Jász-Nagykun-Szolnok megye

 

Kétpó Almásy kastély
Detk Tarródy-Gosztonyi-kastély
Fegyvernek Bíró-kastély
Fegyvernek Szapáry-Schwarz-kastély
Kenderes Halassy-Horthy-kastély
Mezőtúr Albrecht-kastély
Örményes Bíró kastély
Tiszaroff Borbély kastélyszálló
Tomajmonostora Magyari-kastély
Törökszentmiklós Almásy-kastély
Újszász Orczy-kastély
Újszász kis Orzcy kastély


Almásy-kastély
Almásy kastélyszálló
  • Kétpó, 5411, Külterület III. 84 Almásy kastélyszálló
  • Tel: 56/334 800
  • GPS: 47.094256,20.436999
  • kastélyhotel
  • Map
A történet kezdete a XIX. századi dualista Magyarország virágzó korára nyúlik vissza. A Budától, Egertől és Erdély nyugati határától egyforma távolságra fekvő kastélyt a hajdani Pusztapó mellett földbirtokos Almásy gróf emeltette lányának hozományként. A kastély szépségét koncertterem, termálvizes fürdőmedence és a modern kor vívmányaként, kisvasút ékesítette. Hihetetlen történetek egész sorát hallani még ma is elásott kincsekről, menedéket nyújtó alagutakról. A XX. század zivataros esztendeiben a kastély több alkalommal is gazdát cserélt, s a nem megfelelő hasznosítás miatt majdnem végzetes pusztulás érte. A kastély rekonstrukciójára 1998-ban került sor és szállodaként immár tizenegyedik éve várja vendégeit.

Horthy-kastély
 Horthy-kastély
  • Kenderes, Szent István út 27.
  • Horthy kastély
  • Tel: 59/328-227
  • iskolai kollégium
  • fotó: nyár délelőtt hátsó oldal
    délután 15 h frontoldal napfényes
  • GPS: 47.24938,20.676148
  • kenderes.hu/photogallery
  • horthytura.hu
  • video
  • Map
Az eredetileg földszintes kastélyt az 1800-as évek első harmadában Halasy Károly, építtette fel, késő barokk stílusban. A kastély építészeti érdekessége, hogy a késő barokk stílust egy korábbi irányzat, a bécsi barokk jegyeivel egészítették ki. Ez az átépítés Horthy Miklósnénak volt köszönhető, akinek a család bécsi tartózkodásának idején a Mária Terézia-kori, gyönyörű barokk épületek nagyon megnyerték a tetszését.

Az 1919. nyarán vívott harcok során, amikor a magyar Vörös Hadsereg a községet a románoktól átmenetileg visszafoglalta, ekkor a kastély súlyosan megrongálódott. 1922-ben a tetőzetet állították helyre, majd 1925-ben Kalin Ferenc tervei szerint az egész épületet átépítették. A földszintet dohányzóval és az előtte kialakított terasszal, a két oldalszárnyat a bejárat felőli oldalon négyoszlopos tornáccal, a főszárnyat pedig íves kocsi-aláhajtóval toldották meg. Jelentősen megváltozott az épület belső beosztása is. A közfalakat áthelyezték, a főszárnyra emeletet húztak, a padláson pedig manzárdszobákat alakítottak ki. Az új lakószobákkal alkalmassá tették a kastélyt vendégek fogadására és elhelyezésére, mivel 1944 előtt a miniszterek, tábornokok, külföldi államférfiak és diplomaták a nyári időszakban gyakran megfordultak a kenderesi birtokon.


Bíró-kastély
Örményes Bíró kastély
Eredetileg a XX. század elején épült. Az 1920-as években emelettel bővítették, ekkor kapta neobarokk jellegét.
Biró Mátyás (Kunszentmárton, 1859. – Fegyvernek, 1930.) vármegyei tisztviselő volt. Ő valószínűleg házasság útján vált fegyverneki birtokossá. Feltehetően a birtokkal együtt jutottak hozzá a Fegyvernek belterületén már akkor, s ma is álló, a szecesszió stílusjegyeit magán hordozó földszintes kúriához. A mai nevén Örményes-Bírómajorban (Örményes 1950-es önállóvá válásáig Fegyvernek külterülete volt) álló, szintén szecessziós stílusú kastélyt azonban már ők emelték — egy régebben ott álló épület kibővítésével — a XX. század elején. Az épület főszárnyára az 1920-as években emeletet húztak. Ekkor a homlokzatokat historizáló jellegű, neobarokk formaelemekkel alakították ki. Ezt a bővítést már valószínűleg fiuk számára végezték a tulajdonosok. Biró Zoltán „1928-ban vette kezelésbe 288 holdas öröklött birtokát, gazdasági épületei a legmodernebbül vannak berendezve, csatornázással, vízvezetékkel, villanyvilágítással. Yorkshirei sertései országszerte híresek és keresettek. ” Biró Zoltán képzőművészeti és irodalmi tevékenysége szintén jelentős. Éveken keresztül a Tiszamenti Szemle című folyóirat főmunkatársa és „házigazdája” volt. A II. világháború után gépállomássá alakították a majort. Az erősen leromlott kastély a rendszerváltás után magántulajdonba került, s új tulajdonosai a felújítás mellett döntöttek. Mészáros János építész tervei alapján 2004-ben kezdődött a munka, mely — források hiányában — évek óta áll. Az épület állaga nem romlik, ám a belső tér és a környezet kialakításához pályázati támogatást várnak a tulajdonosok, akik közcélra szeretnék felhasználni Biró Zoltán egykori tornyos kastélyát.-forrás:Kósa Károly

Kis Orczy-kastély
Kis Orczy-kastély
  • Újszász, Abonyi u. 1. Kis Orczy-kastély Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézmény
  • Tel: 56/366-000
  • E-mail: kastelyo@enternet.hu
  • Nyitva: Nem látogatható.
  • fotó: nyár késő délután napfényes
  • GPS : 47.281249, 20.062724
  • Map
Az 180-es évek végén épült az Orczyak másik, eklektikus stílusú kastélya.  Építtetője Orczy Andor volt. A kétemeletes hatalmas épület az egykori Szarvas-ér és Szarvas-halom körüli ligeterdő területén helyezkedik el. A keleti oldalon található az árkádos kocsiáthajtó, míg a nyugati oldalon balusztrádos terasz van. Az épület körüli kastélyparkban növényritkaságok és őshonos fák találhatók.

Orczy-kastély
Orczy-kastély
  • Újszász, Akácfa u. 90.
  • Orczy kastély
  • Tel: 56/366-533 Szociális otthon
  • GPS: 47.298751,20.085518
  • Map
1830 körül épült, klasszicista stílusban. Téglalap alaprajzú egyemeletes épület dór oszlopokkal, erkéllyel. Építtetője Orczy György volt. Az épülethez tartozó 65 holdnyi erdőt, az egykori kastély angolkertjét (1991-ben Parkerdő) 1890-ben csatolták Besenyszög határából Újszászhoz. Az 1800-as évekből így jellemezte Fényes Elek: "Van itt az uraságnak éppen a Zagyva vize mellett egy jeles kastélya, hozzátartozó tágas sétáló és gyümölcsös kerttel együtt. A határ szélén folyik tudniillik az egybeszakadt Zagyva és Tarna vize, melyen az uraságnak tíz kőre épült jövedelmes malma van. Bírja báró Orczy György."

Borbély-kastélyszálló
Borbély  kastély
  • 5234 Tiszaroff, Aradi út 28.
  • Borbély kastély
  • Telefon:+36-56-438-274 20/972-9053 20/203-9820
  • GPS: 47.394500, 20.441528
  • .kastelyhoteltiszaroff
  • Map

 

A kastély Borbély Balázsnak, Rákóczi ezredkapi-tányának nevéhez kapcsolódik, aki Tiszaroffot és környékét fejedelmi adományként kapta.A kastély építése 1789-ben kezdődött. A kastélynak sok neves látogatója volt egykoron. Járt itt Vörösmarty Mihály, Szinyei Merse Pál, Csokonai Vitéz Mihály, Deák Ferenc, gróf Széchenyi István és mások. Ezért nevezték el róluk az éttermet, a lakosztályokat és a tárgyalókat.  A kastély 3,5 hektáros parkjában három kocsányos tölgyfa látható, egyikük több mint 200 éves. Az épület vadszőlővel volt befuttatva. A gyönyörű ősfákkal teli park méltó környezetet teremtett a szép épület számára. A  Tisza közelsége jó lehetőséget teremtett a vízi közlekedésre és ezáltal pezsgő élet indult meg a településen és így a kastélyban is. Az államosítás után az 1950-es évektől a helyi Aranykalász Termelőszövetkezet használta. Ketyűvarró műhhelyt és raklap gyártó üzemet rendeztek be. A rendszerváltozás után mgántulajdonba került a kúria. 1995 és 2002 között folyt a renoválás. Az épület ma kastélyszállóként üzemel.-forrás: kastély Tiszaroff


Magyari-Kossa-kastély
 Magyari-Kossa-kastély
Derzstomaji pusztában felépített kastély dr. Magyary-Kossa Géza nevéhez fűződik. Az épületet az 1900-as évek elején emelték fel a család birtokán. A helyi hagyomány szerint a középkori monostor köveit is beépítették. Az 1930-as évek második felében Nemes János gróf vásárolta meg a birtokot. A 2. világháború után államosították az épületet. Először a helyi ÁFÉSZ. Később a Petőfi Termelőszövetkezet, majd a tiszaszentimrei Aranykalász Szöevtkezet irodái kaptak helyet a kastélyépületben. A pincében borászatot alakítottak ki. 1995-ben magánkézbe került az ingatlan. Az egykori tulajdonos család leszármazottja, Nemes Vince visszavásárolta a kastélyt.
A szabadon álló, földszintes épület U-alaprajzú eklektikus stílusú, neobarokk részletekkel.  A kastélyt manzárdos palatető fedi, amelyen az eredeti, volutás díszítésű bádog tetőablakok ma is megvannak.A kastély sarkain kör alaprajzú, két-két keskeny ablakkal ellátott, hagymasisakos saroktornyok állnak.Belsejében a klasszicizáló ajtók és rokokó jellegű stukkók egy része fennmaradt. A kastély bal szárnya alatt pince húzódik.A kastély melléképületei közül a versenyló-istálló napjainkban is áll. Régen vadaspark és egy mesterséges tó is tartozott a kastélyparkhoz. Egy mesterséges domb, a "csigadomb" érdekessége pedig az volt, hogy csigavonalban ültették be fákkal.Középen négy oszloppal alátámasztott kiugró középrész, mely felett ívesen kiképzett oromzat áll. Az oromzatban régen a Magyary-Kossa címer volt, a széleken kővázák. A címert azonban a tsz-iroda átalakításakor leverték.
-forrás:Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Tarródy-Gosztonyi-kastély
Tarródy-Gosztonyi-kastély
  • Detk, Sport u. 1.
  • Tarródy - Gosztonyi-kastély
  • (kúria inkább)
  • GPS : 47.749828,20.092851
  • Map
Feltehetőleg 1728-ban épült a kastély alapja, amelyet 1823-ban magasföldszintes résszel bővítettek ki. U alaprajzú tornácos épület pincével. A Gosztonyi család címere még felfedezhető a barokk stílusú kastély főbejárata felett.  A szóbeszéd szerint Kossuth Lajos szálláshelye volt a kápolnai csata idején az épület.
Vallus Tibor írása 1997-ből:" A kastély még romjaiban is mutatja hajdani szépségét, itt-ott kazettás parketta, nagyméretű, kétszárnyú ajtók nyílása, cserépkályhák helyének ívei, kovácsoltvas kerítés, egy védettebb sarkon gipszstukkók, fantasztikus pince, s egy százéves, magányos fa az udvaron. Ennyi maradt a régi dicsőségből, Heves megye utóbbi háromszáz évnyi történetében meghatározó szerepet betöltő családok mindennapjait őrző kastélyból."

 

Share this

Látogatók

  • Összes látogatás: