Keresés
Nógrád megye
Alsópetény - Prónay-kastély
Kisterenye - Gyürky-Solymossy-kastély
Bercel - Kállay-kastély
Cserhátsurány - Jánossy-kastély
Cserhátsurány - Simonyi-kastély
Csesztve - Majthényi-kastély
Csécse - Keglevich-kastély
Erdőtarcsa - Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély
Felsőpetény - Almássy-kastély
Karancsság - Kubinyi-Prónay-kastély
Keszeg - Huszár-Purgly-kastély
Legénd - Káldy-kastély
Legénd - Nyáry-kastély
Magyarnándor - Buttler-kastély
Mohora - Zichy-Vay-kastély
Nézsa - Reviczky-kastély
Nógrádgárdony Majláth kastély Főnix kastélyszanatórium
Patvarc - Majláth-kastély
Romhány - Prónay-kastély
Ságújfalu - Kubinyi-Prónay-kastély
Szécsény - Benczúr-kastély
Szécsény - Forgách-kastély
Szirák - Teleki-Degenfeld-kastély
Szügy - Simonyi-kastély
Tereske - Huszár-kastély
Tolmács - Szentiványi-kastély
|
Prónay-kastély |
|
 |
|
| Prónay család építő tevékenységének eredményeképpen jött létre a 19. század végén az az építészeti forma, ami ma is jellemzi a kastélyegyüttest. A Nagykastély, a Kiskastély, a majorsági épület első része és az őrház is egységes megjelenést mutattak, magas tetőformájuk, homlokzati kiképzésük a Nagykastély jellegzetes vonásait ismételte. Az épület mai formájában a település főutcája felől nézve reprezentatív homlokzatával, az épülethez felvezető lépcsősorral és az előtte elhelyezkedő kis tavacskával valóban kastély jellegű megjelenést biztosít. back | |
| Gyürky-Solymossy-kastély |
|
 |
|
|
A különleges hagymakupolás kastély, Magyarországon egyedülálló építmény. Késő barokk stílusban épült. Hasonló építészeti megoldást a mohorai kastélyon találunk. A kastély, a 17. század elején építették, később a 18. században átépítették. Az épület meghatározó sarokpontjain két kör alakú torony helyezkedik el. A kastély egyediségét a zsindelytetős hagyamasisakok különleges látványa csak fokozza. A téglalap alaprajzú épületen koronázó párkány fut körbe. A kastély belsejében id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásai tekinthetők meg. Mindenképpen említést érdemel a 13 hektáros csodálatos arborétum, mely a kastélyt övezi. back |
|
|
Kállay-kastély |
|
 |
|
| (Személyes látogatáshoz, egyeztessen időpontot! Köszönjük!) Tel: 35 / 535 500, porta:36 30 256 5158
A kastély illusztris tulajdonosa Kállay Béni volt, aki az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminisztereként, és Bosznia-Hercegovina kormányzójaként is regnált. A neogót stílusú kastélyt 1890-ben adták át rendeltetésének. Egészen 1945-ig a Kállay család tulajdonában volt, majd 1945-ben díjtalanul áradták az épületet a falunak. Ezt követően általános iskolaként működtette az önkormányzat. Napjainkban zártkörű tréninghelyszínként funkcionál töretlen sikerrel. A kastély közelében található még a magánkézben lévő Bodor (Bene Teichman) kastély is. back |
|
|
Jánossy-kastély |
|
 |
|
|
A kastély 1602-ben épült reneszánsz-barokk stílusban a meglévő erőd helyére, amely a 15 éves háborúban elpusztult. "A kastély négy saroktornyos, földszintes épület, kontytetővel, a tornyokon hagymasisakkal. ÉK-i homlokzata két saroktornya között falazott pilléres tornác. Kéttraktusos, boltozott helyiségekkel, kőkeretes nyílásokkal, 19. századi szárnyakkal és vasalatokkal. 1811-ben udvari homlokzatát klasszicista stílusban átalakították, és bővítették. 1945-ig a Jánossy család birtokolta. Melléképületei a 18. században épültek." A kastély jelenleg is felújítás alatt áll. back |
|
|
Szent Miklóssy- kastélyszálló |
|
 |
|
| A 18. század második felében építtette a gömöri Szent-Miklóssy család a barokk kastélyt, amely szinte minden oldalról más arcát mutatja. A főbejárat felől egy kétszintes, szinte már szerény épület, a park felől azonban egy hatalmas terasszal és két, nyolcszögletű pavilonnal elterülő főúri lak. A terület földrajzi adottságait, miszerint az épület egy támfalnak támaszkodik, remekül kihasználta az épület tervezője: a szinteltolás miatt a kastély hangulata romantikus várkastélyra emlékeztet. Pedig kastélyléptékben mérve méretei nem hatalmasak, és szinte rejtőzködik a park és az ősrégi gesztenyefák takarásában. A vendégek számára bejárható kastélyrészeket korhű bútorokkal rendezték be, azonban a végeredmény nem lett túlzó vagy hivalkodó, és a bensőséges rendezvényekre feldíszített kastély a fehér abroszokkal és a csillogó terítékkel igazán ünnepi. A vendégsereg a rendezvény után megszállhat a kastély szobáiban. back |
