Valószínűleg e rendelkezésnek esett áldozatul a szécsenyi udvarház is, - s ekkor léphetett be, feltehetően házassága révén, Szécseny történetébe németújvári Batthyán Alajos gróf, aki a lerombolt udvarház helyén felépíttette a ma is álló barokk úgynevezett Ó-kastélyt. A kastély főbejáratával szemben egy hatalmas kőhíd íveli át az egykori vizesárkot. Valószínűleg itt lehetett az a felvonóhíd, amelyet veszély esetén felhúztak.A falu történetébe új színt hoztak a XVIII. század közepén betelepült Ebergényiek, akik Zala megye egyik legrégibb adományos birtokú családjához tartoztak.

Egy 1857-ből származó kataszteri térkép alapján tudjuk, hogy ekkortájt Szécsenyben már két Ebergényi féle kastély létezik. Az egyikhez Ebergényi István neve van írva (ez az Ó-kastély), a másikhoz pedig Ebergényi Viktor neve (ez az Új-kastély). Valószínű, hogy az Ebergényiek megosztoztak a birtokon és a másik fél felépíttette az Új-kastélyt.
A kastély főhomlokzatára rávezetett az egykori jobbágyfalu, Szécseny egyik tágas utcája (ma Kossuth Lajos utca). A főhomlokzat timpanonjában az Ebergényi címer van elhelyezve. A kastély építési ideje az 1790-es évekre tehető, tervezője a Szombathelyen tevékenykedő Hefele Menyhért lehetett. (vasszecseny.hu)

Ha ez kevés lenne a szellemek iránt érdeklődőknek, akkor ők látogassák meg Ó-Ebergény kastélyát Vasszécsényben!

Ennek a kastélynak a paranormális jelenségei után csupán 2009-ben kezdtek el kutatni.
Az egész akkor kezdődött, amikor néhány éve kiállítást szerveztek az épületbe. Az egyik nő, aki a képeket készítette, észrevett azokon egy arcot.
Hamarosan kiderült, hogy a kastély hemzseg a megmagyarázhatatlan jelenségektől. Volt, aki éjszakánként lépteket, suttogásokat hallott az üres szobákban, de mások hátborzongató sikolyokra, zörgésekre kapták fel a fejüket.
A rejtélyes arc megjelenése után, már nem csak zajok borzolják az emberek idegeit, hanem szellemek is, amik guggolnak, vagy éppen suhanó árnyként lebegnek el.
Hogy kik lehetnek a kísértetek, azt rejtély övezi, hiszen nem bizonyítható, hogy az egykor itt éltek szellemei lennének, elvégre ötszáz év alatt rengetegen jártak az épületben.
Választ talán az a titkos folyosó adhatna, amit a középkori kastélyhoz építettek, csak éppenséggel azt még mindig nem sikerült megtalálni.  (Forrás: Ghost Hun)


Erdődy-kastély
 Erdődy-kastély Vép
  • Vép, Szent Imre u. 36-38.
  • Mezőgazdasági középiskola volt
  • Erdődy-kastély
  • Tel: 94/543-200
  • Nyitva: Bejelentkezéssel
  • története
  • GPS:47.230621,16.71751
  • Map

 

