Keresés
Felvidéki kastély II.
| Lég Benyovszky kastély Liptóújvár Balassi kastély Lucsivna Szakmáry kastély Magyarbél Csáky püspök kastély Malacka Pálffy kastély Máriavölgy Schwartzenberg kastély kolostor Márkusfalva Máriássy kastély Marsófalva Marsi gótikus kastély Mocsonok Püspöki kastély Moraván Motesiczky kastély Mosóc Révay kastély Murányhuta Coburg kastély Nagybalogh Koháry-Coburg kastély Nagybiccse Thurzó várkastély Nagyőr Horváth-Stansith kastély Nagymihály Sztáray kastély Nagyugróc Keglevich kastély Nagyselmec Rakovszky várkastély Nagyida Csáky kastély Nyitragerencsér Ocskay kastély Oroszvár várkastély Osgyán Orlay Luzsénszky várkastély Ószombat Nyáry kastély Patakalja Balassa kastély Perbenyik Mailáth kastély Sztankahermány Péchy kúria Pozsony Grassalkovich kastély Pozsony Nyáry palota Pozsonynádas Motesiczky kastély Pusztahatár Bélády Jeszenszky kastély Radvány Radvánszky kastély Rimaszombat Zatureczky kastély Sajógömör Szent Iványi kastély Sajószentkirály Plettrich Szilárdy kastély Savnik Thököly kastély Somodi Püspöki kastély Szepesgörgő Csáky kastély Szepesmindszent Thurzó kastély Szeptencújfalu Szerdahelyi kastély Szenicei kastély Szentantal kastély Szomolány Pálffy kastély Sztankahermány Péchy kúria Tavarnok Stummer kastély Tapolyhanusfalva Soós várkastély Tarcaszentpéter Klobusiczky kastély Tótmegyer Károlyi kastély Tótsók Sándor kastély Tőketerebes Andrássy kastély Tőkésújfalu Reneszánsz várkastély Tőkésújfalu Huszár kastély Ürmény Hunyady Grassalkovich kastély Vágtapolca Dersffy kastély Videfalva Forgách kastély Zayugróc Zay kastély Zip Farkas kastély Zólyomlipcse vár Zúgó Hohenlohe vadászkastély |
|
|
Benyovszky kastély |
|
 |
|
|
Benyovszky Lajos 1880-ban elhatározta egy új kastély felépítését a régi helyén. Az építkezés |
|
|
Balassi-kastély |
|
 |
|
|
1577-ben a korszak híres költője, Balassi Bálint örökölte meg, aki életében többször járt itt, egy 1587-ből származó feljegyzés szerint a királyi Kamara segítségével erős kőfallal vetette körbe a várat. 1601-ben Liptóújvár váruradalma visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. 1678 őszén rövid ideig Thököly Imre kuruc felkelői tartották hatalmukban, a Rákóczi-szabadságharc idején nem játszott komolyabb szerepet. 1709-ben már rom. Későbbi tulajdonosai a középkori erősség lábánál épült késő reneszánsz, majd barokk stílusban átalakított kastélyt használták lakóhelyül. 2001-ben egy magántársaság vásárolta meg és panziót nyitott a kastélyban. Az udvarán emelkedő középkori vár még romos, de így is csodálatos tájképi látvány. |
|
|
Szakmáry-kastély |
|
 |
|
| A Szakmáry kastély földszinti folyosója 1873 ban készült el. A Várady-Szakmáry család a kastélyát a II. világháború zavaros éveiben elkobozták. Néhány eredeti bútor a kassai múzeumban még megtekinthető, de az épület ma már modern kastélyszállónak van kialakítva. A Szakmáry család utolsó leszármazottja a lucsivnai temetőben nyugszik. |
|
|
Csáky püspök-kastély |
|
 |
|
|
A Szlovákia legfontosabb történelmi műemléke a barokk kastély, az egyik legnagyobb Szlovákiában. 1725-ben építette Csáky Imre érsek. . Más tulajdonosai is voltak a kastélynak. Többek között: Battyani József gróf Hadik és Reviczky A magyarbéli kastély - A. E. Martinelli alkotása – U alaprajzú. Középen kiemelkedő manzárd, oromzat. Hangsúlyos rizalitjával előrevetíti a század legelterjedtebb kastélytípusának sajátosságait. A sarkokhoz diagonálisan csatolt, a falból erősen kiugró tornyok azonban később nem honosodnak meg. Talán a korábbi évszázadokban általános, négy sarokbástyás vártípus emlékét őrzi. Az épület ritmusát a naptár szabja meg. Az év 365 napja,ablakok, 52 hét mint 52 szoba. A jobb oldalon a várkápolna, a falakat festmények Készítő Galliartiho GA. A kastély körül volt egy gyönyörű park, ahol kitűnt főleg fenyők - különösen a fenyő, de nem volt hiány egzotikus fák. A második világháborúban, a legtöbb a palota leégett. Hogy elpusztultak a festmények.. A gyönyörű park fáit a környező lakosok kivágták és fűtésre használták őket. 1955-ben kezdődött a kastély rekonstrukciója, és 1960-ban nyugdíjas otthonná alakították, 237 ággyal. 2006 óta nincs használatban és a pusztulás. Belül a kárpótlás a kastély visszakerült a leszármazottak, akik most élnek, Szlovákia és Csehország. A jelenlegi tulajdonosok próbálják eladni. Ez az épület lassan összeomlik. |
|
|
Pálffy-kastély |
|
 |
|
| A barokk stílusban épített kastély 1624 épült fel. Ekkor a családfő a Pálffy IV. Pál volt.1807-08 között alakították át klasszicista stílusúra. Hatalmas park veszi körül a zárt négyzetes alaprajzú épületet. A város tulajdonában van, és regionális EU-s fejlesztéssel hozzák rendbe. Jelenleg is funkcionál kiállítótérként. | |
|
Schwartzenberg-kastély |
|
 |
|
| Máriavölgy alapvetően zarándokhely és a Pálos szerzetesrend tulajdona volt 1786-ig. Ekkor császári tulajdonba ment át, majd Schwartzenberg Sándor herczeg vásárolta meg. A kolostort kastéllyá alakítatta át. Aztán vándorolt kézről kézre. 1900-ban Stockau Matild grófné örökölte a tulajdonos. Az épület a mai napig is inkább kolostorra emlkékezett zárt egységével, mint kastélyra. Jelenleg a Vigasztaló Testvérek tulajdonában van, egyházi tulajdonban. | |
|
Máriássy-kastély |
|
 |
|
| Az eredetileg egyemeletes épületnek magas attikája volt de az 1770 – 1775-ben Mariássy Farkas Wolfgang által elvégeztetett rokokó stílusú átépíttetés után magasabbra építették a kerületi falait és így egy kétemeletesnek tűnő épület jött létre. A kastélyban a Mariássy család értékes történelmi bútorzata tekinthető meg. A nyári lakban billenytűs kiállítás tekinthető meg, illetve reprezentatív koncertteremmel is rendelkezik a különlegesen szép épület.. | |
|
|
|
 |
|
| Első tulajdonosai, a Mars család generációi voltak, egészen 1909-ig. 1953-ban egy gyógyszerész tulajdona volt,de elkobozták tőle, privatizálták. A reneszánsz elemeket hordozó kastélyt 1985-ben ujjították fel, jelenleg magántulajdonban van. | |
|
|
|
 |
|
|
Kegyura a nyitrai püspök, kinek itt nagyobb kiterjedésü uradalma, nagyszabásu kastélya és díszes parkja van. A szép emeletes kastélyt néhai Palugyay Imre, volt nyitrai püspök építtette. Berendezése fényes. Kápolnájának oltárképe és keresztje pedig valóságos remekmű és nagyon értékes. A kastély előtt díszes szökőkút van, mögötte pedig szép részletekben bővelkedő angol park terül el. 1868-ban nagy tűzvész pusztított a községben, mely a lakosok egy részét tönkre tette. E községről már a XII. században, mint a zobori apátság birtokáról tétetik említés. forrás: borovszky |
|
|
Motesiczky-kastély |
|
 foto: Martin Hlauka (Pescan) |
|
|
Itt van gróf Zedtwitz Kurt regényes, szép, régi várkastélya, mely hajdanta a Motesiczkyaké volt. |
|
|
|
|
 |
|
| Napjainkban kastélyhotelként müködő épület a 18. századból származik. Egykoron zsindelyes tetó borította. Rokoko és klasszicista stilus jellemzi. Az épulet közepén a már megszokott timpanonos megoldást láthatjuk, alatta címerrel. A bejárat erkélyes kocsifelhajtóval fogadja a vendégeket. | |
|
Coburg kastély |
|
 |
|
|
A Koháry-Coburg-kastély 1800-ban épült copf-klasszicista stílusban. A kastély háromemeletes és közel 60 helyiségből állt . Egy korábbi reneszánsz várkastély elé épült. Kék és fehér márványt használtak lépcsőházában díszítésére. Mennyezete mitológiai alakokat ábrázoló freskókkal ékített. Mezőgazdasági szakközépiskolának és diákotthonnak adott helyt. A kastély állapota kifejezetten rossz, összeomlás előtti. |
|
|
Koháry-Coburg kastély |
|
 |
|
|
A Koháry-kastély 1720 körül épült. A 19. században a Coburg hercegi család birtoka lett, akik 1815-ben klasszicista stílusban alakították át. Belsejében 17. századi olajfestmények találhatók. Körülötte angolpark és halastó létesült. Egykor hatalmas vadaskert tartozott hozzá. Ma egészségügyi létesítmény. Parkjában találhatók a 14. századi vár romjai. - forrás wiki |
|
|
Thurzó-várkastély |
|
 |
|
|
Egykori vízivárát 1454 előtt Szentmiklósi Pongrác épittette, majd 1571-ben Thurzó Ferenc nyitrai püspök négy saroktornyos reneszánsz várkastéllyá épittette át. A 17. század elején utódai tovább építették és szépítették, palotája mellé Thurzó György egy külön reneszánsz nászpalotát is építtettett, ahol a lakodalmakat ülték. 1611-ben itt ítélte várfogságra Thurzó György a szadista őrültnek nyilvánított Báthori Erzsébetet. Később az Esterházyaké lett, akik elhanyagolták, de különleges freskói, és lodzsás belső udvara, még ebben az állapotában is figyelemre méltóak. forrás: Wiki |
|
|
|
|
 |
|
|
A kastély 1839 és 1844 között épült Csasztka Ferenc tervei alapján, Ocskay Ignác megbízásából. A birtok maga felesége, Zerdahelyi Judit hozományaként került a birtokába. A kastélyt 15 hektáros park övezi, díszcserjékkel, egzotikus fákkal. A kastély egyszintes (talapzattal emelt magasföldszintes), téglalap alaprajzú épület. Két bejárata a hosszanti homlokzatokból keletre, illetve nyugatra nyílik. Sarki- és középrizalitja erősen kiugrik, utóbbi korinthoszi oszlopos portikusz, amelyet timpanon zár. A homlokzatot az ablakok is erősen tagolják. Napjainkban a kastélyt bérbeadják rendezvények céljából, egyébként nem látogatható. forrás: muemlékem.hu |
|
|
Horváth-Stanitsh-kastély |
|
 |
|
|
Szlovákia legrégibb kastélyai közül az egyik Nagyőrön található. Gótikus vár alapjaira épült, amelyet átalakítottak a Horváth-Stansith családok regnálása alatt. A végeredmény egy csodálatos ma is reneszánsz kastély lett. Horváth-Stancsics Gergely, aki híres humanista gondolkodó volt, főiskolát hozatott létre a vastag falak között. A négyszögletes alaprajzú épület belső udvarában kiváló lehetőségek nyíltak a zavartalan gondolkodásra. A birtoklási sorrendet 1801-ben a Szirmay folytatta, majd a század második felében a Mednyánszky, majd a Czóbel családé. Itt töltötte gyermekkora nagy részét Mednyánszky László, aki édesanyja halála után, 1883-ban a nagyőri kastélyba vonult vissza. A kastélyban jelenleg történelmi bútorok és beltéri kiegészítők, a történelmi könyvtár és iparművészeti tárgyak, és Mednyánszky László festményei láthatóak többek között. A kastélyt szép angol park veszi körül. |
|
|
|
|
 |
|
| A barokk-klasszicista kastély, a Sztáray nemesi család egykori lakóhelye kétségtelenül Michalovce legértékesebb történelmi emlékeinek egyike. Ma itt található a Zempléni múzeum. A kastély az eredeti középkori vár területén épült, amelyet a reneszánsz korszakban kényelmesebb lakó-és reprezentációs célokat szolgáló kastéllyá épitettek át. A 18.-ik században újabb, barokk stílusú felújításon esett át, kiépült az első emelet, tornyok és új bejárati lépcsők lett kialakítva. A 19.-ikszázadban a kastély egy utolsó nagy klasszicista stílusú átalakításon esett át. Megépültek a földszinti oldalszárnyak, ezzel kialakult az ún. várudvar. A kastély tulajdonosai folyamatos jelleggel Sztárayék voltak egészen 1944-ig. A kastélyhoz különböző legendák fűződnek, mint a titokzatos földalatti folyosó, vagy a fehér asszony legendája. forrás: Mihalovce műemlékei EU támogatás | |
|
|
|
 |
|
| A kastély építése az 1700-as évekre tehető. 1750-ben már át is építették, és barokk stílusban. Az 1800-as években két toronnyal bővítették A helyszín azért is érdekes, mert a Szlovák Televízió filmezett itt, és készítettek néhány felvételt Vivat Beňovský sorozat harmadik részéhez is. Jelenleg magántulajdon. | |
|
Keglevich-kastély |
|
 |
|
|
Késő reneszánsz várkastélyát a Bossányiak építtették a 17. században. A 18. században barokk stílusban átalakították, majd 1845-60 között neogótikus stílusban alakították át a Keglevichek. Alaprajza téglalap vonalú. A kastély megjelenésére jellemző még: a festői, ritmizáló homlokzatok, plasztikus, tagolással, gazdag profilozással, díszítéssel. A kastélyt Alois Pichl, 1844-50 tervezte.A századforduló táján a Thonet testvérek pazar pompával rendezték be, nem régen iskolaként működött. |
|
|
|
|
 |
|
|
Csáky kastély, 1671-ben említik kastélyát, majd 1681-ben már romos állapotban van. A 18. században a Csákyak építettek új kastélyt, melyben gyönyörű angol kert, pompás tavak, üvegházak, vadaskert van. A kastélyban van egy külön kápolna, a Csákyak sírboltjával és érdekes, régi képekkel.A kastély helyszínén hajdanán vár állott. A vár sánca, kevés kőfala és árkai ma is láthatók. Az épület jelenleg a városi hivatal székhelye. A Csáky család híres történelmi személyisége Csáky Isvtán, az erdélyi hadak fővezére volt. |
|
|
|
|
 |
|
|
A római korban egy Gerulata nevű település állt itt. Kastélyát 1841 és 1844 között gróf Zichy Emánuel építtette az angol windsori kastély mintájára Neogótikus stílusban. Építője Franz Beer volt. . 1872-ben Hugo Henckel vásárolta meg. 1876-ban a település alsó része leégett. 1906-ban a kastélyt gróf Lónyay Elemér vásárolta meg. A Zichy-kastélyt Ma a Szlovák Állami Népi Együttes otthona. Szép parkjában az 1613-ban épített Szent Vid templom áll, melyet a 19. század második felében neogótikus stílusban átalakítottak. forrás: Wiki |
|
|
Luzsénszky-várkastély |
|
 |
|
|
Egykor az Orlay , később a Bakos család birtoka volt. A 17. századtól a Korponay és Luzsénszky családoké. Várkastélya 13. századi vár alapjaira épült a 17. században. A várat a 15. század közepén a husziták foglalták el, de 1460-ban Hunyadi Mátyás serege visszafoglalta. 1604. november 17-én itt győzte le Basta császári serege a Németh Balázs vezette hajdúk seregét. A császári katonaság Osgyánt is felgyújtotta, várának maradványaiból épült fel a reneszánsz várkastély, amelyet a 18. században barokk-klasszicista stílusban átépítettek. forrás: Wiki . A kastélyt nagy park veszi körül, amelyben a legenda szerint a lőcsei fehér asszonyként ismert Korponay – Géczy Júlia van eltemetve. Jelenleg önkormányzati tulajdon romos állapot. |
|
|
|
|
|
|
|
Barokk stílusban épült ószombat főterén álló kastély. Négy saroktornyos vár volt ,de a 18. században átépítették. Jelenleg a Jurkovics Sámuel népi múzeum található benne. |
|
|
|
|
 |
|
|
A birtokot a Balassa család 1548-ban szerezte meg, később a Zichy család tulajdona volt. A Balassa kastélyt anno II. Rákóczi Ferenc is látogatta, főleg vadászatai alkalmával szálláshelyként használta. Török András Rákóczi seregeinek kapitánya látta vendégül a fejedelmet. Jelenleg magán tulajdon, nem látogatható. |
|
|
|
|
 |
|
|
A földszintes barokk kastélyt Majláth gróf családja építtette az 1789-es években Perbenyik településen. Később hozzáépíttettek egy kápolnát is, melyet 1807-ben szenteltek fel. Az épület ma nyilvános római-katolikus templomként működik. A kastélyt 1899-ben teljesen átépítették historizáló stílusba. Hozzáépítettek egy emeletet, kibővítették a gazdasági és a kiszolgáló komplexumot, így létre jöttek új berendezések is. A reprezentatív külsejű U alakú kastély hosszú szárnyaiban találhatók a gazdasági épületek. Homlokzata gazdagon díszített. Az épület bal oldalán az angolpark felé irányuló csigalépcső helyezkedik el. /Szöveg Bogoly János/ |
|
|
|
|
 |
|
|
Az épület egy szép példája a késő barokk-rokokó stílusú építészetnek. A palota a Hodža téren található, amely Pozsonyban közkedvelt találkahely. A kastélyhoz egy impozáns franciakert is tartozik, előtte pedig Bártfay Tibor Béke szökőkútja című műalkotása látható. A palotát Mayerhoffer András tervezte és építtette a horvát származású magyar nemes, gyaraki gróf Grassalkovich Antal megbízásából 1760-ban, közvetlenül az egykori esztergomi érseki nyári palota szomszédságában. A gróf úr akkoriban a Magyar Királyi Kamara elnöke (kvázi pénzügyminiszter) volt, s mint ilyen, szüksége volt egy lakra a fővárosban. A kastély megannyi szobája, spanyolterme mind a tervező-építtető munkáját dicséri, csakúgy, mint a szobrokkal gazdagon diszített lépcsőház. A Hasbsurg dinasztia által is kedvelt hely volt a palota, így aztán sok bálnak, ünnepségnek adott helyet a 18. század folyamán. Joseph Haydn is többször megfordult itt, és több eseteben itt mutatta be először szerzeményeit. Az 1990-es években rekonstruálták a palotát, és 1996 óta ad otthont Szlovákia államfőjének. A palotát az erre kijelölt nyíltnapokon kívül a nagyközönség nem látogathatja, a kertet azonban igen. forrás: wikipédia |
|
|
|
|
 |
|
|
A három szintes, barokk palota szabályos, szögletes "C" alaprajtú épület. Leghangsúlyosabb része a tengelyben elhelyezett, rizalittal és magas manzárd tetővel is kiemelt középső rész, ahol a főbejárat is nyílik. forrás: muemlekem.hu |
|
|
Motesiczky-kastély |
|
 |
|
| A 18. század első felében építtette a Motesiczky család, barokk stílusban. Mai formáját a 20. század eleji átalakításkor nyerte Windisgraetz Alfréd herceg birtokán. | |
|
|
|
 |
|
|
A kastélyt a Jesenský család építtette 1820 körül. Az Öttömösi Szirányi nemesi család rezidenciája volt. Később Lindelof Henrik báró vette meg, aki a 19. és a 20. század fordulóján neoklasszicista stílusban átalakíttatta és kibővítette. Ekkor a kastély téglalap alaprajzú, kétszintes, háromszárnyú épület alakját vette fel. A kastély neoklasszicista jellege megkisebbített alapterületű formájában máig fennmaradt. 1937-ben a kastély akkori tulajdonosa, dr. Klaus, gazdag zsidó kereskedő épületátalakítási munkálatai során az oldalszárnyakat lebontották. Rövid időn belül a Ďurčanský család lett a kastély új tulajdonosa, és az épületet a család birtokában maradt egészen az 1945-ös évig. A hely szelleme erősen jelen van a kastélyban. Belső berendezéséből sértetlenül fennmaradt a fajansz kandalló és a 19. század 90-es éveiből származó pszeudoreneszánsz konyhaszekrény. Figyelmet érdemelnek a főbejárat festett ablaküvegei. A bejárati neoklasszicista lépcsőkorlát J. Wagner bécsi lakatosmester alkotása. A kastély a Szlovák Köztársaság kulturális műemlékei közé tartozik. Az 1998-2003-as években az épület széleskörű rekonstrukciójára és felújítására került sor, miáltal visszakapta eredeti művészeti-történelmi értékét. A kastély rekonstrukciója azt a célt követte, hogy helyiségeit megfelelő társasági és kulturális rendezvényekre alkalmas termekké alakítsák át. forrás: Park hotel Tartuf |
|
|
|
|
|
|
|
| Ma már Besztercebánya déli külvárosában, egy parkos területen találjuk, a hajdani Radvánszky-kastélyt. az 1677-ben épülhetett a reneszánsz kastély. Belül kétszintes loggia, a lovagteremben faragott vörösfenyős díszítés, és kő kandalló található. A 119.század közepén a homlokzat romantikus átépítést kapott. Az északi szárnyban helyreállított renszánsz falfestmények. Romos elhagyatott jelenleg. | |
|
|
|
 fotó: Szeder László |
|
| Jelenleg Szent-Ivány Árpádnak és a Szontágh családnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet állitólag még Széchi Mária építtetett és a gróf Csákyak átalakították. A 18. század elején a Schneider család zálogos birtoka volt és azután a Gerhard családé lett. A most Szent-Ivány Árpád tulajdonában levő szőlőhegyen folyt le a hagyomány szerint az a híres jelenet, melyet a költő „Mátyás király Gömörben” czím alatt oly szépen megénekelt, a mikor a nagy király, példát adandó, kapát vett kezébe és a kiséretében volt főurakat is szőlőkapálásra kényszerítette.-forrás Gömör-Kishont vármegye monográfiája A kastély barokk klasszicista elemekkel díszített. | |
|
|
|
 |
|
| A Szilárdy-féle nagyobb szabású kastély érdekes régi épület, kath. templommal. Az épületnek egy része a hagyomány szerint még László király idejéből való és ennek kastélya volt. Építését csak a Pletrich György és neje Szentmiklóssy Anna idejére lehet visszavezetni, vagyis a 17. századig. Ezektől a Vécseyek birtokába került, azután a Jankovich családé lett. Ettől a családtól vette meg a mostani tulajdonos. Walther Gyula úrilakát Jankovich Antal építtette.-forrás Gömör-Kishont vármegye monográfiája Kétszintes saroktornyos barokk épület manzártetős lezárással. Szép barokk kapubejáró vezet az épületegyütteshez. A kastély egyik oldalszárnya templomként funkcionál. Jelenleg vendéglátó egység működik benne. | |
|
|
|
 |
|
|
Várkastélyát valószínűleg a Thurzók építtették, 1619-ben Thököly István újjáépítette. 1695-ben rossz állapotban volt, de a 19. században kétszer is átépítették. Mai formáját az 1925-ös tűzvész utáni bővítéssel és átalakítással kapta. Egykor szepesi püspökök nyaralója volt, amely ma is áll. info. Wiki |
|
|
|
|
 |
|
| Az egyházi tulajdonban lévő püspöki kastély 1780-ban épülhetett feltehetőleg. A klasszicista kastély kibővült később egy kis kápolnával is. A renszerváltás előtt iskola volt. Az egyház visszakapta. Jelenleg Mária nővérek lakják. |
|
|
|
|
 |
|
|
A Görgey családi fészek Szepesgörgőn egészen a 13. századik visszavezethető. A szabadságharcos
|
|
|
|
|
 |
|
| A Csáky család tulajdonában volt a szepesi vár is. Azonban a vár leégése után, a Csáky család kastélyokat építtetett a vár környékén. Így született meg a Csáky kastély 1780-ban Szepesmindszenten. Napjainkban az épület oktatási intézmény. |
|
|
Szerdahelyi-kastély |
|
 |
|
| Itt van báró Steiger Albertnénak gyönyörü várkastélya és remek parkja. E kastélyt még a Szerdahelyiek építtették, ezektől az Ocskay-család örökölte és az Ocskayaktól került a jelenlegi tulajdonos birtokába. A kastélyt, mely várszerűen van építve, csak nemrég renoválták stilszerüen. Különösen szép belső udvara, olasz renaissance stílusú boltív sorával. –Nyitra monográfia | |
|
|
|
 |
|
|
A kastélyt F. A. Hillebrandt tervei alapján, 1760-ban építették késő barokk stílusban. Ekkor a kastély tulajdonosa gróf Amadé Tádé volt. Az épület a mai utca felől nézve hármas tagolású. Közepén erkélyes oszlopos kapuval. az épület kétszintes. Belül oszlopos terem és a barokk freskókkal díszített kis kápolna látható. Parkjának csak egy része maradt meg. Napjainkban képzőművészeti kiállítótérként funkcionál. |
|
|
|
|
 |
|
|
A 18. századi Koháry-kastélyban faipari és vadászati múzeum működik. A kastély 1744-ben épült barokk stílusban, a 19. század elején klasszicista stílusban átalakították. Különlegessége, hogy a naptár számszimbólum szerint tervezett épületnek eredetileg 365 ablaka, 52 terme, 12 kéménye, 7 árkádja és a négy évszak alapján 4 bejárata volt, mely beosztás a későbbi átépítések során némileg módosult. A nyilvánosság számára 1962-ben megnyitott kastély a vadászati, halászati és faipari kiállítás mellett gazdag 18–19. századi képzőművészeti, bútor- és porcelángyűjteménnyel is rendelkezik. Folyosóját agancsok és egyéb vadásztrófeák gazdag gyűjteménye díszíti. Díszkútja, bejárata erdeti formájában maradt meg. Nagyméretű szép park övezi, mely minden évben az országos vadásznapok, a Szent Hubertusz Napok színhelye. forrás : Wiki |
|
|
|
|
 |
|
|
A falutól északra hegyen emelkedik pompás várkastélya, melyet 1390-ben említenek először, mint fontos határvárat. Sok ostromot élt át története során, később az Erdődyeké. 1704. május 28-án itt verte meg Bercsényi kuruc serege Ritschan tábornok császári seregét és a vezért is elfogta. 1705-ben kurucok foglalták el, de 1707-ben ismét visszafoglalták. 1770-től lett a Pálffy családé. A romos várat 1880 és 1900 között gr. Pálffy József neogótikus stílusban újjáépítette, ma a Szlovák Akadémia Konferenciaközpontja van benne. Kisebb magaslaton áll a Szomolányi várkastély (Smolenický zámok), erdetileg védőerőd volt, melyet valószínűleg a 14. században építettek a kiskárpáti szorosok és a Cseh kereskedelmi útvonal védelmére. A 20. század elején a Pállfy család a helyére újkori családi székhelyet kezdett építeni J. Hubert építész tervei alapján. A várkastély romantikus külalakját a rétekkel övezett nagy kiterjedésű park emeli ki, melynek szépségét a nyári hónapok alatt a várkastély tornyából csodálhatnak meg.Kisebb magaslaton áll a Szomolányi várkastély (Smolenický zámok), erdetileg védőerőd volt, melyet valószínűleg a 14. században építettek a kiskárpáti szorosok és a Cseh kereskedelmi útvonal védelmére. A 20. század elején a Pállfy család a helyére újkori családi székhelyet kezdett építeni J. Hubert építész tervei alapján. A várkastély romantikus külalakját a rétekkel övezett nagy kiterjedésű park emeli ki, melynek szépségét a nyári hónapok alatt a várkastély tornyából csodálhatnak meg. Forrás: Wiki |
|
|
|
|
 |
|
|
A vadászház, melyet péchújfalusi Péchy György több, mint száz évvel ezelőtt a család baráti körének épített a 2. világháború után ki volt sajátítva. A következő évek folyamán romlásba dőlt, úgymint a mellette álló, 1780-ban épült családi kúria is. A múlt század 90-es éveiben utódai visszaszerezték a családi vagyon egy részét és életcéluknak tűzték ki a családi örökség – az épületek, a park és 300 hektár erdő megmentését és megóvását. A szeretetteljes felújítás eredményeként a vadászház és a park mára újra egykori fényében ragyog. –forrás: Péchy kúria |
|
|
|
|
 fotó: Stanislav Doronenko |
|
|
Ősrégi község, a mely "Tárnok" elnevezés alatt már a XII. században királyi birtok volt. Itt van tavarnoki báró Stummer Ágoston nagyszabásu, díszes kastélya és szép parkja. A kastélyt gr. Forgách Ferencz nyitrai püspök, később esztergomi érsek építtette 1600-1610-ben. VI. Károly e kastélyt a birtokkal együtt 1718-ban gr. Forgách Simontól elkoboztatta és karancs-berényi báró Berényi Péternek adományozta. Később vétel útján gróf Traun de Abendsberg tulajdonába jutott, kitől ismét az Erdődy család vásárolta meg. Ezután gr. Erdődy Erzsébet egyik rokona, gróf Colloredo Mels örökölte és tőle vásárolta 1868-ban a jelenlegi tulajdonos. A kastély nagy kényelemmel van berendezve és helyiségei közül különösen szép a nagyterem és a családi kápolna. –forrás Borovszky Jelenleg nem látogatható, kerítés veszi körül . A park nyitva. |
|
|
|
|
 |
|
|
1767-ben épült a barokk kastély. Vadászkastélyként használták 1914-ig. A tulajdonjoga Klobusicky családé volt (Mária Teréziától kaptak grófi rangot), majd nősülés folytán átkerült a Szirma-Besenye, nemesi családhoz. Egy ideig az ingatlan eladó volt, aztán báró Alfonso Vécsey vette meg. Báró Vécsey itt élt feleségével és lányával 1918-ig, amikor elköltözött Debrecenbe,és eladta a helyi zsidó kereskedőnek,aki az áruját tárolta benne. A kastély 1923-ban a csehszlovák állam tulajdona,és egyben árva gyermekek otthona lett. Akkor MD. Vladimir Pospisil, volt az igazgatója. Jelenleg szellemileg és fizikailag sérült gyermekek otthona. A kastély homlokzata megőrizte a barokk ornamentikát. Erkélyéről a vidékre szép kilátás nyílik. |
|
|
|
|
 |
|
|
Itt áll Soós István 1564-ben épített, eredetileg reneszánsz négy saroktornyos várkastélya. A 17. és 18. század fordulóján barokk stílusban építették át. Eredetileg nyitott árkádos volt. Saroktornyai harangtorony jellegűek. Belseje és homlokzata gazdag stukkó díszítésű. Az épületet 1964-ben teljesen felújították, ma a helytörténeti múzeum található benne. –forrás: Wiki |
|
|
|
|
 |
|
|
Kegyura gróf Károlyi Lajos, kinek itt nagyszabásu régi kastélya, gyönyörű, nagy kiterjedésü parkja, nagy uradalma és állattenyésztése van. A XVI. században már Károlyi-birtok volt és a kastélyt is a Károlyi grófok építették. 90 szobája főúri elegancziával és kényelemmel van berendezve. Rendkívül érdekesek és művészi becsűek a kastélyban levő családi képek, valamint a számos történeti becsű családi ereklye, műtárgy, nemkülönben a körülbelül 12000 kötetet tartalmazó könyvtár. Gyönyörű függeléke a kastélynak a tágas szép pálmaház, melyben a délszaki fák és cserjék remek példányai díszlenek. A kies részletekben bővelkedő park mögött van a község főtere, mely csinos épületeivel és tisztaságával tünik ki. Itt áll a tetszetős külsejü barokk-stilü templom, a kórház, melyben apáczák végzik a betegek ápolását, a szép emeletes iskola és a takaros gazdatiszti lakások. Mindezek pedig a község bőkezü földesurainak, a gróf Károlyiaknak köszönik fennállásukat." –forrás: Nyitra vármegye monográfiája Jelenleg hotel van az épületben. |
|
|
|
|
 |
|
|
Andrássy-kastély |
|
 |
|
|
A 18. század végétől a nemesség a nagy barokk kastélyt lakta, amelyet 1786-ban a vidék A nagy kastély a kis kastéllyal és a további gazdasági épületekkel (konyha, cselédszállás, forrás: www.sulinet.hu |
|
|
|
|
 |
|
| Tőkésújfalu későbarokk kastélya a 18. század második felében épült barokk stílusban. A kastélyt a Huszár család építtette, későbbi tulajdonosai a Migazzi, Marcibányi családok, végül a Haupt-Stummer családé lett, akik a 19. század végén bővítették és későbarokk stílusban építették át. Utolsó tuladonosa 1915 és 1945 között dr. Biedermann Tibor volt. 1945 után iskolaként működött, majd 1977-ben a Szlovák Statisztikai Hivatal tulajdona lett. 1986-óta középiskolaként működik. -forrás: Wiki | |
|
|
|
 |
|
| Reneszánsz várkastélya a 16. század végén épült négytornyos emeletes kastélyként, a 18. században átépítették, majd 1800 körül és 1860-ban későbarokk stílusban építették át. Sörgyár működött benne, majd magtárrá építették át és ennek során a nyugati oldalán bővítették. Ma az épület kulturális és szociális célokat szolgál. Az épület régészeti kutatása során az i. e. 6. és 7. századból a lausitzi kultúra emlékei kerültek elő. -forrás: Wiki |
|
|
|
|
 fotó:LMih |
|
|
A kastély története az 1721-es évben kezdődik, mikor is a Hunyadi család, egy barokk kastélyt építtetett. Azonban a tűzvész miatt később klasszicista átépítést kapott. A kastélyban valamikor üvegházas botanikus kert is volt. A Hunyadiak a kastély mellett lótenyésztéssel is foglalkoztak, nagy méntelepet tartottak fent. Itt tartották Magyarország első lóversenyét 1814-ben. Ennek előzménye volt a sikeres lótenyésztés. Korunkban konferenciközponttá, és kultúrális,és oktatási központ is. Szálláshelyt is ad. Az épületben van borospince mini lőtér, relaxációs tér is. |
|
|
|
|
 |
|
|
1420-ban Luxemburgi Zsigmond az uradalommal együtt Dersffy Szaniszlónak adományozta és a 16. század végéig a család birtoka maradt. Ők építették a település kastélyát is. A 17. században a Wesselényi család birtoka és a sztrecsényi uradalom központja lett, majd később a kiterjedt teplicskai uradalom központja. A háromtornyú Wesselényi-kastélyban kezdődött a Wesselényi-féle összeesküvés. Buda töröktől való visszavétele után a lengyel származású gróf Johann Jakob Löwenburg birtoka lett a község. Ő építtette a templom lorettói kápolnáját, ahol Wesselényi Ferenc nádor első feleségének maradványait elhelyezték. Halála után veje, gróf Windischgrätz követte őt a birtoklásban. A kastélyt is a Windischgratz család építtette át a 18. század második felében. Központjában áll a 16. századi késő reneszánsz négy saroktornyos Sina-kastély. A kastélyt a 16. század végén a Dersffy család építtette. A 17. század második felében és a 18. század második felében bővítették. Windischgrätz gróf a kastély mellett gazdasági épületeket emeltetett és ezekben gyolcs- és gyapjúüzemet alapított. Tőle a genovai köztársaság vette meg a kastélyt, majd az olasz Solignac grófé lett. Ezután Sina György báró vette meg és a 19. század közepén Sina Simon volt a birtokosa. forrás:- wiki |
|
|
|
|
 |
|
|
1826-ban Kubinyi András birtokában találjuk, a kinek itteni kastélyában gazdag és fölötte nagybecsű és ritka érem- és ásványgyűjteménye volt. Jelenleg Asbóth János a község birtokosa s az övé az egykori Kubinyi-féle kastély is, mely a husziták legdélibb vára volt s 1706-ban a Forgáchok barok stilben restauráltatták. Még ma is láthatók az egykori várárkok nyomai s még áll két bástya, barok freskókkal. Van itt 2000 kötetes könyvtár és képtár, A. János, Thököly Imre udvari embere, A. Lajos 1848-ban honv. tábornok, hadtestparancsnok, A. Sándor, Kossuth vezérhadsegéde, később az Am. Egyes. Államok tábornoka és minisztere, e két testvér atyjának, A. János tiszai koronakerületi adminisztrátornak arcképével és más családi képekkel. - forrás:- Nógrád vármegye monográfiája A Forgách család barokk kastélya 1706-ban épült barokk stílusban korábbi alapokon, a 19. és a 20. században átépítették. Itt alakult meg a Magyarhoni Földtani Társulat 1848. január 3-án (1993-ban emléktáblát helyeztek el a kastély falán). forrás:- wiki |
|
|
|
|
 |
|
|
A Zay család kastélya 1613-ban épült, eredetileg késő reneszánsz stílusban, 1767-ben átépítették és emeletet húztak rá, de maradtak reneszánsz részletei. A kastély kápolnája 1746-ban épült empire stílusban. 1904-ben romantikus stílusban építették át. Híres volt könyvtára, mely az oldalszárnyban működött. Gazdag 18. és 19. századi zenei gyűjteménnyel büszkélkedett. Ma egy részében a Matica Slovenska könyvtára működik. A kastély épületeit 1977-ben teljesen megújították. Körülötte szép park található számos értékes faritkasággal. A Zay család itteni várkastélya 1613-ban épült a templomosok középkori kolostorának alapjain. Önkormányzati tulajdon ,ma, múzeumként várja a megújulást. forrás:- wiki |
|
|
|
|
 |
|
|
Volt egy klasszicista stílusban épült kastély is, melynek még falai egy jelenleg gondozatlan park közepén állnak, ahol értékes és ritka fafajtákat találunk. Ez a néhai Farkasfalvi Farkas Ábris birtoka volt. Jelenlegi örökösei a Kézsmárkon élő Poťmák család, akik a szülőföldhöz való hűségüket és ragaszkodásukat az egyháznak szánt pénzadományaikkal fejezik ki. Családi kriptájukban nyugvó őseik emléktábláját templomunkban őrizzük. forrás:- Zsip |
|
|
|
|
 |
|
| Vára királyi kastélynak épült a 13. században. Zsigmond király óta a királynék birtoka volt. A török időkben építették ki erősséggé, ma reneszánsz és klasszicista stílusjegyet visel. Kútja 72 méter mély. Egy ideig Wesselényi-birtok is volt. Itt halt meg visszavonultságában Wesselényi Ferenc nádor 1667-ben, s ezzel elkerülte a császári felelősségre vonást. II. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklósnak ajándékozta a várat. | |
|
|
|
 |
|