|
|
Almássy-kastély |
|
 |
|
| A kastélyépületet védett park övezi, melynek különlegessége egy közel 20 m magas, minden tavasszal pompás virágokat bontó tulipánfa. A kastély ma szociális intézménynek ad otthont, nem látogatható. Az Almásy-kastély épülete a település külterületén található. 1902-ben épült volt Almásy-kastély, amelyben korábban nevelőotthon működött. A kastély utolsó tulajdonosa Gróf Almásy Imre volt, felesége Széchenyi Antoinette. Gyermekeik: Orsolya, Miklós, István. A kastély még arról is híres, hogy ,1956-ban itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi. back |
|
|
Huszáry-Purgly-kastély |
|
 |
|
|
1749-ben építették ezt a barokk stílusú manzárdtetős kiskatélyt. Az épület díszítő elemei a kétoldalt található copf kővázas kapuoszlopok és a kovácsoltvas kapuszárnyak. A Huszár család birtokába volt, majd tőlük 1926-ban vásárolta meg vitéz Purgly Emil nyugalmazott királyi földművelésügyi miniszter. A kastély híres vendégei voltak Madách Imre és Deák Ferenc, Horthy Miklós is. Napjainkban óvodaként funkcionál. back |
|
|
Zichy-Vay-kastély |
|
 |
|
|
Műemléki szempontból talán legjelentősebb, leglátványosabb érték Mohorán a híres Vay-Zichy kastély, amely a XVIII. század elejéről származik, de sokak szerint akkor már az évtizedekkel korábban, a török által építtetett, majd elpusztult kastélyt építették újjá. Mindenesetre ez a kastély egyike a vidéki magyar kastély-építkezés legérdekesebb, legkülönösebb példáinak. Félholdat tartó, hagyma alakú tornyai messziről úgy hatnak, mintha turbánokat látnánk. Két saroktorony alatt a szobákban egy-egy bemélyített kő fürdőmedence van, amely szintén azt a hagyományt, hiedelmet erősíti, hogy egy török főúr építtette magának és háremhölgyeinek, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a hagymakupolák, a törökös fürdőmedence kialakítás pusztán a barokk korszak jellemző divatjaként utánozták az oszmán eredetű építészeti motívumokat. Igen nagy kár, hogy a kastély udvari kapujának építményét, kerítéselemeit nem őrizték meg, mert ez az együttes a kis udvari porta épületével még karakterisztikusabbá tette a műemléket. back |
|
|
Reviczky-kastély |
|
 |
|
|
A falu központjában a templomhoz vezető út tengelyvonalában található kastély építését 1740-es években Klobusitzky István kezdte, majd 1896-ban a millenniumi évben Blaskovich Miklós földesúr emeletet és két toronyszobát építtetett rá. A kastélyhoz a község területein majorság ill. gazdasági helyiségek, istállók tartoztak. Az utolsó tulajdonosa után a helybéliek "Reviczky-féle" kastélynak hívják. A kastélyban nagy ebédlő, vendégszobák, könyvtár, olvasószobák és sportterem volt a bárói lakosztály mellett.. A vizet a kastély melletti parkban lévő kútból juttatták el a két épület padlásterében levő hatalmas tartályokba, majd onnan a megfelelő helyekre. A szivattyúkat lovakkal hajtották. |
|
|
Majláth-kastélyszanatórium |
|
 |
|
|
A puszta nagy kiterjedésű határát az egymást váltó földbirtokosok csak a 18. század végén, a 19. század első felében kezdték művelés alá vonni. Jól felszerelt uradalmi központtá Mailáth István Géza gróf tette, aki 1894-ben, házasság révén jutott Gárdony pusztához. 1880-ban Zichy Nándor (felesége Zichy Lívia) vásárolta meg az akkor már jól felszerelt gazdaságot. Alig másfél évtized múlva új tulajdonosa lett Gárdony pusztának. Zichy Nándor leányát, Mariettát, Székhelyi Gróf Mailáth István Géza feleségül vette 1894-ben. Mailáth Géza a Torkos család számára épített (Ybl Miklós terve alapján) földszintes kastélyt részben lebontatta, részben átalakította, helyére Hubert József építész terve szerint, egyemeletes neoreneszánsz stílusú épületet emeltetett. A világlátott gróf utazásairól nemcsak műtárgyakat, hanem számos új növény- és fafajt is hazahozott. A gárdonyi gazdaságot új cselédházakkal bővítette, modernebb gazdasági eszközöket szerzett be, generátorral fejlesztett árammal látta el a pusztán lévő épületeket. A II. világháború után a megszűnt uradalmak földjeinek egy részét a falu és a puszta szegényebb családjai között osztották szét, később az 1950-ben megalakult termelőszövetkezet lett a terület tulajdonosa, a kastélyban pedig a megyei tüdőgyógyintézet működött. ( Majláth Géza :A kilencvenes évek elején, hogy bővítse ismereteit és tudásszomját oltsa, öccsével, Lászlóval magántanulmányútra indult a Föld körül. Nagy elhivatottsággal végzett tanulmányokat, igyekezett minél több ismeretre szert tenni, és tudását később mindenféle téren hasznosítani. Utazásairól felolvasásokat is tartott a Földrajzi Társaság ülésein.) forrás: Főnix kastélyszanatórium back |
|
|
Prónay-kastély |
|
 |
|
|
A Prónay család építette 1780 körül, barokk stílusban. 1860 -ban neobarokk stílusban újították fel az épületet. 1940-ben ismét modernizálták, a II. világháborúban hadikórházzá alakították. 1945 után TSZ iroda, majd általános iskola volt, aztán a Híradtástechnikai Anyagok Gyára vette meg. Napjainkban magántulajdonban van. Földszintes téglalap alapú kastély, két oldalán középrizalittal. A főbejárat a középrizalitról nyílik, ezt párkányok tagolják. A megtört vonalú oromzaton a Prónay család címere volt elhelyezve, de a címernek 1980 körül nyoma veszett. Az épületet kontyolt dongafedél borítja. Kétmenetes, középfolyosós helyiségeinek egy része boltozott. A kastély előtti kertet kétoldalt egykori cselédházak fogják közre, az utca vonalát vaskerítés zárja le. A településen látható mega a romos Laszkári kúria. back |
|
|
Forgách-kastély |
|
 Nyitva tartás szezonban: IV.01.-XI.30.: K:-V: 10-16hNyitva tartás szezonon kívül: XII.31.-III.31.: K:-Szo: 10-16h |
|
|
A ma álló barokk épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics - nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy fiai kezdték el építeni a XIV. század második harmadától. Az emeleti szobákat előbb a magyar-, majd a német-és az orosz katonaság foglalta le. Sőt még kórházat és műtőtermet is berendeztek itt. A háború nagy károkat okozott - a szép üvegház is bombatalálat áldozata lett. A kastély pincéiben pedig közel háromszáz ember vészelte át a front megpróbáltatásait. A már előtte is felújításra szoruló épület anyagiak hiányában tovább pusztult. Az épület pincéjében gombatenyésztés folyt, majd tejüzem is működött. back |
|
|
Teleki-kastélyszálló |
|
 |
|
| Az épületet Királyfalvi Roth Tamás és felesége Wattay Borbála emelték, s a kronosztikon az évszámot is tudomásunkra hozza: 1748-ban fejezték be a kastélyt. Építését követően háborús tűzvész romba döntötte. Roth Tamás, humanista műveltségű nemes, az egri Giovanni Battista Corleone-t bízta meg kastélya újjáépítésével. Változatos, festői kontúrjával, játékosan halmozott építészeti elemeivel a kastély némileg egyedülálló jelenségnek tűnik a magyarországi kastélyok között. Királyfalvi Roth Tamás és Wattay Borbála egyetlen gyermeke, Johanna, 1762-ben Teleki József felesége lett. Ennek a házasságnak a révén került a kastély a Teleki család tulajdonába. A gróf kora egyik legműveltebb főura volt. Megismerte a felvilágosodás eszméit, személyesen találkozott Voltaire-rel és Rousseau-val. back | |
|
Simonyi-kastély |
|
 |
|
|
Az építtető Trajtler család 1755 és 1860 között lakta a kastélyt. Simonyi Dénes 1882-ben vette meg, a család az 1945-ös államosításig volt tulajdonosa. A barokk stílus jellemzi az egyemeletes téglalap alaprajzú kastélyt. A kőkeretes főbejárat amely egyben a kocsiáthajtó a széles árkádokból nyílik. A manzárdtetős emeletet utólag építették be. 1945 és 1990 között előbb a tangazdaság, majd a Magyarnándori Állami Gazdaság használta munkásszállásként, lakásként, illetve dohánytárolóként. Az 1970-es évek közepére emeleti födémei már beszakadtak, bár a földszintjén még szolgálati lakások voltak. Felújítására 1988-ban került sor. A kastélypark 1976 óta természetvédelmi terület. Néhány értékes, idős fája: a piros liliomfa, két kaliforniai óriásfenyő, két tiszafa. A kastélyjelenleg magán tulajdonban van. back |
|