A kastély építésének pontos története kevésbé ismert, azt azonban tudjuk, hogy az idők folyamán nem egyszer átépítették, és gazdát is cserélt. Több neves történelmi személlyel is kapcsolatba került az épület: Bakócz Tamás és az Erdődy család mellett a szigetvári hős, Zrínyi Miklós, valamint Bercsényi Miklós és Széchenyi István neveit említhetjük.
A kastély történetében az első datálható átépítést 1615-ben Erdődy Tamás (Erdődy II. Péter fia) végezte el. Bár pontosabb leírás nem maradt fenn, de valószínű, hogy az épület ekkor kapta meg négyszögletes formáját, árkádos, oszlopos reneszánsz udvarát, tornyát és bástyáit.
Gróf Erdődy I. Sándor és felesége, Csáky Krisztina – akit szépsége miatt „vépi Vénusznak” is neveztek - 1675-ben tovább folytatták a kastély renoválását. Zsindellyel fedték a várat, 1692-ben pedig kápolna került a délkeleti oldalra. Férje halála után Krisztina kétszer is férjhez ment, először gróf Draskovics Miklós országbíróhoz, majd megözvegyülése után gróf Bercsényi Miklóshoz, akivel a lakodalmat Vépen tartották.  A kastély újabb átépítése 1726-ban, Erdődy II. Sándor irányítása alatt történt. Ekkor kapott az épület a 18. századi ízlésnek megfelelő barokk stílusú vakolást és festést, felépült a rézburkolatú toronysisak, megszüntették a magtárakat és az istállókat, helyettük lakószobákat alakítottak ki.
1729-ben Erdődy László és Lajos érdekes módon osztoztak vépi örökségükön: a kastélyt mértani pontossággal osztották ketté. Az osztozási vonalon a folyosókat befalaztatták.
A 19. században Erdődy III. Sándor utazó, tudós, művész és botanikus volt a tulajdonos, aki 1845-ben a kor divatos építészeti irányvonalának megfelelően, angol Tudor-stílusban nagy átalakítást végzett a kastélyon. A főhomlokzati tornyot bástyává formálták, sarkaira pedig további négy fogazott kisebb bástyát helyeztek. Az eredeti épületből ma már csak a lépcsőház korlátja, a faragott kőlépcső, a pompeji oszlop és a reneszánsz ihletésű sgraffito díszítés látható, melyhez Raffaello, híres olasz festő és építész színes metszeteit használták fel. A termek berendezéséről Pulszky Ferenc 1877 nyarán az Erdődy családnál tett látogatása után tudósított a Fővárosi Lapok egyik cikkében: velencei csillárok, családi arcképcsarnok, Tiziano Vénusza, holland intarzia, kínai porcelánok, sok arany és ezüst, a könyvtárban a magyar és az angol irodalom legkiválóbbjai.
Ebben az időben épült fel a kastély nyugati sarkához a pálmaház is egy Velencéből származó szökőkúttal. A kutat ma a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. A kastély átépítését Erdődy IV. Sándor is folytatta, az északi szárnyon lévő duplakaros lépcső helyére szobák és fürdőszobák kerültek, az üvegházhoz épített pavilon tetejét terasszá alakították, a kápolna mellé pedig sekrestye is került.
Erdődy Ferenc 1940-ben vette át a birtokot, melyet aztán a Tanácsköztársaság idején államosítottak.
Az I. és a II. világháborúban hadikórház működött a kastélyban, és a Hadügyminisztérium néhány osztálya is Vépre költözött. 1945-ben a kastélyt pedig 16 családnak utalták ki lakhelyül. A korábban virágzó kastélyban és parkjában óriási pusztítást végeztek. A berendezéseket, tárgyakat széjjelhordták, nagyon sok értékes és ritka fát kivágtak. Mindezek ellenére Erdődy Ferenc 1952-ig nem hagyta el Vépet, családjával a kiskastélyban lakott, Szombathelyen fűrészüzemet vezetett. 1983-ban halt meg Pecölben, ahol élete végéig a falu sekrestyése és harangozójaként szolgálta Istent, itt is helyezték örök nyugalomra. Két fia 1956-ban hagyta el Magyarországot, László (1937- ) Münchenben, Imre (1939-) Innsbruckban él.
A vépi kastély történetében ismételt változást a pápai Mezőgazdasági Gépész Szakiskola Vépre költözése jelentette: teljesen felújították az épületet, a Műemlékvédelmi Felügyelőség irányításával lebontották négyszögletes Tudor-tornyokat, lőréses bástyákat, helyettük a tornyok újra sisakot kaptak, kibontották a korábban befalazott udvari árkádokat. Az épület egészen az 1990-es évek közepéig az iskola diákotthona volt. SZs
Felhasznált irodalom: Kiss Kálmán(1995): A vépi vár és lakóinak története. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Köre, Vép
Az ide látogató ma a kastélyt zárva találja, azonban a kastély néhány épen maradt része megtekinthető: a kiváló akusztikájú árkádos reneszánsz udvar, a főbejárat feletti kettős címer (Bakócz, tolnai Festetich), a kastélykápolna márványtáblái, az Erdődyek címere és a sgraffitos lépcsőház a pompeji oszlopokkal.
(forrás:http://www.kastelyszallo.hu)
 

Karácsony-kastély
 Karácsonyi kastély Vönöck
  • Vönöck Kossuth u. 116.
  • Karácsony kastély
  • Tel: 95/485-007
  • általános iskola
  • GPS: 47.31493,17.156304
  • Map

 

A vönöcki Karácsony kastélyt 1902 és 1903 közt építette Miskolczi Imre neobarokk, neoklasszicista (eklektikus) stílusban. Később a Pfeiffer család, majd a Karátsony család tulajdonába került. A kastélyban 59 évig általános iskolai képzés folyt.  (forrás:Vonock.hu)

Maróthy-kúria
 Maróthy-kúria
  • Zsédeny, Rákóczi utca 31.
  • Maróthy-kúria szálloda
  • Tel:+36 30/233-5964 dr. Fiedlerné Ajtay Zsófia
  • marothykuria.hu/galeria.
  • GPS: 47.339742,16.904214
  • Map

 A Maróthy kastély-kúria, Zsédenyben, Vas megyében található. A Káldy-Maróthy-család 1890-ben romantikus-eklektikus stílusban épített nyárilakja-kúriája. Építtetője feltehetőleg Maróthy László volt, aki 1827-ben született, bár a kúria 1890-ben épült és ekkor már Maróthy Győző volt a kúria tulajdonosa. A kúriát és a hozzá tartozó épületeket 1945-ig a Maróthy család birtokolta, majd azt követően állami tulajdonba került. Később a Fiedler család, Budapestről, megvásárolta az erősen lepusztult épületet, és egy év alatt újjáépítette. Az épületben jelenleg étterem és hotel működik.

A kúria alaprajza kereszttengelyes, tetőzete kontyolt nyeregtető. A szobák mennyezete és a nagyobb felületű falak stukkódíszítésűek. Az épület egyik érdekessége az alsó társalgó egyik falába beépített monogramos téglagyűjtemény. A kúria főbejárata előtti kocsibehajtót elől négy, hátul kettő fejezetes négyzet-keresztmetszetű oszlop tartja. A főbejárat mellett balról és jobbról a Maróthy család és Ajtay család címerei láthatók a falba építve. A pincelejáró bejárati ajtaja rizalitszerű lépcsős pártázattal. Nyílászárói keresztezettek, ablaki diszkrét könyöklővel és törtíves vagy derékszögben megtört szemöldökkel díszítettek. A kúriához egy 2 hektáros arborétumos, gondozott őspark tartozik. (forrás:Maróthy kúria)


Bezerédy-kastély
 Zsennye
  • Zsennye Szabadság tér 3.
  • Bezerédi-kastély
  • Tel: 94/379-017, 06-20/852-7762
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Alkotóháza
  • nem látogatható,
  • Margrander Éva ügyintéző 06-30-464-4159 3313-183
  •  Antoni Judit, alkotóház vezető
  • E-mail: zsennyea@t-online.hu
  • maktar.hu/zsennye-bezeredj-kastely
  • zsennye.hu/
  • GPS:47.108826,16.825469
  • Map
Az Alkotóház eredete tisztázatlan. Vannak, akik úgy vélik, hogy a templomos lovagok lovagháza volt. Tagozódása, beosztása és alakja azt bizonyítják, hogy eredeti rendeltetése nem úrilak volt, míg a feltehetően középkori részek kőből épültek, addig a bővítést már téglából készítették. A kastélyt, illetve annak eredeti épületét a Sennyey család birtokolta, a bővítést is a Sennyey család kezdte el. A XVI. században, még Sennyey Ferenc idején, kisebb kúria lehetett, majd a törökök 1532-es hadjárata után rendbe kellett hozatni az épületet. Ekkor (1550-es években) igényesebb  kastéllyá bővítették, a malom és az udvarház körül vizesárok készült. A kastély erődített jellegét bizonyítja az is, hogy később még más családok is őriztették értékeiket Zsennyén. "..a Rába mögött lévő építmény biztonságosabb voltát támasztja alá az az adat is, amely szerint Sitkey Jakab özvegye, Tahy Anna 1576-ban itt, Sennyey őrizetében tartotta értéktárgyait, nem pedig családjának a Rábától keletre fekvő sitkei kastélyában." A kastély egy darabig a Sennyey család dunántúli ágának a tulajdonában volt, de 1675-től már a család tiszántúli ága volt a kastély ura.  Forrás:http://www.alkotomuveszet.hu

 

Share this

Látogatók

  • Összes látogatás: